Megegyeztek a csillagászok: 14 milliárd éves az univerzum
Régóta tartó vita zárult le.
Régóta tartó vita zárult le.
Az üstökös ötezer évente halad el a Föld mellett, de bő egy hónapig látszik. Holnaptól már éjszakázni se kell miatta, a kora esti égbolton is észlelhető lesz.
Süt-süt, de nem akárhogy.
És nem 42.
Csillagászok és tudósok attól tartanak, hogy a 12 ezer műholdasra tervezett Starlink miatt búcsút mondhatunk a csillagos égnek abban a formájában, ahogy eddig ismertük.
A 2020 DM4 május elején fog elhaladni a bolygónktól mindössze 7,35 millió kilométernyire.
Gratulálunk!
Évszázadonként 13-szor van ilyen.
Erdélyi Róbert vezette nemzetközi kutatócsoportnak sikerült ezt először igazolnia.
Amikor majd eléri a világűrt, a NASA legösszetettebb űrteleszkópja infravörös fény segítségével fedezheti fel a kozmoszt.
A telihold nem kedvez a megfigyelésnek, de azért így is érdemes majd éjjel figyelni az eget.
A nemzetközi kutatásban az MTA-ELTE Lendület Forró Univerzum Kutatócsoportjában dolgozó François Mernier is részt vett.
Musk 12 ezer műholdat akar pályára állítani, csillagászok szerint ez azzal járhat, hogy emberi szemmel több műhold lesz látható, mint csillag.
A légkört vizsgálták egy nagyon érzékeny spektrográffal.
Az elmúlt 30 évben csak egyszer történt nagyobb meteoritrobbanás.
Gigantikus szuper-vérfarkashold? Hahaha! Jó, hogy nem keltél fel hajnalban, a csillagászok gigantikus átverésének áldozatai lettünk.
Az ötletért egy csomóan nem rajonganak. Köztük például a csillagászok.
Újra sikerült egy ismétlődő gyors rádiókitörést észlelni, ezúttal 1,5 milliárd fényévnyi távolságra lévő forrásból. Senki nem tudja, mik lehetnek ezek pontosan.
Egyelőre minden tudományos megfigyelést leállítottak a 28 éves teleszkóppal.
Jocelyn Bell Burnellt évtizedekkel később egy hárommillió dolláros díjjal jutalmazták. Az egész összeget fiatal diákok ösztöndíjára fordítja majd.
Az akadémia levele szerint ezt az elismerést az elmúlt 30 évben csak igen kivételes személyek kapták meg, például Valentyina Tyereskova vagy Neil Armstrong.
Az Androméda kétmilliárd évvel ezelőtt falhatta fel a M32p galaxist.
Egy blazár a felelős.
370 fényévnyire van tőlünk, és épp most születik. A Jupiter böhömnagy unokatestvére.
A három előadásban hallhattok a NASA új exobolygó kutató űrtávcsövéről, az eukarióta sejt kialakulásáról, végül pedig Mátyás-király uralkodásának és döntéseinek megítéléséről lesz szó.
Amely anyagot köpködött vissza a világűrbe.
Az Ikarus a Földtől kilenc milliárd fényévre fekszik, a Hubble segítségével találtak rá.
Az argentin Victor Buso véletlenül észlelte egy szupernóva születését. A kutatók szerint ez a kozmikus lottó főnyereménye.
A műhold a csillagfény parányi elhalványulásait méri, amiket a napjuk körül keringő bolygók elhaladása okoz.
Az aszteroida az Oumuamua nevet kapta, ami hawaii-i nyelven a messziről jött hírnököt jelenti.
Ez az első olyan kozmikus esemény, amelyet egyszerre figyeltek meg gravitációs-hullámokkal és elektromágneses jelek segítségével is.
Erdélyi Róbertnek és csapatának a La Palma-i Svéd Napteleszkóppal sikerült megörökíteniük az elmúlt 12 év legnagyobb, a modern mérések kezdete óta 8. legnagyobb napkitörésének első perceit.
A Florence nevű kisbolygó pénteken hétmillió kilométeres távolságban fog elhaladni.
Legközelebb 500 év múlva lesz ilyen közel. Ez egy potenciálisan veszélyes fajta.
A Hold az USA 13 állama elől takarta el a Napot teljesen. 1918 óta nem volt ilyen.
Lehet, hogy megvan az első hold, ami egy másik csillag körül keringő bolygó körül kering, de lehet, hogy nem: erről is az internet tehet.
A földönkívüliekkel kapcsolatos hipotézist előzi több más magyarázat, bár azoknak vannak buktatói.
A most felfedezett bolygón 4300 Celsius-fok lehet.
A LIGO harmadszor is közvetlenül észlelt gravitációs hullámokat.
A LHS 1140b jó helyen van és remekül meg is lehet vizsgálni a légkörét.
Vida Krisztián előadása a márciusi Budapest Science Meetup-on.
Egy eddig ismeretlen cikke került elő tudományokért és csillagászatért is rajongó a brit államférfinak.
Egy nagyon távoli törpegalaxisból. A csillagászat egyik legnagyobb rejtélyének megoldásához kerültünk egy kicsit közelebb.
Vera Rubin felfedezésével közelebb kerültünk az univerzum megértéséhez.
Pál András előadása az októberi Budapest Science Meetup-on.
Dobos Vera előadása a szeptemberi Budapest Science Meetup-on.
John Harrison nélkül most nem tartanánk itt. Sőt, talán azt sem tudnánk, hol van az az itt. Gyönyörű óráival az emberiség egyik legnagyobb tudományos feladványát oldotta meg, és az ember kezébe adta a Hosszúságot.
A szeptember 8-án induló minta-visszahozó szonda bizonyíthatja, hogy kisbolygók erőforrásainak kiaknázása a gyakorlatban is megvalósítható.
Neil deGrasse Tyson szerint ha lakosságszám szerint nézzük, akkor a Magyarország az olimpián szétrúgta az amerikaiak seggét.
Kiss Csaba előadása a júniusi Budapest Science Meetup-on. A magyar kutatók felfedezéséről, miszerint ez a Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygója, még a NASA is beszámolt.