biológia

2018. február 28.
2017. november 20.
2017. szeptember 13.

Holnap évadnyitó Budapest Science Meetup!

A három változatos témájú előadásban szó lesz rezisztens daganatok kezelésére alkalmas gyógyszerek utáni kutatásról, kötőszöveti meszesedés megfizethető terápiájáról és mesterséges intelligenciával történő médiaelemzésről.

2017. június 15.
2017. június 7.

Holnap ismét Budapest Science Meetup!

A három változatos témájú előadásban szó lesz arról, hogy a többsejtű lét szükségszerű velejárója-e a rák, hogyan rekonstruálható régészeti módszerekkel egy bronzkori hamvasztás, végül pedig Trianon előérzetéről és a 19. századi pesszimista magyar külpolitikai gondolkodásról hallhattok majd.

2016. december 22.
2016. november 30.
2016. augusztus 1.
2016. május 3.
2015. december 31.
2015. szeptember 14.
2015. július 6.
2015. május 17.
2015. április 23.
2015. április 21.
2015. április 18.
2014. december 17.
2014. október 15.
2014. szeptember 13.
2014. május 30.

Budapest Science Meetup - Június

Elkészültünk a júniusi meetup programjával: Küzdelem az orvvadászok ellen genetikai markerek segítségével, a Kárpát-medence népességváltozásai a bronzkorban, Dinoszaurusz maradványok Magyarországon.

2014. március 14.

BpSM Március - Majubu Norbert: Csak egy modell (videó)

Mi egy modell és a valóság kapcsolata? Miért pont a neurotudományok területén hódít ennyire a modellezés? Hogyan néz ki egy idegsejt-modell és mit tanulhatunk belőle? Milyen más módokon fonódik össze az informatika és a neurobiológia? "Eszes" kérdések, amelyekre megpróbálok majd válaszolni.

BpSM Március - Molnár János: A mangalica genom jellemzése bioinformatikai módszerekkel (videó)

A mangalica Magyarországon őshonos mezőgazdasági sertésfajta. Kialakulása az Osztrák-Magyar Monarchia idejére, a 19. század közepére tehető. Feltehetően az akkoriban gyakori Kárpát-medencei fajták, a bakonyi, szalontai, alföldi és a Szerémségből származó sumadia fajta keresztezéséből jött létre. Három színváltozata létezik, a szőke, a fecskehasú és a vörös, amelyeket az őshonos állatok védelméről szóló jogszabály külön fajtaként ismer el. A mangalicából készült termékeket prémium kategóriájuk és magas áruk miatt előszeretettel hamisítják, ezért különösen veszélyeztetettek. Ezt a rossz piaci magatartást megelőzendő, a MANGFOOD kutatási konzorcium azért jött létre, hogy molekuláris genetikai markereket fejlesszen a mangalicából készült termékek eredetvédelme céljából. Emellett célul tűztük ki azt is, hogy minél szélesebb módon jellemezzük a mangalica teljes genetikai állományát. Ennek érdekében elindítottuk Magyarország első haszonállat genom programját, melynek kapcsán nagy áteresztőképességű, új generációs szekvenáló rendszerek által generált adatok bioinformatikai feldolgozása volt szükséges. A kapott adatokat nemzetközi adatbázisban található sertés szekvencia adatokkal hasonlítottuk össze, és mangalicára jellemző genetikai markereket azonosítottunk. A különböző markerjelölteket saját, ezernél is több mintát tartalmazó biobankunkon és élelmiszermintákon teszteltük. Kutatásunk során sikerült olyan markert találni amelynek segítségével megbízhatóan el lehet különíteni a mangalicából készült termékeket a hamisítványoktól.

2014. február 18.
2014. január 15.
2013. szeptember 6.

Budapest Science Meetup - Szeptember

A meetup szeptembertől a FabLab Budapest közösségi innovációs műhelyben kap hosszútávú helyet. Az előadások után át lehet menni az egy sarokra lévő Pótkulcsba sör/beszélgetés céljából.

