Oroszország bevetette a pénzügyi hidrogénbombát: 650 bázisponttal (!!!) emelte a jegybank a kamatlábat. 10,5 százalék helyett már 17 százalék az orosz alapkamat. A döntést éjjel jelentették be, csak sejteni lehet, milyen feszült tanácskozás után.

Ez nagyjából példa nélküli egy ilyen nagy országban. Utoljára Oroszország csak 1998-ban, nem sokkal a csőd előtt vetette be ezt a fegyvert (igaz, akkor eleve 30 százalék volt a kamatláb, és onnan emelték 150 százalékra, szóval van itt még mozgástér).

Az évet egyébként 5,5 százalékos jegybanki kamattal kezdte Oroszország, szóval azóta 1150 bázisponttal lett magasabb a kamatláb. Itt megnézheti az egész történetet egy ábrán.

A totális pánikra utaló lépést azért hozta meg az orosz jegybank, mert nem volt már más választása. A rubel egyetlen nap alatt tíz százalékot zuhant a dollárral és az euróval szemben, a dollár ellen egészen 66-ig bukott. Közben minden más orosz piac beszakadt: a moszkvai részvényindex szabadesésben, az orosz kötvények pedig most már nagyobb hozammal forognak, mint egy csomó lesajnált afrikai országé.

Miért került ebbe a helyzetbe Oroszország?

1. Mert béna gazdasága van, amiben gyakorlatilag csak a nyersanyagtermelés, és azon belül a kőolaj-/földgázszektor versenyképes. A kőolaj világpiaci ára viszont nyár óta a felére zuhant. Emiatt a jövő évi költségvetést tíz százalékkal vissza kell vágni.
2. Mert saját maga által gerjesztett geopolitikai feszültségek nyomán szankciókkal sújtották a nyugati országok. Az orosz vállalatok ezért nem jutnak hitelhez, a tőke pedig menekül az országból: idén 134 milliárd dollár foghatta menekülőre, ami a devizatartalék negyede.

És mi lesz most?

A rubel elsőre egész jelentősen erősödött (a döntés után rögtön visszaugrott 66-ról 60-ra a dollárral szemben; FRISSÍTÉS semmit nem ért a dolog, kedd reggel újra 66 dollár fölé gyengült a rubel), de azért nem valószínű, hogy ezzel bármi megoldódott volna. Már csak azért is, mert ezzel a jegybanki kamatszinttel

biztosra vehető a recessziós spirál.

A jegybanki kamat emelése elvileg azért erősíti az adott ország devizáját, mert magasabb hozam mellett jobban megéri a befektetőknek orosz eszközöket tartani. Ha az orosz jegybank ennyire sokat fizet a pénzüket az orosz jegybanknál tartó bankoknak (akik aztán ilyen magas hozamokat fizethetnek a betétekre mindenkinek, aki az országba hozza vagy ott tartja a pénzét), az már talán elég erős érv lehet a befektetők kockázatvállaló részének az ország mellett.

A baj csak az, hogy az ország alapjai iszonyú rossz állapotban vannak. Ha az ország fő életképes exportterméke a kőolaj, ami épp megállíthatatlanul zuhan, azt is jelenti, hogy egyre kevesebb a kereslet a rubel iránt a piacon. Ezt a lyukat nincs az a kamatemelés, ami ki tudná pótolni. Ez a rubel olajcsapdája. Ha viszont zuhan a rubel, akkor lehetetlen helyzetbe kerülnek a dollárban eladósodott cégek és a bankok.

Ráadásul a másik oldalon az orosz pénzügyi rendszert, és főleg az oroszországi adósokat lehetetlen helyzetbe hozza a kamatemelés. A 17 százalékra emelt alapkamat miatt elég valószínűtlen, hogy bármilyen – akár olajipari, akár bármilyen más szektorbeli – beruházást finanszírozásra érdemesnek tartsanak, a megugró kamatköltségek miatt az eddig is levegőért kapkodó, a nemzetközi tőkepiacokról kizárt vállalatok sora mehet csődbe.

Már eddig is recesszióba hajlottak az orosz növekedési kilátások, az orosz jegybank 4,5-4,7 százalékos visszaesésre számít jövőre, ha maradnak a mostani olajárak. Most viszont, hogy a költségvetési kiadásokat a tizedével vissza kell fogniuk, és a jegybank is ekkorát szigorított, egy ennél is sokkal mélyebb visszaesésnek kell jönnie. Főleg akkor, ha a recessziós válságspirálból és a korábban hatalmasnak tűnő devizatartalék elvékonyodásából valami megalázó kimenetel lesz, mondjuk az, ha 1998-hoz hasonlóan az IMF-hez kellene fordulniuk.

Ez elég erősen kihatna a Kreml nagyzoló geopolitikai ambícióira is.

(Egyébként amikor Soros György elkövette híres spekulációs támadását a brit font ellen 1992.ben, akkor is csak 5 százalékkal emelt a Bank of England. És még aznap megadta magát, szégyenszemre ki kellet lépniük az európai árfolyam-mechanizmusból. Azóta az a konszenzus a közgazdászok körében, hogy abban esetben, ha minden fundamentális tényező az esés mellett szól, akkor nincs az a jegybank, ami meg tudná akadályozni az esést.)

Végül a legviccesebb grafikon, ami ebből az egészből kijött: 66-nál 62-nél tényleg találkozott három dolog:

• A kőolaj árfolyama dollárban.
• A dollár árfolyama rubelben.
• Vlagyimir Putyin életkora.

It's happening: http://t.co/hXvlYBtwif pic.twitter.com/CchLlGZozL

— Jason Karaian (@jkaraian) December 15, 2014