AZ ukrán válság kitörése óta egyre többször érkeznek hírek arról, hogy a NATO pilótái orosz repülőkkel találkoztak a balti államok légterében. Ezekből a hírekből azonban nem csak azért van egyre több, mert egyre több orosz vadászgép provokálja a nyugati államokat, hanem azért is, mert a balti légtérben az ukrán válság kitörése óta négyszer annyi gépet állomásoztat a NATO, mint korábban.

A balti államok 2004-es NATO csatlakozásuk idején állapodtak meg a szövetség vezetőivel, hogy légterük védelmét a NATO biztosítja, míg ők inkább a földi hadseregüket fejlesztik. Ilyen egyezménye több állammal is van a NATO-nak, általában úgy működik a légtérvédelem, hogy egy-egy jelentkező NATO-tagállam bizonyos időre saját gépeit küldi az adott országba, aztán egy másik tagállam veszi át a helyét. A balti államok légterét 2004 óta mindig más NATO-tag 4 gépe védi, négy hónapos rotációban.

De idén januárban, amikor az USA vette át a balti légtér védelmét, Washingtonban úgy döntöttek, hogy a fokozódó feszültség miatt most nem négy, hanem öt F-15-ös vadászbombázót küld a térségbe.

Az öt repülő pedig annyival több oroszt látott, mint korábban a négy, hogy a NATO vezetői szintjein is úgy döntöttek, hogy növelni kell a járőrök számát. Május elején 4 legyel MiG-29-es mellé 4 brit Eurofighter Typhoon vadászbombázó érkezett, és nyitottak a NATO gépeknek egy másik repteret is, amit 4 dán F-16 vett birtokba. De egy ekkora buliból Franciaország sem akart kimaradni, ezért a nyáron még négy francia Rafale érkezett a lengyelországi Malborkba, ahonnan ők is a balti légteret figyelik.

Ez azt jelenti, hogy a NATO alig több mint fél év alatt megnégyszerezte a balti térségben lévő vadászgépeik számát. A NATO szerint szükség is van erre, hiszen az orosz légierő a hidegháború óta nem volt ilyen aktív a nyugati tömb határain.

A NATO ezzel párhuzamosan más lengyel és román légibázisokon is erősített. Moszkva persze még év elején válaszolt: 6 Szu-27-est telepítettek Fehéroroszországba. (Financial Times - fizetős link)