Lábnyomok az őserdőben – ősi erdő - és mezőgazdálkodási technikák és hosszútávú hatásuk a környezetre Közép-Amazoniában
Gonda Regina előadása a decemberi Budapest Science Meetup-on.
A 2016. évi orvosi Nobel-díjról: A sejt önemésztő folyamata és a regeneráció közötti kapcsolat
Kovács Tibor előadása a novemberi Budapest Science Meetup-on.
Hogyan tanulnak a tenyésztett idegsejtek a petri csészében?
Schlett Katalin előadása az áprilisi Budapest Science Meetup-on.
Funkcionális MRI az agykutatásban: mítosz és valóság
Gál Viktor előadása a novemberi Budapest Science Meetup-on.
A Teremtés könyvéből vett idézettel indul egy hetedikes biológia-tankönyv
És látta Isten, hogy ez az evolúció egy remek dolog.
Így segít feltárni az Amazonas-medence történetét egy magyar kutatónő
Gonda Regina egy nemzetközi kutatásban vesz részt, ahol drónokkal és hagyományos terepmunkával vizsgálják az esőerdő történetét.
Pál Csaba biológus kapta az idei Bolyai-díjat
Kutatócsoportjának egyik fontos célja, hogy már ismert antibiotikumok kombinációjának használatával tegyék hatékonyabbá a kórokozók elleni küzdelmet.
Túl prűd ahhoz, hogy megnézze, van-e fütyije a dínónak? Van egy jó hírünk.
Nagy segítség azoknak, akik időgéppel mennek vissza a késő jurába. Nem kell a Stegosaurusok ágyékát vizslatni. Valószínűleg anélkül is látszik ugyanis, hogy fiú vagy lány dínó legelészik-e előttünk.
Így segítheti a genetika a veszélyeztetett állatok vizsgálatát
Vörös Judit előadása az áprilisi Budapest Science Meetup-on.
Mire jók a Nobel-díjat érő szuperrezolúciós mikroszkópok?
Barna László előadása az áprilisi Budapest Science Meetup-on.
Genetikusok újraírták a modern madarak törzsfáját
Minden eddiginél jobban ismerjük a modern madarak leszármazási kapcsolatait. Korábbi hipotéziseket is sikerült megerősíteni.
Az azonos nemű párok házassága előtti tisztelgésből diversifamiliának neveztek el egy új csigafajt
Főszerepben az Aegista diversifamilia, a tajvanon most megtalált, hímnős csigafaj.
Ha azt tanítják a lányoknak, hogy gyengébbek a fiúknál matekból, akkor azok is lesznek
A matematika ez egyik legfontosabb tantárgy a felnőttkori munkavállalás szempontjából. Az új hatodikos természetismeret-tankönyv azt sugallja a lányoknak: a matek nem nekik való.
Budapest Science Meetup - Június
Elkészültünk a júniusi meetup programjával: Küzdelem az orvvadászok ellen genetikai markerek segítségével, a Kárpát-medence népességváltozásai a bronzkorban, Dinoszaurusz maradványok Magyarországon.
BpSM Március - Majubu Norbert: Csak egy modell (videó)
Mi egy modell és a valóság kapcsolata? Miért pont a neurotudományok területén hódít ennyire a modellezés? Hogyan néz ki egy idegsejt-modell és mit tanulhatunk belőle? Milyen más módokon fonódik össze az informatika és a neurobiológia? "Eszes" kérdések, amelyekre megpróbálok majd válaszolni.
BpSM Március - Molnár János: A mangalica genom jellemzése bioinformatikai módszerekkel (videó)
A mangalica Magyarországon őshonos mezőgazdasági sertésfajta. Kialakulása az Osztrák-Magyar Monarchia idejére, a 19. század közepére tehető. Feltehetően az akkoriban gyakori Kárpát-medencei fajták, a bakonyi, szalontai, alföldi és a Szerémségből származó sumadia fajta keresztezéséből jött létre. Három színváltozata létezik, a szőke, a fecskehasú és a vörös, amelyeket az őshonos állatok védelméről szóló jogszabály külön fajtaként ismer el. A mangalicából készült termékeket prémium kategóriájuk és magas áruk miatt előszeretettel hamisítják, ezért különösen veszélyeztetettek. Ezt a rossz piaci magatartást megelőzendő, a MANGFOOD kutatási konzorcium azért jött létre, hogy molekuláris genetikai markereket fejlesszen a mangalicából készült termékek eredetvédelme céljából. Emellett célul tűztük ki azt is, hogy minél szélesebb módon jellemezzük a mangalica teljes genetikai állományát. Ennek érdekében elindítottuk Magyarország első haszonállat genom programját, melynek kapcsán nagy áteresztőképességű, új generációs szekvenáló rendszerek által generált adatok bioinformatikai feldolgozása volt szükséges. A kapott adatokat nemzetközi adatbázisban található sertés szekvencia adatokkal hasonlítottuk össze, és mangalicára jellemző genetikai markereket azonosítottunk. A különböző markerjelölteket saját, ezernél is több mintát tartalmazó biobankunkon és élelmiszermintákon teszteltük. Kutatásunk során sikerült olyan markert találni amelynek segítségével megbízhatóan el lehet különíteni a mangalicából készült termékeket a hamisítványoktól.
