• Magyarország 2012-ben csatlakozott az Open Government Partnership nevű, korrupcióellenes szervezethez.
• Nagyon büszkék voltunk rá.
• Többek közt a magyar civilek sürgették, hogy a kormány csatlakozzon.
• Olyanok, mint például az Ökotárs, akiket ma már üldöznek a hatóságok.
• Így aztán most majd lehet, hogy fel is függesztik Magyarország tagságát.

Nem fordul elő túl gyakran, hogy egy nemzetközi szervezet Magyarország kedvéért módosítsa működésének szabályait. Egyszerűen nem vagyunk hozzá elég nagyok. Most mégis sikerült elérni.

Az Open Government Partnershipnél (OGP - Nyílt Kormányzati Együttműködés) hétfőn jelentették be, hogy megváltoztatták alapszabályukat. Magyarország neve ugyan nem szerepel a közleményben, de elég egyértelmű, hogy miért léptek.

Magyarország tagsága, úgy tűnik, kellemetlenné válik a nemzetközi korrupcióellenes szervezetnek.

És azt ismerik, hogy a kormány elkötelezett a korrupció ellen?

Valószínűleg nosztalgiával gondolnak vissza a magyar civil szervezetek 2011 őszére, amikor az egyik legnagyobb gondjuk az volt, hogy Navracsics Tibor akkori igazságügyi minisztert noszogassák: Magyarország csatlakozzon a korrupcióellenes OGP-hez. Levelet is küldtek Navracsicsnak, még Móra Veronika, az Ökotárs vezetője is aláírta. Biztos nem gondolta akkor, hogy pár év múlva a szervezet irodájából viszik el a rendőrök.

De az még nagyon más világ volt, a civilek kérését hamar meghallotta a kormány, és 2012 elején Magyarország belépett az OGP-be.

„Ez jelentős lépés a korrupció elleni küzdelemben, hiszen a rendszerváltás óta nem volt ilyen jellegű kormányzati szintű program. A fő cél, hogy az állam korrupcióval szembeni ellenálló képessége erősödjön, a közigazgatás, államigazgatás, a kormányzati szervek jó ellenálló képességűek legyenek a korrupcióval szemben.”

Így ünnepelte a csatlakozást, és a kormány új korrupcióellenes programjának elfogadsát akkor Rétvári Bence államtitkár. Nagy volt az öröm.

Majd a magyarok megmutatják, hogy kell ezt csinálni

A csatlakozás után kevesebb szó esett az OGP-ről és a magyar tagságról, de a dolog arra mindenképpen jó volt, hogy a kormány időről-időre körbehordozhassa a korrupcióellenes elkötelezettsége bizonyítékául. Készült például

• előzetes akciótervi javaslat,
• szakértői munkacsoport javaslat,
• észrevételek,
• kormányzati akcióterv,
• vállalás,
• kiegészítő vállalás,
• összefoglaló.

Szóval nem tétlenkedett a kormány, még ha ezeknek a dokumentumoknak önmagukban nem is volt azonnali megsemmisítő hatásuk a magyarországi korrupcióra.

Ebbe a tisztább, nyíltabb kormányzásba annyira belelendültek itthon, hogy idén már azt vállalta magyar állam az OGP-nél, hogy

a mi korrupcióellenes harcban megedzett köztisztviselőink segítenek majd a másik 64 tagországnak kiképezni az ő köztisztviselőiket, hogy azokat se lehessen korrumpálni.

• :D
• :DD
• :DDD

Kell egy-két új szabály

Közben az a helyzet, hogy az OGP vezetésében sem teljesen idióták ülnek.

Már tavaly sem nézték jó szemmel, hogy a kormány keresztülverte a Ne-zavarj-épp-lopok törvényt, és ezzel korlátozta az információszabadságot. Ehhez képest valószínűleg a civil szervezetek ellen indított idei támadás sem esik teljesen egybe az OGP céljaival.

Ezt pedzegette az amerikai Sunlight Foundation, ahol azon tanakodtak, hogy Magyarország hogy oktathat másokat a nyílt kormányzásról, mikor itt éppen hogy záródnak a dolgok.

Ilyesmik járhattak az OGP vezetőinek fejében is, és hétfőn a honlapjukon tették közzé az alapszabályuk módosítását. Ebben ugyan Magyarország neve nem szerepel, de nem nehéz rájönni, hogy miről van szó.

Az új szabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy felfüggesszég egy ország tagságát, ha ott tartósan nem az OGP elveinek megfelelően kormányoznak. Ilyen lehetőség eddig nem is volt, valószínűleg korábban nem volt rá szükség.

Hogy mik adhatnak alapot egy ilyen felfüggesztési eljárásra? Hát például:

• Az információszabadság korlátozása.
• A civil szervezetek működésének akadályozása vagy korlátozása. A civil szervezetek külföldi pénzügyi támogatásának nehezítése.
• Valódi civil szervezetek helyett egyértelműen a kormányzathoz köthető civil szervezetek helyzetbe hozása.
• A véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának korlátozása.
• A sajtószabadság, a médiumok függetlenségének korlátozása, a médiatulajdonok fenyegetése.

Persze lehet, hogy nem is ránk hegyezték ki ezt az egészet, de akkor a kormánynak iszonyú pechje van, hogy ennyire passzol.