BpScienceMeetup-201309-poszter.jpg

Éghajlatváltozás meteorológus szemmel
Szépszó Gabriella - Országos Meteorológiai Szolgálat

Az előadásban áttekintjük a földi éghajlati rendszer elemeit és azt, hogy ennek az összetett rendszernek a megváltoztatásában mekkora szerepet játszik az ember. Bemutatjuk, hogyan lehetséges (lehetséges-e egyáltalán) előrejelezni az éghajlat jövőbeli alakulását. Röviden ismertetjük az erre szolgáló éghajlati modellezés alapjait, s vázoljuk a modellek legfontosabb eredményeit, különös tekintettel a Magyarországon várható változásokra. Kitérünk az éghajlattal és az éghajlat megváltozásával kapcsolatos sztereotípiákra, például arra, hogy értelmezhető-e az a kérdés, hány fok lesz 2021. szeptember 12-én. Megpróbáljuk eloszlatni azt a tévhitet, hogy egy előrejelzés csak tökéletesen jó vagy rossz lehet, helyette megismertetjük a hallgatóságot az árnyaltabb valószínűségi szemlélettel.

Nehéz kérdések a védőoltások biztonsága kapcsán
Ferenci Tamás - Óbudai Egyetem, Élettani Szabályozások Csoport

A védőoltások a megelőző orvostudomány olyan eszközét jelentik, mely a szélesebb, laikus közvélemény előtt is sokszor képezi viták tárgyát. Ebben az előadásban e viták egyik kicsi, de - a laikus érdeklődő közönség számára is - igen fontos részkérdéséről fogok beszélni. Mint minden gyógyszer esetén, a védőoltásoknál is két fő kérdés merül fel: a hatásosság és a biztonság. (Ezt egészíti ki a minőség kérdése, és - manapság egyre gyakrabban - a költséghatékonyságé.)

Ezek közül a hatásosság kapcsán nem sok kérdés van: azt, hogy a védőoltások általánosságban véve - bár eltérő hatásfokkal és különböző ideig - de valóban védenek a megcélzott betegség ellen, a legelborultabb oltás-elleneseken kívül valószínűleg senki nem vonja kétségbe. Az viszont, hogy a védőoltások a fenti jótékony hatás elérése közben milyen súlyosságú mellékhatásokat tudnak okozni, és milyen gyakorisággal, sokkal összetettebb kérdés. Önmagában az a tény, hogy mostanában több oltást adunk, és mostanában bizonyos betegségekből (pl. T1DM, gyermekrák, autizmus) több fordul elő, nyilván nem bizonyít semmit... de ettől még a felvetést vizsgálni kell tudományos alapon is.

Az előadásomban ezt a kérdést fogom röviden körüljárni; beszélek az okozatiság megállapításának módszereiről, arról, hogy az időbeli egybeesés mennyiben és hogyan tekinthető bizonyítéknak, végül kitérek arra is, hogy ha nem a védőoltásokkal hozható összefüggésbe az említett betegségek növekvő előfordulása, akkor vajon mi lehet a magyarázat.

2013. június 10.

Budapest Science Meetup - Június

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az évad utolsó meetup-ján a Fogasház első emeleti előadójában június 13-án 19h-kor: 

BpScienceMeetup-201306-poszter.jpg

Ételallergiák - Enni vagy nem enni?
Berecz Bernadett - ELTE, Növényélettani Tanszék

Az ételallergiákkal kapcsolatban két alapvető kérdés merül fel: i) mitől lesz egyik ember allergiás, míg a másik nem, ii) mi teszi egyik ételt illetve ételfehérjét allergénné, míg a másik nem okoz allergiát. 
Az allergén ételfehérjék közös jellemzője, hogy sértetlenül vagy közel intakt szerkezettel képesek átvészelni az ételkészítés, az elfogyasztás és az emésztés során zajló folyamatokat és ezek körülményeit. A bekövetkező hőhatás illetve emulgeálás során módosulhatnak egyes fehérjék tulajdonságai s ezen keresztül allergenicitásuk is.

