A kitiltásszakertő szerint a magyar sztorinál még nem volt érdekesebb

Hétfőn délelőtt Vida Ildikó kéretlen jótanácsunk ellenére bement az amerikai nagykövetségre, hogy kikérje a „bizonyítékokat”, amely alapján az Egyesült Államok megtiltotta neki a belépést az ország területére. Nem kapott választ, illetve saját megfogalmazásában „hitelt érdemlő választ”. Kedden aztán a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes elnöke, Németh Szilárd és az igazságügyi minisztérium államtitkára, Répássy Róbert követelt bizonyítékokat az amerikaiaktól, ahogy szerdán megjelent interjújában a külügyminiszter, Szijjártó Péter is.

Ideje hát tisztázni a népszerű félreértéseket. Megkerestem Richard L. Cassint, a témába vágó szakblog, az FCPA Blog szerkesztőjét.

Richard L. CassinVia Cassinlaw LLC

A blog nevében az FCPA az 1977-ben elfogadott Foreign Corrupt Practices Actre, az amerikaiak külföldi korrupciót üldöző törvényére utal. Cassin 1981, jogi diplomája megszerzése foglalkozik az FCPA-val, és amióta 2009-ben tudomást szerzett és első nyugati újságíróként írt is a 7750-es elnöki proklamációról, azzal is. És boldog attól, hogy „amióta először írtam róla, egyre több szó esik erről a sajtóban”.

Azért boldog, mert szerinte „a korrupció mindig rossz, és bármi, amit tehetünk ellene, jó”.

A lyuk, amit homállyal foltoztak be

„Az FCPA csak azokat bünteti, akik lefizetnek. A törvény 1977-es elfogadásakor a törvényalkotók attól tartottak, hogy egy, külföldi tisztviselőket célzó törvény zavarokat okozhatna az amerikai külkapcsolatokban, amelyek az alkotmány alapján a végrehajtó hatalom - az elnök és a külügyminisztérium - hatáskörébe tartoznak. Így az FCPA nyitva hagyott egy ajtót, mert a lefizetettekkel nem foglalkozott. A 7750-es elnöki proklamáció ezt az ajtót zárta be, úgy ahogy” – mondta.

A két jogszabály között van egy jelentős eltérés:

  • az FCPA büntetőtörvény, amely alapján szabályos bírósági eljárásban, bizonyítékok alapján, tanúkat meghallgatva, a vádlottnak védekezési lehetőséget biztosítva hoznak ítéletet, amely akár öt év börtönre és jelentős pénzbírságra is ítélhetik az elkövetőt;
  • a 7750-es elnöki proklamáció alapján lefolytatott eljárás nem ilyen.

„A 7750-es elnöki proklamáció alapján hozott vízumdöntés nem bírósági eljárás. Ez egy, a külügyminisztériumon belüli adminisztratív eljárás - mint általában minden más, vízumokkal kapcsolatos döntés is. Vagyis ezekben az ügyekben nincs nyilvános meghallgatás, vádemelés, az érintettnek nincs joga betekinteni a bizonyítékokba vagy bizonyítékokat csatolni, nem kap értesítést az eljárásról és nem is fellebbezhet” – mondta Cassin. Értesítést az eljárásról a magyar érintettek sem kaptak, a nagykövetség csak az eljárás eredményéről értesítette őket, és arról is csak azért, mert a magyarok a Visa Waiver program keretében kvázi vízummentesen utazhatnak. Vagyis a magyar érintetteket csak azért tájékoztatták a beutazási tilalomról, hogy ne az Egyesült Államok határán érje őket meglepetés - a vízumköteles országok állampolgárai a vízumigényük elutasításakor értesülhetnek a beutazási tilalomról.

Annak is oka van, hogy a vízumügyi eljárásra ezek a szabályok, és nem az amerikai bírósági eljárás szabályai vonatkoznak. A vízum megadása  az állam szuverenitásáról, határbiztonságáról, egyéb nemzeti érdekeiről szól, érintettjei pedig nem amerikai állampolgárok. „A kormány célja, hogy ezt az eljárást teljesen elkülönítse a bírósági eljárástól, mert más célokat és érdekeket szolgál" - mondta.

Hogy van-e bármilyen lehetőségük a 7750-es proklamáció alapján kitiltottaknak arra, hogy megismerjék a döntés okait? "Nem tudok semmilyen lehetőségről. Az eljárás nem nyilvános, és akiket kitiltottak, azokat nem illetik meg a büntetőügyek vádlottjaihoz hasonló jogok” – mondta Cassin. Az is valószínűtlen, hogy valaha eltérjenek ettől a főszabálytól, mert az angolszász jogban ez precedenst teremthetne. Márpedig az amerikai külügyminisztérium „nem akar olyan precedenst teremteni, amely alapján az egyedi vízumügyekben az érintettek az amerikai bírósági eljárásban alapvető jogokat szerezhetnének”.

Annak, hogy az amerikai kormányzat így kezeli az ügyet, van egy komoly hátránya. Ökölszabály, hogy nem kommunikálják a határozatokat – a magyar esetben is kizárólag azért álltak a nyilvánosság elé, mert a Napi Gazdaság alaposan kiforgatva a sztorit előállt a saját verziójával, ezért szükségét érezték a cáfolatnak. A nyilvánosság nyilván jobban szolgálná a korrupcióellenes harcot, már csak elrettentő hatása miatt is. „Ez is egy lehetséges megközelítés. Az amerikai kormányzat véleményem szerint örömmel hagyatkozik ebben a civil szervezetekre” – mondta Cassin a felvetésemre.

Ilyen nyilvános listák hiányában keveset tudunk arról, hogy kiket tiltottak már ki az Egyesült Államokból. „Találgatni sem akarnék, mert bizonyítékok híján tévedhetek. Nem tudjuk, hányszor alkalmazták már a 7750-est, ahogy azt sem, hogy mely országokkal szeben. Ez szerintem árt a korrupció elleni harcnak, a magyar sajtó és a helyi korrupcióellenes szervezetek a tények ismeretében megnevezhetnék és megszégyeníthetnék az érintetteket. De semmi jele annak, hogy változna az amerikai kormány álláspontja” – mondta.

A beutazási botrányban eddig érintett hat magyar állampolgár mindegyikét a 7750-es elnöki proklamáció alapján tiltották ki az Egyesült Államokból, de az amerikaiak budapesti ügyvivője, Andre Goodfriend utalt rá, hogy lehetnek még mások, akiket más jogszabály alapján tiltottak ki. Adná magát, hogy itt azokra utalhatott, akik lefizették a kitiltott hatokat, de Cassin szerint kizárt, hogy velük szemben az FCPA alapján jártak volna el. „Az FCPA alapján senkit sem tiltanak ki”, ellenben börtönre ítélhetik. A vízumot „számos más okból is megtagadhatják, például ha a kérvényező elítélt bűnöző, vagy részese volt emberi jogok megsérétésének”, mondta Cassin.

Zárásként megkérdeztem, hogy a téma legnagyobb tapasztalatú szakértőjeként melyik volt valaha a legérdekesebb történet a 7750-es proklamációról, amivel találkozott.

„Az, ami most Magyarországon van! Tényleg ez az első alkalom, amikor ilyen széles körben, ennyire nyíltan és részletesen beszélhetünk a 7750-es elnöki proklamációról. Gratulálok a magyar sajtónak és a magyar népnek az úttörő szerephez!”

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.