Rogán Antal és Harrach Péter frakcióvezetők (Fidesz és KDNP) pénteken elmondták, hogyan néz majd ki az új devizahiteleseket mentő törvény. A kormány kiindulópontja, hogy a Kúria nyári döntése alapján a bankok nem voltak tisztességesek, amikor devizahiteleket adtak az ügyfeleiknek. Ezért a hitelt felvevőknek pénz jár vissza. Ez a gyakorlatban úgy fog kinézni, hogy előírják, hogyan módosuljanak a törlesztőrészletek. Vagyis nem konkrétan pénzt adnak vissza a bankok, hanem ezentúl kevesebbet szedhetnek be.

• A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ír majd egy képletet, ami alapján ki lehet számolni, hogy a konkrét szerződések esetében mennyi legyen a törlesztőrészlet a jövőben.
• Az MNB egyenként ellenőrizheti majd az elszámolásokat.
• Az elszámoláshoz az MNB formanyomtatványt is készít.
• Kamatemelési moratóriumot rendelnek el, legkésőbb 2016 április végéig. Vagyis addig nem lehet emelni a havi törlesztendő összeget, akárhogy is mozog a forint árfolyama.
• Akiknek még élő szerződésük van (nem fejezték be a törlesztést), azt úgy kell venni, mintha előtörlesztettek volna a hitelt felvevők, és ebből következően kell csökkenteni a törlesztőrészleteket.
• A bankoknak vissza kell térniük a szerződéskötéskor meghatározott kamatszintre.
• A törlesztőrészletek ezek nyomán 25-30 százalékkal csökkennek.
• A csökkenés jövő februártól vagy márciustól lesz esedékes.
• Később a forinthitelesek érdekében is hoznak törvényt.
• A most bejelentett intézkedésekről szeptember 24-én szavaz a parlament.
• Ez az egész körülbelül 1000 milliárd forintjába kerül majd a bankoknak.