Miért nem farkasokkal élünk?
Kubinyi Enikő előadása a tavaly októberi Budapest Science Meetup-on arra világít rá, hogy milyen alapvető viselkedési jegyekben különböznek a kutyák és farkasok.
Holnap ismét Budapest Science Meetup!
A három változatos témájú előadásban szó lesz arról, hogy a többsejtű lét szükségszerű velejárója-e a rák, hogyan rekonstruálható régészeti módszerekkel egy bronzkori hamvasztás, végül pedig Trianon előérzetéről és a 19. századi pesszimista magyar külpolitikai gondolkodásról hallhattok majd.
Lábnyomok az őserdőben – ősi erdő - és mezőgazdálkodási technikák és hosszútávú hatásuk a környezetre Közép-Amazoniában
Gonda Regina előadása a decemberi Budapest Science Meetup-on.
A 2016. évi orvosi Nobel-díjról: A sejt önemésztő folyamata és a regeneráció közötti kapcsolat
Kovács Tibor előadása a novemberi Budapest Science Meetup-on.
Hogyan tanulnak a tenyésztett idegsejtek a petri csészében?
Schlett Katalin előadása az áprilisi Budapest Science Meetup-on.
Funkcionális MRI az agykutatásban: mítosz és valóság
Gál Viktor előadása a novemberi Budapest Science Meetup-on.
A Teremtés könyvéből vett idézettel indul egy hetedikes biológia-tankönyv
És látta Isten, hogy ez az evolúció egy remek dolog.
Így segít feltárni az Amazonas-medence történetét egy magyar kutatónő
Gonda Regina egy nemzetközi kutatásban vesz részt, ahol drónokkal és hagyományos terepmunkával vizsgálják az esőerdő történetét.
Pál Csaba biológus kapta az idei Bolyai-díjat
Kutatócsoportjának egyik fontos célja, hogy már ismert antibiotikumok kombinációjának használatával tegyék hatékonyabbá a kórokozók elleni küzdelmet.
Túl prűd ahhoz, hogy megnézze, van-e fütyije a dínónak? Van egy jó hírünk.
Nagy segítség azoknak, akik időgéppel mennek vissza a késő jurába. Nem kell a Stegosaurusok ágyékát vizslatni. Valószínűleg anélkül is látszik ugyanis, hogy fiú vagy lány dínó legelészik-e előttünk.
Így segítheti a genetika a veszélyeztetett állatok vizsgálatát
Vörös Judit előadása az áprilisi Budapest Science Meetup-on.
Mire jók a Nobel-díjat érő szuperrezolúciós mikroszkópok?
Barna László előadása az áprilisi Budapest Science Meetup-on.
Genetikusok újraírták a modern madarak törzsfáját
Minden eddiginél jobban ismerjük a modern madarak leszármazási kapcsolatait. Korábbi hipotéziseket is sikerült megerősíteni.
Az azonos nemű párok házassága előtti tisztelgésből diversifamiliának neveztek el egy új csigafajt
Főszerepben az Aegista diversifamilia, a tajvanon most megtalált, hímnős csigafaj.
Ha azt tanítják a lányoknak, hogy gyengébbek a fiúknál matekból, akkor azok is lesznek
A matematika ez egyik legfontosabb tantárgy a felnőttkori munkavállalás szempontjából. Az új hatodikos természetismeret-tankönyv azt sugallja a lányoknak: a matek nem nekik való.
Budapest Science Meetup - Június
Elkészültünk a júniusi meetup programjával: Küzdelem az orvvadászok ellen genetikai markerek segítségével, a Kárpát-medence népességváltozásai a bronzkorban, Dinoszaurusz maradványok Magyarországon.
BpSM Március - Majubu Norbert: Csak egy modell (videó)
Mi egy modell és a valóság kapcsolata? Miért pont a neurotudományok területén hódít ennyire a modellezés? Hogyan néz ki egy idegsejt-modell és mit tanulhatunk belőle? Milyen más módokon fonódik össze az informatika és a neurobiológia? "Eszes" kérdések, amelyekre megpróbálok majd válaszolni.
BpSM Március - Molnár János: A mangalica genom jellemzése bioinformatikai módszerekkel (videó)
A mangalica Magyarországon őshonos mezőgazdasági sertésfajta. Kialakulása az Osztrák-Magyar Monarchia idejére, a 19. század közepére tehető. Feltehetően az akkoriban gyakori Kárpát-medencei fajták, a bakonyi, szalontai, alföldi és a Szerémségből származó sumadia fajta keresztezéséből jött létre. Három színváltozata létezik, a szőke, a fecskehasú és a vörös, amelyeket az őshonos állatok védelméről szóló jogszabály külön fajtaként ismer el. A mangalicából készült termékeket prémium kategóriájuk és magas áruk miatt előszeretettel hamisítják, ezért különösen veszélyeztetettek. Ezt a rossz piaci magatartást megelőzendő, a MANGFOOD kutatási konzorcium azért jött létre, hogy molekuláris genetikai markereket fejlesszen a mangalicából készült termékek eredetvédelme céljából. Emellett célul tűztük ki azt is, hogy minél szélesebb módon jellemezzük a mangalica teljes genetikai állományát. Ennek érdekében elindítottuk Magyarország első haszonállat genom programját, melynek kapcsán nagy áteresztőképességű, új generációs szekvenáló rendszerek által generált adatok bioinformatikai feldolgozása volt szükséges. A kapott adatokat nemzetközi adatbázisban található sertés szekvencia adatokkal hasonlítottuk össze, és mangalicára jellemző genetikai markereket azonosítottunk. A különböző markerjelölteket saját, ezernél is több mintát tartalmazó biobankunkon és élelmiszermintákon teszteltük. Kutatásunk során sikerült olyan markert találni amelynek segítségével megbízhatóan el lehet különíteni a mangalicából készült termékeket a hamisítványoktól.
Biológiai vizsgálattal jósolható meg a súlyos depresszió
Míg a fiúknál a magas kortizolszint és az enyhe depressziós tünetek nyomán később 14-szer nagyobb valószínűséggel alakult ki klinikai depresszió, a lányoknál ez a kockázat mindössze négyszeres volt.