"Kötöttség, egyenlőség, testvériség" - a társadalom egy biológus szemével
Kun Ádám - ELTE, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék

Az ember egy normakövető, együttműködő és egyenlőségre törekvő főemlős. A normakövetésünket kevesen kérdőjeleznék meg, de együttműködésre való hajlamunkat, pláne az egyenlőséget előnyben részesítő természetes késztetésünk elfogadása kevéssé általános. Pedig ezen tulajdonságaink különböztetnek meg markánsan bennünket az állatvilág zömétől, de sok tekintetben legközelebbi rokonainktól a csimpánzoktól és bonobóktól is. Az állatvilágban természetes, hogy a csoportban élő egyedek hierarchiában élnek, s a hierarchia csúcsán állók birtokolják az erőforrások (a nőstények) zömét. A mai emberi társadalom sem áll ettől messze, annak ellenére, hogy evolúciós történelmünkben erre az ősi állapotra való visszatérés egy igen rövid fejezet. Jelentős vagyoni különbségek a vadászó-gyűjtögető, de még a nomád pásztorok körében sem jellemzőek. A mezőgazdaság meghonosodásával vált újból uralkodóvá, s azóta is velünk van, bár az utóbbi évtizedekben – szerencsére – kezdünk visszatérni számunka természetesebb, egyenlő, vagyoneloszlás felé.

Az előadásban kísérletek és megfigyelések bemutatásával szeretném alátámasztani fenti állításaimat, amelyet egy saját, játékelméleti, kutatással is erősítek. Megmutattuk, hogy a vagyoni különbségek elősegítik az együttműködés kialakulását, mindaddig, amíg a közjó létrehozásának hatékonysága alacsony. Ellenben, amikor a közjó előállítása hatékonnyá válik, akkor a vagyoni különbségek hátráltatják az együttműködést, s tered engednek a csalók terjedésének.

2013. május 3.

Budapest Science Meetup - Május

A következő előadásokkal várunk titeket a májusi meetup-on a Fogasház első emeleti előadójában:

 

BpScienceMeetup-201305-poszter.jpg

Egerek és érelmeszesedés: az ABCC6 transzporter szerepe

Pomozi Viola - MTA Természettudományi Kutatóközpont

A kvantum csendje: kommunikáció kvantuminformatikai eszközökkel

Bacsárdi László - NymE Informatikai és Gazdasági Intézet

Lézerek és gyógyszerek: célzott hatás

Képíró Miklós - ELTE TTK, Biokémiai Tanszék

2013. április 8.

Budapest Science Meetup - Április

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az április 11-ei Budapest Science Meetup-on, 19 órától, a Fogasház első emeleti előadójában:

BpScienceMeetup-201304-poszter.jpg

 

Метеор! (Meteor!)
Molnár László - MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

Február 15-én, a hajnali órákban egy óriási tűzgömb robbant fel a légkörben, az Urál-hegységről délkeletre. A Cseljabinszk-meteor ideális módon, jelentős drámával, ám mérsékelt károkkal és sérülésekkel irányította a figyelmet a Földre veszélyes égitestekre, és a nagyobb pusztítás lehetőségére.

Járulékos rizikó gének örökletes nőgyógyászati daganatokban
Jóri Balázs - Maastricht University

A hibajavító gének meghibásodásai gyakran okoznak daganatot. Ilyen a Lynch szindróma is, amely megnövekedett vastagbélrák kockázatot jelent az MMR génmutációkat hordozó családok számára. A pontos kockázatot azonban igen nehéz megjósolni. Mi az oka, hogy egyes nöi családtagoknál endometriális daganatok is megjelennek?

Középpontban a centriólum
Majubu Norbert - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar

A centriólum egy evolúciósan konzervált makromolekuláris szerkezet ami olyan alapvető folyamatokhoz nélkülözhetetlen, mint a sejtosztódás, vezikulák transzportja, vagy a flagella és a cilia kialakulása. Sejtszervecskeként tartjuk számon, mégis a jelen időkig ismeretlen volt a valódi felépítése, és kialakulásának mechanizmusa továbbra is nyitott kérdés.

A meetup-ra itt tudtok RSVP-zni

2012. december 16.

Budapest Science Meetup - December

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az év utolsó meetup-ján, december 20-án, 19h-tól a Fogas Ház-ban:

BpScienceMeetup-201212-poszter.jpg

Gurul a marsi labor, keresi az ősi életnyomokat
Kereszturi Ákos - Konkoly Tege Miklós MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

A Mars egykori lakhatóságát elemezni küldték a Curiosity rovert a vörös bolygóra. Fő célpontját: a Gale-kráter közepén lévő idős üledékeket még nem érte el, de több érdekes megfigyelést végzett már. Az előadás keretében a küldetés eddigi eredményeit tekintjük át.

