A magyar állam megveheti a Budapest Bankot is

Váratlan fordulatról beszélnek a bankpiacon. Küszöbön állhat a Budapest Bank eladása, a vevő pedig nem más, mint...: a magyar állam. A rendkívül szűk körben zajló tárgyalások olyan messzire jutottak, hogy hétfőn már be is jelenthetik az üzletet. Igaz, a helyzet egyelőre még bizonytalan, végső döntés még nem született.

Az állam ráadásul nem az egyedüli vevőjelölt, mivel – szintén a meggyőző helyről érkező pletyka szerint – a spanyol óriásbank, a Banco Santander is versenyben volt a magyar pénzintézetek között egyébként meglepően jó állapotban lévő Budapest Bankért.

Megkérdeztük a Budapest Bankot is a hírről, ahonnan azt a nem meglepő választ kapuk, hogy „a GE Capital piaci pletykákat, spekulációt nem kommentál”.

A pletyka azért lehet mégis ilyen meggyőző, mert mindkét oldalról van valós alapja.

A GE talán nem akarja

A Budapest Bank tulajdonosa, az amerikai General Electric leépíti nem létfontosságú részlegeit, köztük is elsősorban a GE Capitalt. A nyáron bejelentették, hogy eladják a skandináviai bankjuk lakossági hitelekkel foglalkozó részét, az üzlet már le is zárult. A vevő egyébként a Banco Santander volt. Aztán ősszel arról írt a Bloomberg, hogy el akarják adni lengyel bankjukat, a BPH-t is (ami nagyjából két és félszer nagyobb, mint a Budapest Bank), a nagy amerikai fogyasztói pénzügyi részleget, a Synchrony Financialt pedig bevezették a nyáron tőzsdére, a terv szerint ezt is le fogják választani.

Most ez a stratégia. A GE vezérigazgatója, Jeff Immelt már tavaly elmondta, hogy jobb, ha a nagyobb nyereséget termelő ipari és egészségügyi részlegbe fekteti a tőkét a GE, a pénzügyi szektorban világszerte romlik a jövedelmezőség. Hát még az állam által ezerféleképpen sanyargatott magyar piacon.

Az állam talán akarja

A magyar állam eközben elég aktív szereplő lett az itthoni bankvilágban. A legmagasabb politikai szinten született döntés arról, hogy a „magyar” tulajdon arányát a hazai bankrendszerben 50 százalék fölé kell vinni. Ez ugyan már megtörtént, de most már inkább arról beszélnek a kormány és az MNB környékén, hogy

kevesebb bankra lenne szükség.

(Hogy miért gondolják ezt, nem tudni. Biztos azt hiszik, hogy akkor nagyobb lesz a verseny. Mint a tankönyveknél.)

Az utóbbi években ennek megfelelően állami részvétellel kezdték megvalósítani a takarékszövetkezeti szektor átalakítását, az állami bankok – az MFB és az Exim – egyre nagyobbak és egyre több feladatot kapnak, voltak állami tőkeemelések az FHB mellett a Gránit Banknál és a Széchenyi Banknál, és nem is olyan régen vett már nagy kereskedelmi bankot is az állam. Méghozzá az összes magyar bank közül a legnagyobb horrorsztorit, a négy év alatt 433 milliárd forint veszteséget felhalmozó MKB-t.

Igaz, a Budapest Bank megvásárlása nem hasonlítható össze az MKB-vel. Egyrészt azért, mert a BB jóval kisebb, a 2013-as adatok szerint feleakkora, mint az MKB. Másrészt pedig sokkal-sokkal jobb állapotban van, az MKB négyszázmilliárd feletti veszteségével ellentétben ha nem is igazán nagy, de azért tisztességes nyereségeket termelt. Bár idén, a bankleckéztető törvény miatt várhatóan a BB is veszteséges lesz.


A Budapest Bank egyébként is inkább a vállalati hitelezésre koncentrál, a lakossági piacon nem volt túl aktív. A kis- és középvállalkozásoknak adott hitelek teszik a bank eszközeinek több mint felét. Az MKB-val ellentében nem terítettek elfuserált ingatlan projekthiteleket sem.

Ha tehát az állam valóban megveszi a BB-t, akkor egy jó állapotban lévő bankot vásárol, amelyet a tulajdonosa nem akar mindenáron eladni, és amely a mostani gazdaságpolitika világképébe passzoló dolgokkal foglalkozik, tehát cégeknek, főleg KKV-knak  hitelez, nem a háztartásoknak. Ha pedig tényleg volt tőkeerős külföldi vevőjelölt, akkor nehéz elképzelni, hogy sikerülhetne dömpingáron hozzájutni, mint az MKB-hez, ahol gyakorlatilag a bajorok fizettek, hogy megszabaduljanak tőle.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.