• Nyikita Mihalkov A szibériai borbély című filmjének legelején az amerikai őrmester valóban azt üvölti, hogy “leszarom Mozartot!”
• A legvégén, két és fél óra múlva viszont már azt üvölti, hogy “Mozart nagy zeneszerző”.
• De “Leszarom Mozartot! (1)” című cikkében a Magyar Hírlap publicistája ezt pont leszarja. 

Annak, aki nem értesült róla: Bayer Zsolt tegnapi cikkében bátran nekirontott Amerikának, még bátrabban megvédte Oroszországot, egyben elmagyarázta, mitől jó az egyik, mitől szar a másik (húsz-harminc éve pont fordítva gondolta, de a helyzet szégyenszemre megváltozott.)

Most tekintsünk is el attól, hogyan lehet egy egész országot és annak aktuális vezetését, politikáját, hatalmi ambícióit, piszkos alkuit és emberi jogi bűneit az adott ország múltbéli kulturális teljesítményével megvédeni. Ezen a Földön senki nem vonja kétségbe, hogy hogy Oroszország kivételesen gazdag kultúrájú, csodákat alkotó, az emberiség kultúrtörténetében kiemelkedő szerepet játszó ország. De hogy jön Tolsztoj Putyinhoz? Hogy jön Csehov Pakshoz? Mi köze Dosztojevszkijnek a Pussy Riothoz? Hol írja Bulgakov, hogy le kell rohanni Ukrajnát?

Szóval mindettől eltekintve a lényeg: Bayer hivatkozási alapja, egyben cikkének fő motívuma Mihalkov filmje, amiben egy amerikai kiképző őrmester gázálracban szívatja az egyik katonát, mert az nem hajlandó megtagadni Mozartot.

Nos, ilyen egy kőbunkó amerikai, és pont ilyen kőbunkó Amerika - vonja le Bayer a következtetést a filmből. Aminek nem figyelmen kívül hagyható módon az a vége, hogy a kiképző őrmester ha nem is kulturális, hanem humanitárius alapon, de jobb belátásra tér, és a part menti sziklára felállva immár azt üvölti, hogy “Mozart nagy zeneszerző!”

És aztán nagyon elcsodálkozik, amikor kiderül, hogy Mozart nem volt orosz.

(2) Ergo jöhet a Békemenet.