Autofágia a jótékony kisgömböc
Kovács Tibor - ELTE Genetikai Tanszék, Fejlődésbiológiai kutatócsoport

A hibák felhalmozódása a sejtek számára olyan végzetes következményekkel járhatnak, amelyek szervezeti szinten súlyos betegségek kialakuláshoz vezethetnek, mint a rák, vagy a Parkinson-kór.   Az öregedés folyamata is tekinthető hibák által kiváltott folyamatok összességének, amelyek szervi – szervezeti funkciók vesztésével járhatnak és ez túlélőképességünk romlását vonja maga után.

Tehát a sejtnek szüksége van olyan védő folyamatokra, amelyek biztosítják számára a regenerálódást – túlélést.    Az eukarióta sejt bizonyos - lebontásra kijelölt – komponensei a lizoszómákba kerülnek, ahol savas hidroláz enzimek által lebontódnak, az ilyen folyamatokat nevezzük autofágiának. Az autofágia esszenciális a sejtek homeosztázisának fenntartásához: a sejt károsodások és felesleges citoplazma komponensek (makromolekulák és sejtszervecskék) eltávolítása nagyrészt autofágiával megy végbe. Különböző stressz reakciók során az autofágia ugyancsak esszenciális a sejtek túléléséhez. Kutatócsoportunkban ezen mechanizmus funkcióját vizsgáljuk, olyan folyamatok kapcsán mint az öregedés, differenciálódás vagy a programozott sejthalál. Előadásomban az autofágia sokoldalúságára szeretnék példákat bemutatni, saját kutatási eredményeinken keresztül: Hogyan hat az élethosszra, vagy az ecetmuslica összetett szemének kialakulására?

2012. november 12.

Budapest Science Meetup - November

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket 2012. november 15-ei Budapest Science Meetup-on a Fogas Házban:

BpScienceMeetup-201211-poszter.jpg

Nanomedicina - mit keres a nano a gyógyászatban?

Berényi Szilvia - MTA TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet, Biológiai Nanokémia Osztály

A nano szerkezetű anyagok az utóbbi évtizedekben robbanásszerű
fejlődésen ment keresztül. Természetesen a gyógyászatban is intenzív kutatások folynak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet kihasználni az anyagok e kis méretéből fakadó, esetlegesen új tulajdonságokat a jobb diagnosztika, implantátum beültetés vagy a hatékonyabb gyógyszerterápia érdekében. Az előadásban ezek a kísérleti és gyakorlati alkalmazások kerülnek bemutatásra közérthetően, a teljesség igénye nélkül. Emellett arról is lesz szó, hogy megkajálhatunk-e bármit ami nano.

Jégkorszak köszönt az innovatív gyógyszergyártásra - vagy nem?
Németh István - Richter Gedeon Nyrt.

Az innovatív gyógyszer kutatás-fejlesztés utóbbi évtizedekben lendületesen növekvő költségei valamint ennek okai úgy tűnik elérték a"társadalmi-tudat" küszöbét. A társadalmi reakciók palettája a teljes értetlenségtől és érdektelenségtől a lelkes összeesküvés-elméletekig terjed. Mindeközben a nyugati társadalmak demográfiai változása a helyzet súlyosbodása felé mutat. Egyre kevesebb ember állítja elő azokat a forrásokat amelyek egy egyre szélesedő rétegnek nyújtják a szociális és egészségügyi szolgáltatások fedezetét. A fenntarthatóság kulcskérdése a javuló hatékonyság lenne - a jelenlegi helyzet azonban nem ad okot felhőtlen optimizmusra.

Kincskeresés kozmikus részecskékkel
Barnaföldi Gergely Gábor - MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont

A kozmikus sugárzás részecskéi folyamatosan bombázzák a Földet. E részecskék a felső légkörben nagyenergiás ütközésekben hadronokat(erősen kölcsönható elemi részecskéket), majd müonokat keltenek - hasonlóan, mint a CERN Nagy Hadronütköztetojében (LHC) lejátszódó atommag-atommag ütközésekben. A keltett nagyenergiás müonok eljuthatnak a földfelszínig, sőt akár a földkéreg mélyébe is. Az RMKI-ELTE REGARD csoportjával arra a kérdésre kerestük a választ, hogylehet-e kincskeresésre fogni a kozmikus részecskéket.

