Végre megjelent a KSH összesítő kiadványa a magyar háztartások életszívonaláról, fogyasztásáról és jóllétéről. A 34 oldalas füzetben sajnos nincsenek igazán új adatok, csak az eddigieket dolgozzák fel, de azért van benne pár érdekes ábra.

Itt van például az, hogy tavaly hogyan kerestek az országban a jövedelem alapján felosztott tizedek szerint:

Elég nagy, jó nyolcszoros tehát az olló a legszegényebb és leggazdagabb jövedelmi tized között (valós helyzet ráadásul rosszabb, mivel itt az éves bruttó számokat látjuk, a nettó pedig az átalakított magyar újraelosztás miatt kedvezőtlenebbül érinti a szegényebbeket). Látszik az is, hogy az átlagos jövedelmet mennyire felfelé húzzák a sokat keresők.

Az egyenlőtlenség egyébként csak romlott az utóbbi években:

Az alsó ötöd részesedése az összes jövedelemből folyamatosan csökken 2009 óta, a leggazdagabb ötöd részesedése pedig folyamatosan nő. Ami nem is olyan meglepő, ha a kormány minden létező szociál- és adópolitikai eszközzel ezen dolgozik.

Ennek megfelelően az alsó jövedelmi csoportokba tartozók száma nő, a középosztály és a felső középosztály pedig szűkül folyamatosan:

Így jutottunk el a 3,3 millió szegénységgel és kirekesztettséggel fenyegetett ember országába. Igaz, mindössze csak 461 ezer ember van, aki egyszerre jövedelemszegény, súlyosan anyagilag deprivált ÉS alacsony a munkaintenzitása. A nyomorgók száma (amit a KSH és az Eurostat egy elég egyszerű kérdéssorral állapít meg) viszont 2,3 millió fő.

Szomorú következmény, az anyagi szűkösség egyéb dimenzióit a társasági élet szenvedi meg, ami csak fokozza az elszigeteltséget. Az emberek több, mint egyharmadának nincs pénze arra, hogy meghívja a barátait.

Az alsó jövedelmi ötödben a fogyasztási kiadások kétharmada teljesen kikerülhetetlen dolgokra megy el (élelem, lakás, közlekedés), míg a jóval többet költő felső ötödben az elköltött pénz közel felét költhetik választható dologokra.

A sok lehangoló szám után talán nem is olyan meglepő, hogy Magyarország szegényei egyáltalán nem elégedettek az életükkel, meg az anyagi helyzetükkel (egytől tízig lehetett osztályozni).