Hiába hangzik jól az öt százalékos kamatplafon, a feltételekből úgy tűnik, hogy a bankok valójában senkinek sem akarnak ilyen olcsó kölcsönt adni.
Az oroszoknak nem tetszett, hogy a legnagyobb amerikai bank részt vett bankszámláik befagyasztásában.
Azok a Windows-gépek omolhattak össze, amelyekre a CrowdStrike szoftverét telepítették.
Bankokat, légitársaságokat és médiaszolgáltatókat is érint az informatikai hiba, amit egy vírusirtó szoftver frissítése okozhatott. Az Egyesült Államokban nem engedik felszállni a gépeket.
Visszautasítják, hogy a háborús időkben extraprofitra tettek volna szert.
Szerinte szinte ingyen kéne odaadni az OTP leányvállalatának nagyját egy minden bizonnyal orosz új tulajdonosnak. „Ezzel éppenséggel segítjük Oroszországot” – mondta.
A német óriásbank árfolyama akkorát esett, hogy már Olaf Scholz is a nyilvánosság előtt nyugtatta a kedélyeket.
A Credit Suisse felvásárlása a riválisa által egyáltalán nem nyugtatta meg a piacokat, de ehhez a svájci hatóságok módszereinek is lehetett köze.
A jegybank úgy döntött, hogy április 1-től duplájára, 10 százalékra emeli a kötelező tartalékrátát, és annak negyedére nem fizet kamatot a bankoknak.
Gazdasági szakértőket kérdeztünk a kormány „extraprofitra” kivetett különadóiról és kiadáscsökkentési terveiről.
A 233,1 milliárd dolláros profit csak 1,5 százalékkal kisebb az előző évinél.
Milliárdok maradhatnak a bankoknál és a számlatulajdonosoknál.
Tavaly szállt be az állam 200 milliárdért a bankba azzal az ígérettel, hogy idén már vevőt is keresnek rá. De most nincs esély rá, hogy visszajöjjön a beleölt pénz.
Nincs más, aki elvégezze a kormányrendelet szerint a pénzügyi szektorban kötelező auditálást.
A legmenőbb óriásbankok között volt, a világgazdaság egyik legsikeresebb országát képzelték mögé, most mégis a csődjétől rettegnek a tőzsdén. Valamit nagyon elrontottak a Deutsche Bankban.