A NASA által 2020-ban Marsra küldendő űrszonda 7 olyan műszert fog szállítani, amelyek fő feladata a megfelelő kőzetek kiválasztása egy későbbi Földre történő minta-visszahozatal számára. Az űrkutatás történetében először lesz egy leszállóegységen zoomolásra képes kamera, egy szén-dioxidból oxigént előállítani képes berendezés és egy fél kilométer mélységig érzékelő radar.

A berendezések listája július 31-én került kiválasztásra 58 versenyző javaslat közül. Bár a 2020-as marsjáró a Curiosity-n fog alapulni, alapvetően más típusú műszereket szállít majd. A Curiosity a kőzetekből vett mintákat a belsejében található kémiai laborokba továbbítja, ahol azok analizálásra kerülnek. Ezzel szemben az új robotba nem kerülnek ilyen bonyolult laborok, helyüket kőzeteket távolról vizsgálni képes szenzorok veszik át. A tudományos berendezések súlya 40 kg lesz, ami valamivel kevesebb, mint a Curiosity esetében.

A küldetés elsődleges célja a lehető legérdekesebb minták kiválasztása és raktározása a későbbi minta-visszahozatalra.

- mondta el John Grunsfeld, a NASA tudományos ügyekért felelős vezetője. Megerősítette továbbá, hogy mindenképpen kap a marsjáró egy mintákat tároló rendszert. Ennek részletei még kidolgozás alatt állnak, de valószínűleg egy nagyobb doboz belsejében található 20-30 ceruza vastagságú lyukba kerül majd a marsi kőzettörmelék.

A nagy kérdés, hogy a gondosan kiválogatott mintákat tartalmazó dobozt, pontosan hogyan fogják visszajuttatni a Földre. Bár Grunsfeld elképzelhetőnek tartja, hogy jövőbeli asztronauták hozzák majd vissza, ennél azért valószínűbb a Nature News által fent felvázolt forgatókönyv. Eszerint egy újabb leszállóegység landol a robot közelében, kibocsájt egy kis marsjárót, ami felveszi a mintát tartalmazó dobozt. Ezt aztán visszaviszi a leszállóegységhez, amin már indulásra készen áll egy rakéta, amely a mintákat tartalmazó dobozt a Mars körüli pályára szállítja. Ezt követően egy keringőegység dokkol a mintát szállító szondával és visszahozza azt a Földre.

Nehezíti a helyzetet, hogy a visszatérő egységet úgy kell megalkotni a szigorú bolygó védelmi szabályok miatt, hogy semmilyen baleset esetén se tudjanak a földi környezetbe kikerülni a marsi minták. Továbbá létre kell majd hozni egy olyan speciális földi labort, ahol a kőzetek a legnagyobb tisztasággal vizsgálhatók, de a környezetbe Marsról származó anyag nem juthat ki.

Nagyon fontos továbbá, hogy a marsjáró tényleg olyan mintákat találjon, amelyeket érdemes visszahozni és fejlett földi laborokban vizsgálni.

A NASA szakemberei még nem választották ki a pontos leszállóhelyet, de olyan régiókat keresnek, ahol a geológiailag érdekes részek a leszállási ponthoz közel találhatók. Egy potenciális jelöltként már felmerült a Mawrth Vallis nevű ősi folyóvölgy.

Erre azért van szükség, hogy ne legyen komoly probléma a legérdekesebb célpontokhoz eljutni, ahogy az jelenleg a Curiosity küldetésére jellemző. A Curiosity haladását nehezítő kerék károsodásról itt írtunk korábban. Továbbá a mérnökök új anyagokat tesztelnek, hogy a 2020-as marsjáró esetén kiküszöböljék ezeket a nehézségeket.

A 2020-as marsjáró a gyorsabb haladás érdekében egy zoomolásra képes kamerát fog kapni, amellyel jobban fel tudja majd térképezni az előtte lévő útviszonyokat. A kőzetek összetételét távolról vizsgálni képes szenzorok közt lesz röntgen-spektrométer, UV-tartományban működő lézer és egy kamera, amely képes szerves anyagok kimutatására.

A felszín alatti rétegeket vizsgáló radart norvég kutatók fogják megtervezni és működtetni, amelynek a célja az, hogy betekintést nyújtson a marsi felszín alatt található struktúrákba. A marsjárón található meteorológiai berendezést ugyan azok a spanyol szakemberek szolgáltatják majd, amelyek jelenleg a Curiosity-ét működtetik.

A leginkább előre tekintő műszer a MOXIE névre keresztelt oxigént előállító berendezés lesz, amelyet a NASA emberes űrrepüléssel foglalkozó részlege tervez. Ennek segítségével meg fogják vizsgálni, mennyire lehet hatékonyan a marsi légkör szén-dioxidjából oxigént termelni. Ez fontos lépés annak kiderítése felé, hogy asztronauták elő tudják-e majd állítani helyben a szükséges erőforrásokat.

via Nature News