Varga Mihály: a magyarok mindig tudták, országukat nem tiporhatják el

Budapest, 2014. október 23., csütörtök (MTI) - Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a magyarok mindig is tudták, hogy ha időről időre katonai túlerővel elcsendesíthették, terrorral elnémíthatták is az országukat, végleg nem tiporhatták el.

Ha eljött az idő, a magyarok egyenes derékkal, büszkén álltak ki igazukért. Erre tanított 1956, erre bizonyíték 1848, Rákóczi és Thököly eszméje, és e szerint él és tesz a mai magyar kormány is, amely nem fél kiállni a magyarok igazáért, "azokért az eszmékért, amelyekért hőseink áldozták életüket" - mondta a miniszter csütörtökön Budán, a Széna téri 1956-os emlékműnél tartott ünnepi megemlékezésen.
Varga Mihály hangsúlyozta: a magyaroknak az otthonuk, hazájuk függetlensége szent és sérthetetlen.
Kiemelte, hogy a kommunizmus elleni felkelések történetében a magyarok 1956-os forradalma volt a legnagyobb hatású. Bár a forradalom elbukott, máig ható eredményt ért el: az '56-os hősök mutattak rá arra, hogy a kommunista országokban fennálló rendszerek valójában emberellenes, korrupt és a társadalmi osztályok egymás elleni kijátszására épülő diktatúrák - mondta.
"A kommunista rendszer legitimációját aláásó magyar forradalom hatása végső soron a keleti blokk válságát és bukását okozta" - fogalmazott a politikus.
Hozzátette, a forradalmat lelkesedéssel támogató nyugati világ közvéleménye mégsem mindig értette, sőt olykor irreális próbálkozásként kezelte a magyaroknak a szovjet támadókkal szembeni fegyveres ellenállását. Szerinte azok, "akik így gondolták, nem tudták átérezni és megérezni a magyarok érzéseit" sem akkor, sem ma.
Varga Mihály arról is beszélt, hogy a magyarok közjóért vállalt közös erőfeszítése kovácsolja össze a nemzetet a nehéz időkben, és "ezért tudunk olyan sikereket elérni, mint az elmúlt években", amikor "saját utunkat választva küzdöttünk meg a nehézségekkel", az eredmények pedig még a kezdetben hitetlenkedőket is meggyőzték. A miniszter mindezek alátámasztásául több gazdasági adatot is ismertetett, például a gazdaság bővülését, a munkahelyek számának növekedését és az emelkedő lakossági fogyasztást.
A II. kerületi önkormányzat által szervezett megemlékezésen beszédet mondott Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára is, aki 1956. október 23-át sorsfordító dátumnak, útjelzőnek, a magyarok közös viszonyítási pontjának nevezte.
A politikus szerint azonban október 23. nem csak a magyarság történetében jelentős dátum, az ugyanis az egész nyugati civilizációnak erkölcsi és lelki felszabadulást hozott.
Fónagy János kiemelte: az 1956-os forradalom tiszta, őszinte, hősies volt, nem rombolt, nem tört-zúzott, "egyetemes európai értékek" és "a magyar nemzet kiirthatatlan igénye a szabadság iránt" vezérelték. Nem véletlen, hogy a Nyugat közvéleménye a magyarok oldalára állt, bár érdemi segítségükre nem számíthattunk - tette hozzá.
Az államtitkár 1956 mindenkor érvényes üzenetének azt tartja, hogy "szövetségesekre, partnerekre, támogatókra találhatunk ugyan, de saját érdekeinket, saját értékeinket és állampolgárainkat senki nem fogja helyettünk megvédeni".
Végül azt mondta, az idei három választás bebizonyította, hogy nem veszett ki a magyarokból az összefogás képessége.
A koszorúzással záruló, Széna téri megemlékezésen több mint százan vettek részt, köztük egykori Széna téri harcosok. Többen is az 1956-os forradalom jelképének számító lyukas zászlót ábrázoló kitűzőt viseltek, és a tömegben ilyen lobogó is látható volt. A nemzeti ünnep alkalmából a Széna téren lévő bevásárlóközpontot A szabadság napja feliratú molinó díszíti. (MTI)