A meetup-ra itt tudtok RSVP-zni.

2012. szeptember 14.

Budapest Science Meetup - Szeptember

Szokás szerint kicsit rendhagyó szezonnyitó Meetuppal várunk benneteket.

Ez alkalommal egy GMO (Genetikailag Módosított Organizmusok)-témakört boncolgató vitaestre kerül sor szeptember 20-án19h-tól Fogasházban. ahol vendégünk Jávor Benedek LMP frakcióvezető, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke lesz.

BpScienceMeetup-201209-poszter.jpg

Az eseményre itt tudtok RSVP-zni:

RSVP

2012. június 22.
2012. június 18.

Budapest Science Meetup - Június

A következő előadásokkal várunk titeket a nyári szünet előtti utolsó meetup-on:

BpScienceMeetup-201206-poszter.jpg

Connectome project: az agy pontos kapcsolási rajza

Héja László - MTA Kémiai Kutatóközpont Molekuláris Neurokémiai Laboratóriumának vezetője

Az agykutatás egyik legdivatosabb területe ma a connectome project, ami nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy pontosan feltárja a teljes agy vagy egyes agyterületek sejtszintű - vagy akár még annál is pontosabb - kapcsolódási térképét. Tekintve, hogy csak az agykéreg mintegy 10 milliárd idegsejtet tartalmaz, amelyek egymással 100 billió kapcsolatot létesítenek, ezek precíz leírása ma még elérhetetlennek látszik. Számos olyan új technika születik azonban, amelyek a siker reményével kecsegtetnek akár szinapszis-precizitású térképék létrehozásában is. Az előadásban ezen technikákat és az általuk elérhető olyan új ismereteket igyekszem bemutatni, melyek révén megérthető, hogyan képeződik le egy egér agyában a labirintusban elrejtett ételhez vezető térkép, de akár az is, van-e az agyunkban Jennifer Aniston- és Halle Berry-neuron (van).

LUCA sajátságai: az RNS-világtól a három domén kialakulásáig 

Tóth András - Eötvös Loránd Tudományegyetem 

Az elmúlt évek evolúciós genetikai kutatásai megerősítették, hogy a 3 domént (Bacteria, Archaea, Eukarya) alkotó valamennyi ismert organizmus a kb. 3.8 milliárd éve élt utolsó közös ős (LUCA - Last Universal Common Ancestor) leszármazottja. LUCA jellemzőire következtethetünk, ha megvizsgáljuk milyen biokémiai makromolekulák, metabolikus útvonalak és tulajdonságok közösek az élőlényekben. LUCA-ban a genetikai információ kifejeződése már komplex DNS-RNS-fehérje apparatus-on és ezek interakcióin alapszik, mely arra enged következtetni, hogy ezt egyszerűbb genetikai rendszer(ek) előzhette(ék) meg. Az előadásban bemutatom az egyre inkább tudományos konszenzussá váló RNS-világ hipotézis mellett szóló érveket, a modern genetikai szisztéma valószínűsíthető kialakulását és azt, hogy hogyan teszik lehetővé az in vitro evolúciós technikák alternatív genetikai rendszerek és új ön-replikációra képes molekulák létrehozását. Ezek nem csupán a földi élet keletkezésébe és korai evolúciójába nyújthatnak betekintést, hanem a szintetikus biológia fejlődésével gyakorlati alkalmazásuk is lehetségessé válhat.

Az s(n) alapú egyirányú kódolási algoritmus

Köpenczei Gergely - BME Villamosmérnöki és Informatikusi Kar

Az egyirányú kódolási algoritmus lényege, hogy miután a kódolást elvégeztük semmilyen mód nincs az eredeti adat helyre állításra. Akkor mi értelme is van? Nos, a elkészült kódolt adat, lenyomat, az eredeti adat ujjlenyomata ként használható. Tehát segítségével lehet meggyőződni az adatok eredetiségéről. Ilyen kódolást alkalmaznak például jelszavak tárolására, programok eredetiségének ellenőrzésére.