Biológiai vizsgálattal jósolható meg a súlyos depresszió
Míg a fiúknál a magas kortizolszint és az enyhe depressziós tünetek nyomán később 14-szer nagyobb valószínűséggel alakult ki klinikai depresszió, a lányoknál ez a kockázat mindössze négyszeres volt.
A Nap Infografikája: a kaki
Ismerd meg a kakid! Ebédhez is kiváló szórakozás, a szemléltető eszköz ugyanis gyurmából van.
(via IFLS/Fb)
Budapest Science Meetup - Szeptember
A meetup szeptembertől a FabLab Budapest közösségi innovációs műhelyben kap hosszútávú helyet. Az előadások után át lehet menni az egy sarokra lévő Pótkulcsba sör/beszélgetés céljából.
Éghajlatváltozás meteorológus szemmel
Szépszó Gabriella - Országos Meteorológiai Szolgálat
Az előadásban áttekintjük a földi éghajlati rendszer elemeit és azt, hogy ennek az összetett rendszernek a megváltoztatásában mekkora szerepet játszik az ember. Bemutatjuk, hogyan lehetséges (lehetséges-e egyáltalán) előrejelezni az éghajlat jövőbeli alakulását. Röviden ismertetjük az erre szolgáló éghajlati modellezés alapjait, s vázoljuk a modellek legfontosabb eredményeit, különös tekintettel a Magyarországon várható változásokra. Kitérünk az éghajlattal és az éghajlat megváltozásával kapcsolatos sztereotípiákra, például arra, hogy értelmezhető-e az a kérdés, hány fok lesz 2021. szeptember 12-én. Megpróbáljuk eloszlatni azt a tévhitet, hogy egy előrejelzés csak tökéletesen jó vagy rossz lehet, helyette megismertetjük a hallgatóságot az árnyaltabb valószínűségi szemlélettel.
Nehéz kérdések a védőoltások biztonsága kapcsán
Ferenci Tamás - Óbudai Egyetem, Élettani Szabályozások Csoport
A védőoltások a megelőző orvostudomány olyan eszközét jelentik, mely a szélesebb, laikus közvélemény előtt is sokszor képezi viták tárgyát. Ebben az előadásban e viták egyik kicsi, de - a laikus érdeklődő közönség számára is - igen fontos részkérdéséről fogok beszélni. Mint minden gyógyszer esetén, a védőoltásoknál is két fő kérdés merül fel: a hatásosság és a biztonság. (Ezt egészíti ki a minőség kérdése, és - manapság egyre gyakrabban - a költséghatékonyságé.)
Ezek közül a hatásosság kapcsán nem sok kérdés van: azt, hogy a védőoltások általánosságban véve - bár eltérő hatásfokkal és különböző ideig - de valóban védenek a megcélzott betegség ellen, a legelborultabb oltás-elleneseken kívül valószínűleg senki nem vonja kétségbe. Az viszont, hogy a védőoltások a fenti jótékony hatás elérése közben milyen súlyosságú mellékhatásokat tudnak okozni, és milyen gyakorisággal, sokkal összetettebb kérdés. Önmagában az a tény, hogy mostanában több oltást adunk, és mostanában bizonyos betegségekből (pl. T1DM, gyermekrák, autizmus) több fordul elő, nyilván nem bizonyít semmit... de ettől még a felvetést vizsgálni kell tudományos alapon is.
Az előadásomban ezt a kérdést fogom röviden körüljárni; beszélek az okozatiság megállapításának módszereiről, arról, hogy az időbeli egybeesés mennyiben és hogyan tekinthető bizonyítéknak, végül kitérek arra is, hogy ha nem a védőoltásokkal hozható összefüggésbe az említett betegségek növekvő előfordulása, akkor vajon mi lehet a magyarázat.