A NASA Marsra küldött szondája, a Curiosity folyamatosan észlelt bizonyos mennyiségű metánt a bolygó légkörében, az űrügynökség kutatói viszont most arról is meggyőződtek, hogy a metán-koncentráció bizonyos időközönként megemelkedik a szonda környezetében, akár az átlagos szint tízszereséig is.

A metán jelenléte azért fontos, mert ezt a gázt általában élő organizmusok állítják elő, a Földön lévő metán 95 százaléka élőlényektől származik.

Ezen kívül a Curiosity kőzetmintáiban is talált szént és hidrogént tartalmazó szerves vegyületeket. A szerves vegyületek sem jelentik feltétlenül, hogy volt valaha élet a Marson, azok létrejöhettek kémiai reakciókkal is. Ahhoz, hogy megtudjuk, hogy a vegyületek életre utalnak-e, még elemezni kell az atomjaikat.

A NASA kutatói egyelőre nem tudják pontosan, honnan származik a marsi metán, de a legerősebb tippjük az, hogy úgynevezett klatrátokból, földalatti lyukakból szabadul fel. A klatrátokban általában jéggé fagyott víz van, és néha hőmérsékleti vagy fizikai változásokra (például a Curiosity közelségére) reagálva beszakadnak vagy megrepednek, így kiszabadul a bennük tárolt metán is.

Ezzel persze még mindig nem kaptunk egyértelmű választ arra, hogyan került a metán a klatrátokba. A kutatók szerint ez származhat rég elpusztult marsi mikroorganizmusoktól, de az sem kizárt, hogy élőlények nélküli, természetes folyamatok során alakult ki. Tény, hogy bizonyos fajtájú kőzetes és a víz érintkezéséből is szabadulhat fel metán.

Hogy a metán élőlényektől származik-e, azt csak akkor lehet eldönteni, ha sikerül elemezni a metánban lévő szénatomot. (NASA, BBC)