A kisbolygóbányászat úttörője lehet az OSIRIS-REx űrszonda

űrkutatás
2016 szeptember 04., 16:18
comments 23

Szeptember 8-án indul Cape Canaveral-ből a NASA OSIRIS-REx űrszondája, amely 7 éves küldetésének végén kőzet és por mintákat fog visszahozni a Földre a Bennu kisbolygóról, miután azt műszereivel részletesen feltérképezte. A minták segíteni fognak a kutatóknak jobban megérteni a Naprendszer kialakulását és választ adhatnak arra a kérdésre is, hogyan érkeztek a Földre egyes az élethez elengedhetetlen szerves molekulák.

photo_camera Az OSIRIS-REx űrszonda. Forrás: NASA

Az utóbbi években több vállalat is alakult kisbolygók gazdasági célú kiaknázására. Céljuk az, hogy ritkaföldfémeket hozzanak vissza bolygónkra és üzemanyagot állítsanak elő a világűrben. Ha a NASA OSIRIS-REx szondája teljesíti a várakozásokat, akkor az mintájául fog szolgálni későbbi ambiciózusabb küldetéseknek kisbolygók erőforrásainak tudományos vagy kereskedelmi kiaknázására.

“Drukkolunk nekik, hogy sikeres legyen az indítás és az egész küldetés."

- mondta el a kisbolygó bányászathoz szükséges technológiákat fejlesztő Planetary Resources vállalat vezetője, Chris Lewicki, aki meg van győződve arról, hogy a Naprendszerbéli erőforrások kiaknázásában nagy gazdasági potenciál van.

Az OSIRIS-REx űrszonda célpontja az 500 méter átmérőjű Bennu kisbolygó, amely a Földdel és a Naprendszer többi bolygójával együtt 4.5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett. A Bennu többnyire szenet tartalmazó szilikátos kőzetekből áll, így ideális helyszín szerves molekulák keresésére, de alapvetően azért választott ezt a kisbolygót a NASA, mert pályája miatt viszonylag könnyen hozzáférhető űrszondák számára. Továbbá elég nagy a mérete ahhoz, hogy ne forogjon túl gyorsan, amely veszélyeztetné a szonda épségét.

link Forrás

De ettől még maga a mintavétel nem lesz egyszerű. Miután az OSIRIS-REx megérkezik a Bennu-hoz, nagyon alaposan fel fogja azt térképezni, egyrészt hogy minél több információnk legyen a kisbolygóról, másrészt hogy a kutatók ki tudják választani a legjobb mintavételi helyet. A mintavétel a következőképp fog zajlani: az űrszonda meg fogja közelíteni a felszínt, kiengedi 3.3 méteres robotkarját, amelynek a végén egy szívó mintavevő berendezés található. Amikor a robotkar vége óvatosan a felszínhez ér, az nitrogén gázt fog kibocsátani, hogy felszíni köveket és port a mintatárolóba fújja. A minimum cél, hogy 60 grammnyi mintát gyűjtsön a szonda, de a földi tesztek alapján akár 1-2 kg-ot is fog tudni.

Az Apollo holdraszállások kivételével soha korábban nem sikerült a világűrből ennyire sok mintát visszahozni. Összehasonlításul, a Japán Hayabusa és a NASA Stardust űrszondája néhány szemcsével tértek vissza kisbolygó, illetőleg üstökös célpontjaiktól, a Hayabusa 2 pedig néhány gramm anyagot tervez visszahozni 2021-ben, igaz, azt a Ryugu kisbolygó mélyebb rétegeiből.

Ha minden rendben megy, az OSIRIS-REx minta-visszahozó kapszulája 2023-ban érkezik meg a Földre. A kapszula technológiája majdnem teljesen a Stardust-űrszondánál bevált megoldáson alapszik. A NASA kutatói speciális laboratóriumban fogják vizsgálni a mintákat, hogy megállapítsák a Bennu kémiai összetételét. Abban reménykednek, hogy sikerül vízjeget és komplex szerves molekulákat - mint például aminosavakat - találniuk, amelyek az élet kialakulásának alapvető feltételei. Erre jó esély van, hiszen a Stardust által visszahozott mintákban már sikerült glicint találni.

photo_camera A Stardust minta-visszahozó kapszulája, 2006-os landolása után. Forrás: NASA

“Az OSIRIS-REx egy úttörő küldetés. Bárki, aki jövőben kisbolygóval akar dolgozni, akár bányászati vagy kutatási céllal, fel tudja használni azokat az új technológiákat, amelyeket kidolgoztunk.”

- mondta el a küldetés vezetője, Danta Lauretta bolygókutató, aki nem mellesleg a Planetary Resources tudományos tanácsadója is egyben.

A Planetary Resources már több földközeli kisbolygót azonosított, amelyek gazdagok lehetnek vízjégben és értékes fémekben. Egy másik vállalat, a kaliforniai Deep Space Industries, augusztus 9-én jelentette be, hogy egy kisbolygó űrszondán dolgoznak, a Prospector-1-en. Az egyszerű szonda egy földközeli kisbolygót térképezne fel, majd pedig landolna a felszínén.

Ezeknek vagy hasonló vállalatoknak a jövőben sikerülni fog ritka földfémeket és egyéb értékes anyagokat visszahozniuk a Földre, amelyeket aztán elektronikai eszközökben lehet felhasználni. Kisbolygókból üzemanyagot is elő lehet állítani, ami rendkívül fontos lehet távolabbi emberes küldetések esetén. Elképzelhető, hogy a belőlük kinyert fémekből később 3D struktúrákat is lehetne nyomtatni a világűrben. A kisbolygók vize használható továbbá űrhajókban kozmikus sugárzás elleni védelemre is.

Érthető módon ezeknek a magáncégeknek a céljai el fognak térni az űrügynökségek tudományos fókuszától. A Deep Space Industries-nál úgy fogalmaznak, hogy a feladatuk kisbolygók gazdaságilag vonzó erőforrásainak kiaknázása, feldolgozása, piacra dobása és ennek technológiai megalapozása.

Ugyanakkor gazdasági célú kisbolygó missziók olyan jogi problémákkal találkozhatnak, amelyek nem érintik a tudományos küldetéseket. Az ENSZ 1967-es űregyezménye megtiltja, hogy bármelyik ország a Holdon, kisbolygókon vagy más égitesteken területet birtokoljon. Az Egyesült Államok - amely szintén aláírta az egyezményt - viszont nemrég olyan törvényt fogadott el, amely megengedi amerikai cégeknek, hogy űrbeli erőforrásokat keressenek és hozzanak vissza a Földre. Luxembourgban is új szabályozás készül, amely megengedné a kisbolygó bányászatot. Hamarosan több ország is követheti a példájukat. Azonban jelenleg nincs semmilyen nemzetközi jogi megoldás az ENSZ egyezmény különböző értelmezéseinek, vagy esetleges űrbeli területi viták elbírálására.

A bizonytalanság ellenére az űrügynökségek és a magáncégek folytatják a következő generációs kisbolygókutató küldetések tervezését. A Deep Space Industries Prospector-1 szondája már akár 2019-ben elindulhat, míg a NASA a 2020-as évek elején egy nagyobb sziklát hozna vissza Hold-körüli pályára egy kisbolygóról, hogy azt az Orion űrhajó első emberes küldetésén űrhajósok meg tudják vizsgálni.

via Nature

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.