Ha a svájci jegybank és a pénzügyi felügyelet (Finma) abban bízott, hogy a hétvége alatt villámgyorsan levezényelt ügylet, mely során a legnagyobb svájci bank, a UBS jelentős állami garanciák mellett felvásárolja bajba került vetélytársát, a Credit Suisse-t, nos ez majd valahogy megnyugtatja a piacokat, akkor csalódniuk kellett.

Hétfő reggel előbb az ázsiai tőzsdékről érkeztek hírek arról, hogy zuhannak a bankok árfolyamai, majd az európai tőzsdenyitás után a kontinens bankjainak papírjai is zuhanni kezdtek: a vasárnap este még a tranzakció nyerteseként elkönyvelt UBS árfolyama 14 százalékot esett pár óra leforgása alatt, és a Stoxx 600 európai bankindex is mínuszban kezdett. (Frissítés: azóta érdemben javult a helyzet, a cikk végén írunk erről bővebben.)

A kérdésre, hogy a hétvégi bankösszeolvasztás miért nem nyugtatta meg a befektetői kedélyeket, a leggyakoribb válaszkísérlet, hogy vélhetően a kötvénytulajdonosok elintézésének módja okozhatott riadalmat világszerte. A svájci pénzügyi hatóságok által menedzselt összeolvasztás során ugyanis az úgynevezett addicionális Tier-1, azaz AT1 néven ismert kötvények értékét gyakorlatilag lenullázták, azaz 17 milliárd dollárnyi kötvényt buktak el a tulajdonosaik. Ezt a kötvénytípust a 2008-as válság után hozták létre, és lehetett tudni, hogy komoly kockázattal bírnak, hiszen éppen a válságok idejére amolyan buffernek szánták mint elsőnek leírható veszteséget.

De a svájci hatóságok döntése, hogy a CS részvényesei, ha nem is a pénteki záró árfolyamon, de a 3,25 milliárd dolláros vételár révén még mindig pénzhez jutnak, míg a kielégítési rangsorban elvileg előttük álló kötvénytulajdonosok mindent elbuknak, sokakat felháborított és megijesztett: az összes olyan európai bank árfolyama esni kezdett hétfő reggel, amely a válság után szintén bocsátott ki hasonló kötvényt.

A UBS vezérigazgatója, Ralph Hamers a Reuters információi szerint elemzőknek azt mondta, hogy az AT1 kötvények leírásáról a Finma döntött, úgyhogy a bankot nem terhelheti jogi felelősség. Befektetők és elemzők között visszatérő vélekedés hétfő reggel, hogy a svájci hatóságok önhatalmúlag rúgták fel a bankszektor szabályait, és ezzel bizalmi válságot okozhattak, ez gyűrűzik most tovább más bankokra.

Ugyanakkor számos pénzügyi felügyelet és sok elemző is hangsúlyozza azt is, hogy a bankrendszer alapvetően stabil, az imént épp a német pénzügyi felügyelet közölte, hogy az ország bankrendszere jó állapotban van. És a CS beolvasztására a világ jelentős pénzügyi szervei, így a Fed és az EKB is áldását adta.

Fontos tényező az is, hogy a UBS amúgy nagyon jelentős állami támogatást kapott a felvásárlás mellé, a svájci jegybank akár 100 milliárd frank értékű extra likviditást is hajlandó biztosítani a bank számára, és az első ötmilliárd franknyi veszteség utáni további 9 milliárd frank értékig a CS átvett eszközeiből fakadó veszteséget is lenyelik.

Közben a világ legjelentősebb jegybankjai (a brit, a a japán, az EKB, az amerikai Fed és a svájci nemzeti bank) közös fellépést ígértek, hogy biztosítsák a kellő likviditást a bankrendszernek.

A Credit Suisse hétvégi összeomlása nem a semmiből jött: bár a svájci nagybank a 2008-as válságot még kifejezetten jól vészelte át, az elmúlt években egymást érték a rendkívül komoly botrányok, melyek miatt számos nagyon gazdag ügyfél hagyta ott a bankot. Arról, hogy hogyan jutott idáig a bank, a múlt héten részletesen is írtunk.

Frissítés: hétfő késő délelőtt közös nyilatkozatot tett közzé az uniós Egységes Szanálási Testület, az Európai Bankhatóság és az EKB Bankfelügyeleti Bizottsága, melyben biztosítottak mindenkit, hogy Svájcon kívül, azaz az EKB felügyelte európai bankpiacon betartják a kielégítési rangsort, azaz előbb buknák el a pénzüket a részvényesek, és csak utána nyúlnának az AT1-es kötvényekhez. Vélhetően e hírek hatására is, de közben az európai bankok részvényei erősödni kezdtek, árfolyamaik sokat ledolgoztak a reggel óta összeszedett veszteségből.