A mi módszerünk a s(n) osztó függvényen alapszik, amely alkalmasnak bizonyult ilyen felhasználásra. Bizonyos támadások esetén a módszerünk nagyobb biztonságot nyújt, mint a ma használatosak. Az s(n) osztó függvény a szám önmagánál kisebb osztóinak összege például 10 esetén s(10) = 1 + 2 + 5 = 8. A s(n) függvény n ismeretében gyorsan kiszámítható azonban vissza felé ez egy nagyon időigényes feladat, ezt a tulajdonságot használja ki a módszerünk.

2012. május 21.
2012. május 12.

Budapest Science Meetup - Május

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket:

BpScienceMeetup-201205-poszter.jpg

Az erőkifejtés kulcsa: a miozin aktivációs hurok

Várkuti Boglárka - ELTE, Biokémiai Tanszék (http://www.malnalab.hu)

A miozinok minden eukarióta sejtben megtalálható motor fehérjék, népes családjuk a legkülönbözőbb, a sejt túléléséhez is nélkülözhetetlen folyamatokban vesz részt. Habár szerepük rendkívül eltérő, alapvető szerkezetük és működési mechanizmusuk igen hasonló. Minden miozint saját kötőfehérjéje, az aktin aktivál, legyen szó akár az izom összehúzódásáról, a sejten belüli transzportról vagy a sejtosztódásról. Ha ez nem történik meg, a miozin enzim elveszti hatékonyságát, és csak igen gyenge alap aktivitással működik. Az aktiválás, erőgenerálás folyamata nem ismert, azonban csoportunk fedezte fel azt a miozinban lévő szerkezeti elemet, mely az aktiváció kezdeti lépéséért felelős.

Molekuláris modellezéssel és biokémiai módszerekkel bizonyítottuk, hogy ha ezt a szerkezeti elemet - melyet aktivációs huroknak neveztünk el – mutációval elrontjuk, akkor a miozin aktivációja teljesen elmarad. Létrehoztunk olyan C. elegans modellállat törzset, melyben szintén elrontottuk az aktivációs hurkot, hogy lássuk az aktiváció hiányának élő rendszerben megjelenő hatását. Az így létrehozott állatok lassabbak és gyengébbek voltak, erőkifejtésük kisebb volt vad típusú társaikénál. Az aktivációs hurok a miozin aktivációjának kulcs szerkezeti eleme, megismerésével egy lépéssel közelebb kerülhetünk az erőgenerálás mechanizmusának megértéséhez.

 

Az immunitás időskori hanyatlása - vizsgálatok C. elegans fonálféregben

Papp Dia - ELTE, Genetikai Tanszék

Szervezetünket a káros kórokozókkal pl. baktériumokkal, vírusokkal szemben az immunrendszer védi. Az idegen behatolók mellett az immunrendszerünk képes felismerni és elpusztítani a tumoros sejteket is fiatal korban. Öregedés során viszont hanyatlani kezd ez a precízen szabályozott, hatékonyan működő rendszer, így idős korban megnő a fertőzésekkel szembeni érzékenység, illetve a daganatok kialakulásának esélye is. Számos kutatócsoport dolgozik azon, hogy feltárja az immunitás időskori hanyatlásának okait. Előadásomban ebből szeretnék ízelítőt adni, segítségül hívva a C. elegans fonálférget, amely a genetikai kutatások kedvelt modellállata.

 

Melyik tantárgyakat utáltad a legjobban az iskolában?

Nádori Gergely - Alternatív Közgazdasági Gimnázium

Válságban van-e a természettudományok tanítása? Milyen kísérletek vannak természettudományos oktatás megújítására és mi ezek empirikus tapasztalata?


2012. április 14.
2011. május 14.

Májusi meetup

A májusi meetupon a mangalica genom, nyelesszemű legyek, szerkezeti kémia, és a kolontári vörösiszap témák kerülnek terítékre.

