A NASA vezető kutatója nemrég egy telefonos sajtókonferencián beszélt az űrhivatal elmúlt évtizedes bolygókutatási eredményeiről és újságírók - köztük a 444 - kérdéseire válaszolt.

Ez az első olyan kozmikus esemény, amelyet egyszerre figyeltek meg gravitációs-hullámokkal és elektromágneses jelek segítségével is.

Az űrkutatás történetének egyik legsikeresebb bolygókutató küldetése zárul le néhány órán belül. A Cassini 13 évig vizsgálódott a Szaturnusz körül.

A Schiaparelli leszállóegység a 2020-as európai marsjáróhoz kifejlesztett landolási technológiát fogja tesztelni és néhány tudományos mérést is végez majd.

A szeptember 8-án induló minta-visszahozó szonda bizonyíthatja, hogy kisbolygók erőforrásainak kiaknázása a gyakorlatban is megvalósítható.

A küldetés célja a gázóriás belső szerkezetének és légkörének vizsgálata, amely választ adhat Naprendszerünk kialakulásával kapcsolatos alapvető kérdésekre.

Bár még nem sikerült közvetlenül megfigyelni, elég valószínűnek tűnik, hogy mégis kilenc bolygó van a Naprendszerünkben.

Sik András részletesen bemutatja, hogyan tudja bárki Mars-kutató szondák adatait megjeleníteni és elemezni.

Fantasztikus képeket csinált a szonda a felszínről, miközben más műszereivel a hold belső szerkezetét és felszínét alakító folyamatokat vizsgálta.

Húsz éve figyeli a Napot és annak aktivitását. Senki nem gondolta volna hogy emellett évente átlagosan 200 üstököst is fel fog fedezni.

13:50-kor lesz legközelebb a törpebolygóhoz a szonda. Holnap hajnalban derül ki, hogy átvészelte-e rendben a Plútó-rendszeren való áthaladást.

Ezzel a történelmi eseménnyel véget ér a bolygórendszerünk felderítésének kezdeti szakasza.

A NASA New Horizons szondája már folyamatosan figyeli a törpebolygót és holdjait és egyre jobb fotókat küld vissza.

Gonda Regina egy nemzetközi kutatásban vesz részt, ahol drónokkal és hagyományos terepmunkával vizsgálják az esőerdő történetét.

A NASA New Horizons űrszondája 9 éves, 5 milliárd kilométeres utazást követően karnyújtásnyira van a céljától.