biológia

2016. december 22.
2016. november 30.

A 2016. évi orvosi Nobel-díjról: A sejt önemésztő folyamata és a regeneráció közötti kapcsolat

Kovács Tibor előadása a novemberi Budapest Science Meetup-on.

2016. augusztus 1.

Megfejtették a női orgazmust

Néhány amerikai tudós talán rájött arra, hogy mért is létezik.

2016. május 3.

Hogyan tanulnak a tenyésztett idegsejtek a petri csészében?

Schlett Katalin előadása az áprilisi Budapest Science Meetup-on.

2015. december 31.

Funkcionális MRI az agykutatásban: mítosz és valóság

Gál Viktor előadása a novemberi Budapest Science Meetup-on.

2015. szeptember 14.

A Teremtés könyvéből vett idézettel indul egy hetedikes biológia-tankönyv

És látta Isten, hogy ez az evolúció egy remek dolog.

2015. július 6.

Így segít feltárni az Amazonas-medence történetét egy magyar kutatónő

Gonda Regina egy nemzetközi kutatásban vesz részt, ahol drónokkal és hagyományos terepmunkával vizsgálják az esőerdő történetét.

2015. május 17.

Pál Csaba biológus kapta az idei Bolyai-díjat

Kutatócsoportjának egyik fontos célja, hogy már ismert antibiotikumok kombinációjának használatával tegyék hatékonyabbá a kórokozók elleni küzdelmet.

2015. április 23.

Túl prűd ahhoz, hogy megnézze, van-e fütyije a dínónak? Van egy jó hírünk.

Nagy segítség azoknak, akik időgéppel mennek vissza a késő jurába. Nem kell a Stegosaurusok ágyékát vizslatni. Valószínűleg anélkül is látszik ugyanis, hogy fiú vagy lány dínó legelészik-e előttünk.

2015. április 21.

Így segítheti a genetika a veszélyeztetett állatok vizsgálatát

Vörös Judit előadása az áprilisi Budapest Science Meetup-on.

2015. április 18.

Mire jók a Nobel-díjat érő szuperrezolúciós mikroszkópok?

Barna László előadása az áprilisi Budapest Science Meetup-on.

2014. december 17.

Genetikusok újraírták a modern madarak törzsfáját

Minden eddiginél jobban ismerjük a modern madarak leszármazási kapcsolatait. Korábbi hipotéziseket is sikerült megerősíteni.

2014. október 15.

Az azonos nemű párok házassága előtti tisztelgésből diversifamiliának neveztek el egy új csigafajt

Főszerepben az Aegista diversifamilia, a tajvanon most megtalált, hímnős csigafaj.

2014. szeptember 13.

Ha azt tanítják a lányoknak, hogy gyengébbek a fiúknál matekból, akkor azok is lesznek

A matematika ez egyik legfontosabb tantárgy a felnőttkori munkavállalás szempontjából. Az új hatodikos természetismeret-tankönyv azt sugallja a lányoknak: a matek nem nekik való.

2014. május 30.

Budapest Science Meetup - Június

Elkészültünk a júniusi meetup programjával: Küzdelem az orvvadászok ellen genetikai markerek segítségével, a Kárpát-medence népességváltozásai a bronzkorban, Dinoszaurusz maradványok Magyarországon.

2014. március 14.

BpSM Március - Majubu Norbert: Csak egy modell (videó)

Mi egy modell és a valóság kapcsolata? Miért pont a neurotudományok területén hódít ennyire a modellezés? Hogyan néz ki egy idegsejt-modell és mit tanulhatunk belőle? Milyen más módokon fonódik össze az informatika és a neurobiológia? "Eszes" kérdések, amelyekre megpróbálok majd válaszolni.

BpSM Március - Molnár János: A mangalica genom jellemzése bioinformatikai módszerekkel (videó)

A mangalica Magyarországon őshonos mezőgazdasági sertésfajta. Kialakulása az Osztrák-Magyar Monarchia idejére, a 19. század közepére tehető. Feltehetően az akkoriban gyakori Kárpát-medencei fajták, a bakonyi, szalontai, alföldi és a Szerémségből származó sumadia fajta keresztezéséből jött létre. Három színváltozata létezik, a szőke, a fecskehasú és a vörös, amelyeket az őshonos állatok védelméről szóló jogszabály külön fajtaként ismer el. A mangalicából készült termékeket prémium kategóriájuk és magas áruk miatt előszeretettel hamisítják, ezért különösen veszélyeztetettek. Ezt a rossz piaci magatartást megelőzendő, a MANGFOOD kutatási konzorcium azért jött létre, hogy molekuláris genetikai markereket fejlesszen a mangalicából készült termékek eredetvédelme céljából. Emellett célul tűztük ki azt is, hogy minél szélesebb módon jellemezzük a mangalica teljes genetikai állományát. Ennek érdekében elindítottuk Magyarország első haszonállat genom programját, melynek kapcsán nagy áteresztőképességű, új generációs szekvenáló rendszerek által generált adatok bioinformatikai feldolgozása volt szükséges. A kapott adatokat nemzetközi adatbázisban található sertés szekvencia adatokkal hasonlítottuk össze, és mangalicára jellemző genetikai markereket azonosítottunk. A különböző markerjelölteket saját, ezernél is több mintát tartalmazó biobankunkon és élelmiszermintákon teszteltük. Kutatásunk során sikerült olyan markert találni amelynek segítségével megbízhatóan el lehet különíteni a mangalicából készült termékeket a hamisítványoktól.