Időpont: 2011. május 18. 19 órától, új helyen, a Szilvuplében. [twitter, meetup.com a jelentkezéshez, facebook oldal, facebook esemény]

 

-Molnár János, Dallmann Klára, Szántó-Egész Réka, Mohr Anita, Micsinai Adrienn (BIOMI Kft);
-Stéger Viktor Tóth Gábor, Marincs Ferenc (Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont);
-Jánosi Anna, Ujhelyi Gabriella, Koppányné Szabó Erika (Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet);
-Egerszegi István, Zsolnai Attila, Rátky József (Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet);
-Tóth Péter (Olmos és Tóth Kft)

Mangalica termékek eredetvédelme molekuláris biológiai módszerekkel

A projekt célja, hogy hozzájáruljon a hazai mangalica alapanyagokból készült termékek versenyképességének növeléséhez a hamisítások kiszűrése és a jogszabályi környezet megteremtéséhez szükséges eszközök fejlesztése által. A munka során ezen őshonos „hungaricum” sertésfajta genomját kívánjuk komplex módon felmérni az elérhető legújabb genomi szekvenálási technológiák felhasználásával, és így egy validált DNS-alapú vizsgálati módszer állhat a hazai élelmiszeripar illetve ellenőrző hatóságok rendelkezésére a minőségi kontroll, a nyomonkövethetőség és a helyes piaci magatartás betartása érdekében.

 

Földvári Mihály

Debreceni Egyetem – Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék

Nyelesszemesnek áll a világ

A nyelesszemű legyek különleges rovarok, nevükhöz méltó, bizarr fejformával. Párválasztásukat és a hímek rangsorát is nagymértékben befolyásolja, kinek van nagyobb szemnyele. Kíméletlen harcaik során lábukat is használják a győzelem érdekében. Viselkedésük kutatása még kezdeti stádiumban van, de máris sok az érdekes eredmény.

 

Harmat Veronika

ELTE Kémiai Intézet, MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport

Fehérjék működésének vizsgálata krisztallográfiával

A fehérjekrisztallográfia fehérjék térszerkezetének meghatározása röntgendiffrakciós mérések alapján. A módszer első sikeres alkalmazása, a mioglobin (1958-1960) szerkezetének felderítése óta teljesen átformálta a biológiai folyamatokról alkotott képünket. A szerkezetek segítségével választ kaphatunk például a szervezetben lejátszódó kémiai folyamatok mikéntjére; arra, hogy hogyan ismerik fel egymást a különböző kis- és nagymolekulák; vagy arra, hogy hogyan alakul át a kémiai kötésekben tárolt energia mozgássá. Előadásomban röviden áttekintem, hogy milyen lehetőségeket nyújt a fehérjekrisztallográfia a fehérjemolekulák különböző állapotainak vizsgálatára, majd saját kutatásból vett példán bemutatom, hogy milyen ,,stratégiákkal" képesek az oligopeptidázok megvalósítani kettős funkciójukat: kb. 20 aminosavnál nem hosszabb fehérjeláncokat kiválogatni, és hatékonyan elhasítani őket.

 

Fügedi Ubul, Szentpétery Ildikó, Varga Renáta

Magyar Állami Földtani Intézet

Miért szakadt át? A kolontári baleset földtani okai

A kolontári baleset egy tipikusan földtani okokból eredő katasztrófa, ezért tisztázása csak a földtani intézményrendszerben lehetett sikeres ott viszont igen. Fő oka, hogy az üzemeltetők a gát északnyugati sarkában több évig egy, csak mintegy hat méter magasra megépített szakaszt, "kaput" hagytak, és amikor a feltöltés elérte ennek szintjét, azt sebtében, gyengébb minőségű anyaggal "foltozták be". Ennek eredményeként:

  1. A gáttestben meredek törések és vízszintes korróziós zsákok alakultak ki.

  2. Az ismétlődő mechanikai hatások eredményeként a gáttest megrepedezett.

  3. A homokrétegek mentén benyomuló lúg hosszú korróziós zsákokat mart ki.

  4. 2010 nyarán a gát koronáját laza, cementálatlan anyaggal magasították.

A hivatalos koncepció(k)tól eltérően a gát nem alulról szakadt át, hanem a fordított szélirány eredményeként rajta átcsapó hullámok kezdték erodálni

2010. december 3.

