A Népszabadság írt egy most megjelent miniszteri rendeletről, amelyik két feltételhez köti a két tanítási nyelvű gimnáziumok jövőjét:
Mindkét feltétel nehezen teljesíthető a jelenlegi keretek között. Ezekben az iskolákban jóval nagyobb a jövés-menés, mint a hagyományos gimnáziumokban, ugyanis szinte mindenhol egy nulladik, lényegében csak az idegen nyelvre koncentráló évfolyammal kezdenek, és innen nem mindenki folytatja ugyanabban az iskolában.
A másik kritérium is nehézkes, és nem a diákok nyelvtudása miatt. Sokan eleve külföldi egyetemre felvételiznek, és oda pedig nem jelent előnyt az állami papír, így sokan nem vesződnek az emelt szintű érettségivel vagy az állami nyelvvizsgával.
A hagyományos gimnáziumi rendszer felszámolása mellett a két tanítási nyelvű gimnáziumokba is beleszáll most a kormány. Balog Zoltán emberminisztériumának egyik államtitkársága 2020-tól csak középfokú nyelvvizsgával rendelkező diákokat szeretne látni az egyetemeken, míg egy másik államtiktársága pont azt a képzési rendszert próbálja meg nehéz helyzetbe hozni, amelyik képes lenne ilyen diákokat kitermelni. Nagyon úgy tűnik, a kormány csak olyan szülők gyerekeit akarja képezni, akik képesek nyelvi különtanárt fizetni.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.