A NASA nem zárja ki, hogy volt élet a Marson
Ősi szerves anyagokat találtak, ami arra enged következtetni, hogy 3 milliárd évvel ezelőtt valami élt a vörös bolygón. (Talán.)
2018. június 7.
2017. február 8.
Gyanúsan egyenletesek a Mars homokdűnéi
Úgy látszik, valaki gereblyézi őket.
2016. október 18.
Európai szonda landol holnap a Marson
A Schiaparelli leszállóegység a 2020-as európai marsjáróhoz kifejlesztett landolási technológiát fogja tesztelni és néhány tudományos mérést is végez majd.
2016. június 16.
Jókedvében szelfizett egyet a Marson a Curiosity
A NASA Mars-járója ezúttal a Mount Sharpról küldi üdvözletét; gyűjtés a legjobb űrszelfikről itt.
2015. szeptember 1.
Legyen Ön is Mars-kutató!
Sik András részletesen bemutatja, hogyan tudja bárki Mars-kutató szondák adatait megjeleníteni és elemezni.
2015. augusztus 21.
Csá, Föld, itt a Curiosity!
Szelfit küldött magáról a NASA marsjárója.
2015. június 22.
Vége a Nap és a Mars együttállásának, újra normál üzemben dolgoznak a Mars szondák
Június 7-21. között a Földről nézve a Mars a Nap mögött volt, korlátozva a kommunikációs lehetőségeket az űrszondákkal.
2015. május 19.
Mars-útikalauz stopposoknak!
Sik András előadása a májusi Budapest Science Meetup-on.
2015. május 10.
Naplementét fotózott a Curiosity a Marson
Káprázatos képek a csillagunkról, ahogy az a marsi horizont felé közeledik.
2015. április 3.
Feltűnő ásványi lerakódásokat talált a Curiosity
Ezeket a kőzetek repedéseiben folyó víz hagyta hátra. Vizsgálatukból az ősi környezet jellemzőire következtethetnek a kutatók.
2015. március 22.
Új marsi leszállást segítő technológiákat teszteltek
A JPL mérnökei szerint ezek segíteni fognak abban, hogy a jövő Marsra szálló egységei precízebben és biztonságosabban landoljanak. Egy emberes küldetésnek ez kritikus fontosságú előfeltétele.
2015. február 25.
Újabb dolog nehezítheti a szerves anyagok kimutatását a Marson
Az ősi hőforrások nyomainál előforduló jarozit ásvány megzavarhatja a marsi mintaelemző műszereket.
2014. december 16.
Szerves vegyületeket talált a Curiosity a Marson
Ezek akár életre utaló nyomok is lehetnek, de biztosat csak a további elemzések után lehet majd mondani.
2014. december 10.
Ősi tóra utaló nyomokat talált a Curiosity
A Gale-krátert egykor tavak sorozata töltötte ki, melyeknek üledékéből alakulhatott ki az Aeolis Mons (Mt. Sharp) hegy is.
2014. augusztus 6.
2020-ban indul a marsi minta-visszahozatal első lépése
A Curiosity-n alapuló robot a legérdekesebb kőzetekből fog mintákat venni és azokat tárolni. Később ezt más űrszondák visszahozzák majd a Földre.
2014. július 13.
Ráférne már egy szerviz a Curiosity-re
Nincsenek túl jó állapotban a kerekek. A küldetést nem veszélyezteti. De kellemetlen.
2014. június 25.
Leszelfizte magát a Mars-járó
A NASA nem viccel, ha évfordulóról van szó.
2014. február 7.
Innen még biztos nem látta a Földet
Lélegzetelállító fényképet készített a Curiosity a Mars felszínén bolygónkról. Mármint az a lélegzetelállító, hogy egyáltalán képet készített.
2013. augusztus 6.
Egy éve érkezett a Marsra a Curiosity
És még mindig van 7,1 kilométere céljáig, a leszállási helyéül szolgáló kráter szélén álló hegyig.
2012. december 16.
Budapest Science Meetup - December
Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az év utolsó meetup-ján, december 20-án, 19h-tól a Fogas Ház-ban:
Gurul a marsi labor, keresi az ősi életnyomokat
Kereszturi Ákos - Konkoly Tege Miklós MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
A Mars egykori lakhatóságát elemezni küldték a Curiosity rovert a vörös bolygóra. Fő célpontját: a Gale-kráter közepén lévő idős üledékeket még nem érte el, de több érdekes megfigyelést végzett már. Az előadás keretében a küldetés eddigi eredményeit tekintjük át.
Autofágia a jótékony kisgömböc
Kovács Tibor - ELTE Genetikai Tanszék, Fejlődésbiológiai kutatócsoport
A hibák felhalmozódása a sejtek számára olyan végzetes következményekkel járhatnak, amelyek szervezeti szinten súlyos betegségek kialakuláshoz vezethetnek, mint a rák, vagy a Parkinson-kór. Az öregedés folyamata is tekinthető hibák által kiváltott folyamatok összességének, amelyek szervi – szervezeti funkciók vesztésével járhatnak és ez túlélőképességünk romlását vonja maga után.
Tehát a sejtnek szüksége van olyan védő folyamatokra, amelyek biztosítják számára a regenerálódást – túlélést. Az eukarióta sejt bizonyos - lebontásra kijelölt – komponensei a lizoszómákba kerülnek, ahol savas hidroláz enzimek által lebontódnak, az ilyen folyamatokat nevezzük autofágiának. Az autofágia esszenciális a sejtek homeosztázisának fenntartásához: a sejt károsodások és felesleges citoplazma komponensek (makromolekulák és sejtszervecskék) eltávolítása nagyrészt autofágiával megy végbe. Különböző stressz reakciók során az autofágia ugyancsak esszenciális a sejtek túléléséhez. Kutatócsoportunkban ezen mechanizmus funkcióját vizsgáljuk, olyan folyamatok kapcsán mint az öregedés, differenciálódás vagy a programozott sejthalál. Előadásomban az autofágia sokoldalúságára szeretnék példákat bemutatni, saját kutatási eredményeinken keresztül: Hogyan hat az élethosszra, vagy az ecetmuslica összetett szemének kialakulására?
2011. november 14.
Lesz-e magyar űrsztriptíz a Holdon?
Akár szexinek is nevezhetnénk azt a megoldást, amivel a NASA „kíváncsisága” 2012 augusztusában kielégülhet a Marson.
A fékezőrakétákkal lelassított egységről ugyanis az utolsó pillanatban derül ki (ld. mellékelt videó), hogy igazából miniszoknya: ekkor villant egyet, ám bugyi helyett egy harisnyatartós fűző pántjaira függesztett autó válik láthatóvá. Ez pedig nem más, mint a szexuális konnotációkkal súlyosan terhelt Curiosity.
A miniszoknya ezután lassú, körkörös csípőmozgásokkal közelít a talaj felé, amíg az autó kerekei talajt nem érnek. Ekkor a miniszoknya lerepül róla, majd rakétái segítségével diszkréten félrevonul valami távoli helyre.
Ahol öngyilkos lesz.
A módszer, ami bármikor megállná a helyét egy új autómodell bemutatóján, a magyar holdkomp leszállása esetén is alkalmazható lenne. Mégsem fogjuk használni.
Az űrsztriptíz kétségkívül nagyon látványos, ám a Holdon viszonylag kevés nézővel kellene beérnünk. Emellett megvalósítása "rohadt bonyolult", ahogy azt főmérnökünk érzékletesen megvilágította előttem. A Curiosity ugyanis voltaképpen egy hajtóművekre szerelt komplett daruval érkezik meg a Marsra.
Komoly technológia kell ahhoz, hogy a miniszoknya alól kikandikáló fűző pántjai ne kuszálódjanak össze, ami – lássuk be – földi viszonyok között is problémás lehet egy első randin. Pláne, a Holddal.
Alapvetően két dolog hiányzik ahhoz, hogy a Curiosity landolási koncepcióját a Puli sikerrel felhasználja holdraszállása során: pár milliárd dollár és kábé ezer tapasztalt szakember. Ennyit azonban még a Vidámpark elvarázsolt kastélyának tükörtermében sem lennénk képesek csatasorba állítani.
És persze az sem mindegy, ha a miniszoknya pántjaival együtt épp a műemlékké nyilvánított Apollo 11-et találná meg a Holdon hara-kiri céljából, amiért az amerikaiak valószínűleg örök időkig hálásak lennének nekünk, magyaroknak.
Ez kábé ugyanolyan lenne, mintha egy restaurátor eltüntetné Mona Lisa arcáról azt a világhírű, sok millió dollárra biztosított mosolyt. Nem véletlen, hogy nincs túljelentkezés erre a feladatra sem.
(A landolással kapcsolatos kérdésekre későbbi posztokban természetesen még visszatérünk. Sokszor.)