80 évnyi kutatás után végre tudjuk, hogyan dugnak az ezerlábúak

„Hosszas várakozás után most már végre pontosan tudjuk, hogy hogyan közösülnek az ezerlábúak” – adta hírül kedden a Popular Science a chicagói Field Museum of Natural History kutatóinak az Ízeltlábúak Struktúrája & Fejlődése című periodikában megjelent tanulmánya alapján. A probléma triviálisnak tűnhet, de hosszú ideje izgalomban tartja az ízeltlábászokat: nyolcvan éve kutatták a lehullott lombozat lebontásában pótolhatatlan ezerlábúak párzási szokásait, mire végre most sikerült megdönthetetlen bizonyítékokat szerezniük.

Ebben nagy segítségükre volt, hogy a vizsgált ezerlábúfaj egyedeinek nemi szervei UV-fényben világítanak. De kellett hozzá az is, hogy találjanak egy szemérmetlenül kanos ezerlábúfajt.

A kanos ezerlábúFotó: Katja Schulz / Flicker CC BY 2.0

„Az egyik fő problémánk az ezerlábúakkal, hogy javarészt a földbe beásva teszik, amit tesznek. Így ha kivesszük őket a földből, attól megzavarodnak, és abbahagyják, amit csináltak” – írta sajtóközleményében a tanulmányt jegyző Petra Sierwald.

Nagy szerencse hát, hogy a több mint 13000 ismert ezerlábúfaj köztt akad egy, a Pseudopolydemus, aminek az egyedei annyira szexőrültek, hogy Sierwald szerint „még egy bevilágított Petri-csészében is párosodnak”.

A kutatók így, miután előbb külön-külön CT-vizsgálatot végeztek Pseudopolydemus-egyedeken, megalkotva így az ízeltlábúak három dimenziós képét, azonosítani tudták az UV-fényben világító nemi szervüket. Ezután pedig már a párosodásukat is vizsgálni tudták.

Megállapításaik szerint az ezerlábúak ún. „kulcs és zár” pózban párosodnak. A hímek egy lábpárja (gonopod) arra specializálódott, hogy a spermát a nőstény nemi szervébe helyezze. A párzás kezdetén ezeket a lábait kékes ejakulátummal vonja be, majd a gonopodjai egy apró, húsos darabját a nőstény vulvájába illeszti. Ekkor a két ezerlábú összezáródik. A közösülés végeztével a nőstény ragacsos váladékkal zárja le a vulváját, rabul ejtve ezzel a spermát, amivel aztán peterakáskor bevonja petéit, lezárva a megtermékenyítés folyamatát.

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy az ezerlábúak nemi életének nyolcvan éven át tartó kutatása afféle hóbort csupán, nem az. Gondolhatunk bármit ezekről a lényekről, vizsgálatuk nagyban segítheti a biodiverzitás állapotának felmérését, de Sierwald szerint még az észak-amerikai kontinens geológiai történelmének felfejtésében is segíthet. Ahogy a hegyvonulatok és folyók kialakultak, kettévágták az ezerlábúpopulációt, amely így új fajokká fejlődtek.

Vizsgálatuknak a jelen és a jövő tekintetében is van jelentősége. A klímaváltozás az ezerlábúakra is kihat, élőhelyük egyre északabbra tolódik, jelenlegi élőhelyeiket pedig a talajerózió és az erdőpusztulás fenyegeti. Eltűnésük komoly következményekkel járna: az ezerlábúak hatékonyan pusztítják a lehullott lombozatot, hiányukban az erdőkben többlet keletkezhet rohadó avarból. (Via Popsci)

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér