Lehet mindenféle elvi alapon, elvont fogalmakkal érvelve kritizálni az új, hatodik osztályos természetismeret-tankönyv nemi különbségekről szóló részét, de a helyzet az, hogy kézzelfogható módon rontja a lányok esélyeit. Sok tanulmány készült már erről a témáról.

A hatodikosok új természetismeret-könyve a fiúk és a lányok közötti különbségeket, a különbségek biológiai és környezetei okait tárgyalja.

Egy 12 éves gyerek jóval kevésbé látja árnyaltan a világot, mint egy felnőtt. A nemek közti biológiai, és többnyire ezekből következő fizikai különbségek kézzelfoghatóbbak, érthetőbbek, mint az, hogy a környezeti hatások hogyan befolyásolják a férfiak és nők szerepeit. Szóval nem ártana ezt alaposan elmagyarázni. Ehhez képest az új könyv egyáltalán nem segít a gyerekeknek abban, hogy megértsék: a nemek közötti különbségek melyik részének van biológiai és melyiknek környezeti oka. Arról pedig egyetlen szó sem esik, hogy ezek a különbségek hogyan hozzák hátrányos helyzetbe a nőket, vagy hogy lehetne változtatni rajtuk.

Így jön aztán az a mondat, hogy

„a fiúk és lányok bizonyos testi adottságokban és szellemi képességekben különbözőek...”

Ezzel – a roppant szerencsétlen fogalmazáson túl – az a baj, hogy nem derül ki belőle: a testi adottságok különbségei főleg a biológia miatt adódnak, a szellemi képességek különbözőségében pedig nagyobb szerepe van a környezetnek.

Már ez a rész sem segít a káros nemi sztereotípiák lebontásában, de különösebben nem is erősíti őket. Vagy biztos nem jobban, mint bármi más a magyar társadalomban.

Az a következő utáni mondatban jön.

„A lányok állítólag könnyebben tanulnak meg olvasni, mint a fiúk többsége, de matematikában inkább a fiúk ügyesebbek.”

Már azon érdemes elgondolkodni, hogy egy reáltárgy tankönyvében egy viszonylag fontos, tudományosnak sugallt állítást miért kezdődik az „állítólag” szóval... De ami sokkal nagyobb baj: a „matematikában inkább a fiúk ügyesebbek" állítás így biztosan nem igaz. Bizonyos életkor felett, bizonyos tesztekben valóban jobban teljesítenek a fiúk illetve férfiak.

Ez a fél mondat elég jól mutatja, mi a baj a fejezettel: egy nagyon összetett kérdést végletesen leegyszerűsítve, néhány szóban dob oda a gyerekek elé.

Miért teljesítenek jobban egyes matematikai tesztekben a fiúk?

Például azért, mert a lányok már az iskolában is azt tanulják, hogy matekban gyengébbek a fiúknál. Hogy a matek az olyan fiús.

Pszichológiai kutatások szerint kifejezetten rossz hatása van a lányokra, hogy ilyeneket olvasnak/hallanak.

A matematikában nyújtott iskolai teljesítmény nagyon fontos. Nem csak a bizonyítvány miatt, hanem mert több felmérésből kiderült, hogy aki középiskolában jobban teljesít matekból, az nagyobb eséllyel diplomázik később, sőt, a jó matekosok általában jobban keresnek, mint azok, akik gyengébbek voltak benne.

Az amerikai Stanford és az Amszterdami Egyetem kutatói 362 holland diákot vizsgáltak. Többek között azt írják, hogy objektíven azonos képességű fiúk és lányok közül is sokkal több fiú választ matematikanehéz egyetemi tárgyat. Az is kiderült, hogy a fiúk már gyerekkorban sokkal magabiztosabbak a tudásukban, mint a lányok. A legnagyobb különbség éppen a legtehetségesebb gyerekeknél jött elő: a kiemelkedően jó matekos lányok bizonytalanok, a kiemelkedően jó matekos fiúk nagyon magabiztosak. Tehát nem a képességekben van a különbség, hanem a társadalmi helyzetből adódó lélektani tényezőben.

A Chicagói Egyetem kutatásában többek közt arról van szó, hogy a nők nem a gyengébb képességeik miatt teljesítenek rosszabbul bizonyos matematikai teszteken. Kiderül belőle például, hogy ha egy lány női tanártól tanul reál tantárgyakat, akkor sokkal jobban fog teljesíteni azon a területen, és valószínűbben szerez diplomát. Az is tény, hogy a lányok matematikai teszteken elért eredményei annál jobbak, minél nagyobb a nemek közötti egyenlőség az országban, ahol élnek.

A legfrissebb kutatást Katherine Baldiga Coffman készített a Harvard Egyetemen, az júniusban jelent meg a világ egyik legrangosabb közgazdasági lapjában, a  Quarterly Journal of Economics-ben. Ebben arról van szó, hogy a felnőtt amerikai nőkben is olyan erősen élnek az egyes tudományterületekkel kapcsolatos sztereotípiák, hogy teszt- vagy versenyhelyzetben bizonytalanná válnak a tudásukban. Sokkal kevésbé merik elmondani a véleményüket, amikor „férfiasnak tartott” területeken mozognak, például természettudományos kérdésre kell válaszolniuk.

Ha pedig az idézett kutatások igazak, akkor tényleg nem tehet rosszabbat egy 6. osztályos tankönyv az abból tanuló lányokkal, mint hogy azt mondja nekik:

„matematikában inkább a fiúk ügyesebbek”.