A decemberi meetup programja

Íme a decemberi program, amire akár azt is mondhatnánk, hogy rendezői változat meg karácsonyi ajándék, de nem mondjuk, legyen elég annyi, hogy memrisztorok, kannabisz, zebrahal és genomika. December 15, este 19:00, Tűzraktér tornaterem, és most már lesz pult, lehet inni is, nem csak okulni. [twitter, meetup.com ahol jelentkezel, facebook amit lájkolsz MOST]

 

Szalai Ferenc fizikus [twitter]

Emlékező áramköri elemek fizikája

Az alapvető elektronikai alkatrészek – ellenállás, kondenzátor, tekercs, dióda, tranzisztor – működését jól ismerjük, szinte minden berendezést ezekből építettünk fel. Ebben az előadásban bemutatom a nanotechnológiai kutatások legújabb eredményeit, aminek köszönhetően vannak új érdekes tulajdonságokkal (“emlékezés”) rendelkező alap áramköri elemeink (memristor). Összefoglalom fizikai tulajdonságaikat valamint, hogy mire lehet őket használni.

 

Varga Máté biológus, a Critical Biomass rendszeres szerzője [blog, facebook]

 ELTE, Biológiai Intézet, Genetika Tanszék

Halak hátán: a zebradánió dorsoventralis tengelyét kialakító gének vizsgálata

A többsejtű állatok fejlődése egyetlen, többé-kevésbé gömbszimmetrikus petesejt megtermékenyítésével indul, ám végül bonyolult háromdimenziós szervezeteket hoz létre. A legtöbb fajban a testfelépítés három tengely mentén szerveződik és ezek megjelenésének mikéntje a fejlődésbiológia nagy kérdéseinek egyike. Kihasználva a zebradánió embriók átlátszóságát, valamint gyors fejlődését, arra keresünk választ, hogy milyen gének szabályozzák a hát-hasi (szaknyelven dorsoventralis) testtengely kialakítását. Munkánkban egy olyan mutánsra támaszkodunk, amelyben alapesetben háti oldal egyáltalán nem jön létre, de bizonyos kezelések hatására teljesen normális embriókat kaphatunk. A kezelések következtében aktiválódó géneket igyekszünk jellemezni és már ismert molekuláris jelátviteli hálózatokban elhelyezni.

 

Varga Balázs biológus

 Az endogén cannabinoid rendszer

Az emberiség évezredek óta használja a cannabis-t (marihuana) rekreációs és gyógyászati célokra, a hatásaiért felelős neurotranszmissziós rendszert azonban csak az elmúlt 20 évben kezdtük megismerni.

Míg évtizedeken át általánosan elfogadott volt, hogy cannabis egyszerűen a sejtmembránok fizikai szerkezetének megváltoztatásával fejti ki hatásait, a 90-es években megtalálták specifikus agyi receptorát, és kezdetét vette a cannabinoid rendszer fordulatokban gazdag megismerése. Kiderült, hogy egy genetikailag erősen konzervált rendszerről van szó, amelynek nem egy, hanem két endogén aktivátora van, ezek ráadásul zsírsavak, receptorai pedig nem anterográd, hanem retrográd jelet továbbítanak s nem csupán a viselkedés, de egyéb élettani folyamatok szabályozásában is szerepet játszik.

A cannabis mellékhatásainak ismeretében a gyógyszeripar azonnal rávetette magát az endogén cannabinoid rendszer vizsgálatára, hiszen gátlásával számtalan betegség gyógymódját vélte megtalálni, a skizofréniától a demencián át az addikcióig, míg végül meglátta benne az elhízás elleni csodafegyvert. Aztán jött a fordulat…

 

Sebestyén Endre bioinformatikus [twitter, biopunk.hu]

 Genomok, genomprogramok, biotechnológia 2010-ben

A DNS szekvenálás segítségével az élő szervezetek sejtmagjában és egyéb sejtszerveiben meghatározható az az örökletes genetikai információ, ami a működés alapvető programját adja. A módszerek kifejlesztése a 70-es évek végén kezdődött, 2001-ben pedig befejeződött az első humán genom megszekvenálása. Azóta olyan mértékű fejlődés ment végbe amit nehéz nyomon követni vagy a hatásait felmérni. Egymás után érkeznek az újabb és újabb adattömegek, október végén már 2700 humán genom állt rendelkezésre, az 1000 Genom, 1001 Genom vagy a 10.000 Genom projekt eredményeiről nem is beszélve. Kutatási trendek, perspektívák, személyre szabott genomika, biotech cégek, kihívások és a GATTACA világképe 10 percben.