A Dániához tartozó Feröer-szigeteket Európa egyik utolsó egzotikus helyeként szoktuk számon tartani, ami alatt általában azt értjük, hogy nagyon keveset tudunk róla. Ki ellen és hol játszanak Dzsudzsákék ma este? Hol fog szotyizni Csányi Sándor???

A vulkanikus szigetcsoport körülbelül az Izland-Skócia-Norvégia háromszög közepén helyezkedik el. Hivatalosan a Dán Királyság része, de nagyon széles körű autonómiával rendelkezik 1948 óta, amikor egyszer már a teljes függetlenség mellett döntött, és a dánoknak csak hosszas tárgyalásokkal sikerült meggyőznie a feröerieket, hogy maradjanak. Ötvenezren lakják az 1400 négyzetkilométernyi területet, de a lakosság negyede Tórshavnben, a fővárosban lakik.

Tórshavn feröeriül a skandináv mitológia főistenének, Tórnak a kikötőjét jelenti. Feröeriül bizony, hisz az apró szigetcsoportnak saját nyelve van, amelyik még csak nem is a dánhoz, hanem az izlandihoz és a norvég nyugati nyelvjárásához áll legközelebb, de az évszázados elszigeteltség miatt sajátos, önálló karaktere lett.

Az 1298-as Juhlevél az első feröeri írásos emlék, ez az akkori norvég alaptörvény, a Landslóg kiegészítése. A Juhlevél a feröeri mezőgazdaságra vonatkozó különleges szabályokról rendelkezik, iránymutatást ad a füves területekkel, a juhtartással, valamint a pásztorok közötti vitás kérdésekkel kapcsolatban. Szóba kerül még az elszökött zsellérekkel való bánásmód is (reméljük, ezekre a rendelkezésekre nem lesz szükség mondjuk Lovrencsics Gergő elcsatangolása miatt) ,

de a legfontosabbak a halászattal és cetvadászattal kapcsolatos intézkedések.

Nincs új a nap alatt, 700 évvel a Juhlevél után a Feröer-szigetek a korlátok nélküli európai halászati rendelkezések miatt nem lett tagja az Európai Uniónak, hiszen a legfőbb exportbevételüket és halakban dús vizeiket féltették az európai halászhajóktól.

Feröernek már az alapítása is az önállóságról szólt, a 13. század elején, Izlandon keletkezett Feröeriek sagája szerint 

„Grímur Kamban volt az első, aki Feröeren letelepedett.
Ez Széphajú Harald idejében történt,
Amikor sokan menekültek uralomvágya elől.”

A 9. században történt betelepüléskor a szigetlakók szabad köztársaságot hoztak létre, mely saját tinggel - nemzetgyűléssel - rendelkezett a fővárosban, Tórshavnban. A Tinganes 900 óta lényegében megszakítások nélkül a parlament helyszínekén funkcionál (1816-ban a dánok feloszlatták és csak 1852-ban ülésezhettek újra).

Sorsfordító volt Feröer történetében a kereszténység felvétele a 11. században. A sziget legszebb és legérdekesebb építményei a különleges fatemplomok, melyeket javarészt a 19. században emeltek. A 13. századi katedrális, a Magnus-dóm sajnos romos állapotban maradt csak fent.

Akármi is lesz az eredmény a túlnyomó részt amatőrökkel felálló feröeri válogatott ellen, azt hiszem kijelenthetjük, hogy piszok jó helyre utaztak aranylábú fiaink. Itt egy feröeri juh, a Feröer eleve Juh-szigeteket jelent: