Nemcsak a gimnáziumi rendszer visszanyesése lehet a következménye az oktatásra szánt költségvetés átalakításának, de az Abcúg most arról ír, hogy a változtatás élésen érintheti majd a civil fenntartású, azaz alapítványi, alternatív iskolák jövőjét is. Az új költségvetés szerint ugyanis 2015-től az ezekben az intézményekben dolgozó pedagógusok és az iskolai dolgozók bérének állami támogatását ezentúl csak 75 százalékban finanszírozná az állam.

A lap szerint a megszorítás több mint ezer intézményt érint. Pedig ezek többsége eddig is forráshiányosan működött csak, egy ekkora váltás a megszüntetésükkel lenne egyenértékű.

Eddig az volt a helyzet, hogy az alapítványi és magániskolák pedagógusainak bérköltségét száz százalékban finanszírozta az állam. Ez változna jövő szeptembertől 75 százalékra. Azoknál az iskoláknál, ahol kifejezetten magán, azaz vállalati pénzből fenntartott oktatás folyt, ott eddig 33,3 százalékos bérköltség-támogatást finanszírozott az állam, ezt most 30 százalékra csökkentenék. Ez várhatóan túl nagy változást nem jelentene, ráadásul ezek az iskolák jobb anyagi helyzetben is vannak társaiknál. Viszont ilyen intézményből nagyon kevés van.

Az érintett iskolák többsége non-profit formában működik, és eddigi is napi fenntartási gondjaik voltak.

Kivételt képezhetnek a törvény alól az egyházi iskolák, ahol marad a százszázalékos bérköltség-finanszírozás, az viszont, hogy mi számít egyháznak, a kormány dönti el.

Az Abcúgnak nyilatkozó intézményvezetők többsége még nem is tudta felmérni, mivel jár számukra a változtatás. Egy debreceni művészeti iskola munkatársa arról beszélt, hogy már a köznevelési törvény is nagyon megnehezítette a dolgukat, eddig talpon tudtak maradni, ám ha a tervezet nem változik, akkor két éven belül be kell zárniuk, mert maximum ennyi időre rendelkeznek tartalékokkal. A zenetanulás nagyon sok egyéb viselkedési és tanulási probléma megoldásában segíthet, ezért egy ilyen döntés a kormány részéről nem értelmezhető másképp, mint hogy a

 “a gyerek ne tanuljon, maradjon buta.”

A Budapesti Montessori Általános Iskola és Gimnázium vezetői pedig a lehetséges forgatókönyv híján csak annyit tudtak mondani, hogy nyilvánvalóan nehéz helyzetbe hozná őket egy ilyen mértékű megszorítás, de szerintük azonban a legnagyobb probléma az, hogy nincs pályázat, amit meg tudnának pályázni.

Ennek hiányában nem könnyű kigazdálkodni a szükséges pénzeket, a szülőktől pedig nem akarnak, és nem is tudnak kérni.

Komoly gondba kerülhetnek a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó alapítványi iskolák is. Az Igazgyöngy Alapítvány fenntartásában működő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetője, L. Ritók Nóra arról beszélt a lapnak, hogy ők nem is kérhetnének pénzt a szülőktől, hiszen a törvény ezt eleve nem teszi lehetővé. A kiemelten közhasznú civil szervezet diákjainak 70 százaléka munkanélküli vagy közmunkából élő szülők gyereke, az állami kiegészítési támogatás nélkül már eddig sem tudtak volna működni.

A köznevelés 2010 óta beindult államosítása és Hoffmann Rózsával jegyzett átalakítása óta amúgy sokszorosára nőtt az alternatív iskolákba iratkozó gyerekek száma. Nem csak a drága, fizetős intézményekbe, de az összes olyan intézmény iránt megnőtt a kereslet, ami valami mást kínál, mint az állami oktatás. Ezek közül kaszálhat el sok helyet most az új költségvetés.

A lap kereste az Emmi-t az ügyben, egyelőre nem kaptak választ. (via Abcúg)