2014. február 18.

Biológiai vizsgálattal jósolható meg a súlyos depresszió

Míg a fiúknál a magas kortizolszint és az enyhe depressziós tünetek nyomán később 14-szer nagyobb valószínűséggel alakult ki klinikai depresszió, a lányoknál ez a kockázat mindössze négyszeres volt.

2014. január 15.

A Nap Infografikája: a kaki

Ismerd meg a kakid! Ebédhez is kiváló szórakozás, a szemléltető eszköz ugyanis gyurmából van.

375703_739471562740524_892619341_n

(via IFLS/Fb)

2013. szeptember 6.

Budapest Science Meetup - Szeptember

A meetup szeptembertől a FabLab Budapest közösségi innovációs műhelyben kap hosszútávú helyet. Az előadások után át lehet menni az egy sarokra lévő Pótkulcsba sör/beszélgetés céljából.

BpScienceMeetup-201309-poszter.jpg

Éghajlatváltozás meteorológus szemmel
Szépszó Gabriella - Országos Meteorológiai Szolgálat

Az előadásban áttekintjük a földi éghajlati rendszer elemeit és azt, hogy ennek az összetett rendszernek a megváltoztatásában mekkora szerepet játszik az ember. Bemutatjuk, hogyan lehetséges (lehetséges-e egyáltalán) előrejelezni az éghajlat jövőbeli alakulását. Röviden ismertetjük az erre szolgáló éghajlati modellezés alapjait, s vázoljuk a modellek legfontosabb eredményeit, különös tekintettel a Magyarországon várható változásokra. Kitérünk az éghajlattal és az éghajlat megváltozásával kapcsolatos sztereotípiákra, például arra, hogy értelmezhető-e az a kérdés, hány fok lesz 2021. szeptember 12-én. Megpróbáljuk eloszlatni azt a tévhitet, hogy egy előrejelzés csak tökéletesen jó vagy rossz lehet, helyette megismertetjük a hallgatóságot az árnyaltabb valószínűségi szemlélettel.

Nehéz kérdések a védőoltások biztonsága kapcsán
Ferenci Tamás - Óbudai Egyetem, Élettani Szabályozások Csoport

A védőoltások a megelőző orvostudomány olyan eszközét jelentik, mely a szélesebb, laikus közvélemény előtt is sokszor képezi viták tárgyát. Ebben az előadásban e viták egyik kicsi, de - a laikus érdeklődő közönség számára is - igen fontos részkérdéséről fogok beszélni. Mint minden gyógyszer esetén, a védőoltásoknál is két fő kérdés merül fel: a hatásosság és a biztonság. (Ezt egészíti ki a minőség kérdése, és - manapság egyre gyakrabban - a költséghatékonyságé.)

Ezek közül a hatásosság kapcsán nem sok kérdés van: azt, hogy a védőoltások általánosságban véve - bár eltérő hatásfokkal és különböző ideig - de valóban védenek a megcélzott betegség ellen, a legelborultabb oltás-elleneseken kívül valószínűleg senki nem vonja kétségbe. Az viszont, hogy a védőoltások a fenti jótékony hatás elérése közben milyen súlyosságú mellékhatásokat tudnak okozni, és milyen gyakorisággal, sokkal összetettebb kérdés. Önmagában az a tény, hogy mostanában több oltást adunk, és mostanában bizonyos betegségekből (pl. T1DM, gyermekrák, autizmus) több fordul elő, nyilván nem bizonyít semmit... de ettől még a felvetést vizsgálni kell tudományos alapon is.

Az előadásomban ezt a kérdést fogom röviden körüljárni; beszélek az okozatiság megállapításának módszereiről, arról, hogy az időbeli egybeesés mennyiben és hogyan tekinthető bizonyítéknak, végül kitérek arra is, hogy ha nem a védőoltásokkal hozható összefüggésbe az említett betegségek növekvő előfordulása, akkor vajon mi lehet a magyarázat.

Tovább a múltba
;