Magyarországon fedezték fel az új év első üstökösét - írja hétfő délután a csillagaszat.hu friss cikkére hivatkozva az MTI.

A felfedezést Sárneczky Krisztián, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa tette 2022. január 2-án a Piszkéstetői Obszervatórium 60 centiméteres Schmidt-távcsövével.

Az üstököst egy hagyományos és egy ultragyorsan forgó földsúroló kisbolygóval egyetemben vette észre a magyar csillagász, és ez azért is nagy szó, mert 36 éve nem fedeztek fel ilyen égitestet Magyarországról.

Sárneczky cikkében azt írja, hogy a harmadik átvizsgált képhármason tűnt fel egy korábban ismeretlen, 30-40 méter átmérőjű földközeli kisbolygó, ami december 28-án 1,1 millió kilométerre haladt el mellettünk. Aztán hajnali fél 4 körül az egyik felvételsorozaton feltűnt egy újabb kisbolygó is.

„Igazából még felfogni sem sikerült, hogy megvan az éjszaka második kisbolygója is, mert pár perccel később, rögtön a következő területen feltűnt egy újabb mozgó égitest, amely azonban más volt, mint az elmúlt másfél évben felfedezett ötven földközeli kisbolygó. Ez is gyorsan haladt a csillagos háttér előtt, de határozott ködösség vette körül” - idézi az MTI Sárneczky Krisztiánt, aki az elmúlt években több földközeli kisbolygót fedezett már fel a Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-távcsövével.

A ködös megjelenés annyira meglepte Sárneczkyt, hogy elsőre azt hitte, tükröződés vagy a kép elmosódása miatt látja azt, amit lát, de a digitálisan összeadott felvételeken már más volt a ködösség szerkezete és mozgása, így megbizonyosodott igazáról.

A csillagász bejelentette az égitest felfedezését a Minor Planet Centernek (MPC), ez ugyanis a feltétele annak, hogy a megtaláló személyről nevezzék el az üstököst.

A cikk szerint megtalálása idején az üstökös mindössze 60 millió kilométerre volt bolygónktól, ami azért is különös, mert egy átlagos égitestet általában a Jupiter naptávolságában (750 millió kilométer) vagy még messzebb szoktak felfedezni.

„Valószínűleg minden idők egyik leghalványabb, parabola közeli pályán járó üstököse akadt a hálómba, amely gyorsan közeledett felénk, így egy hónappal korábban jóval halványabb, két hónappal ezelőtt pedig még a legnagyobb keresőtávcsövek számára is elérhetetlen volt” - írta még cikkében Sárneczky.

A felfedezést követően Európából, Amerikából és Ázsiából is megfigyelték a kicsi, gyors mozgású üstököst.

Kulin György (1942) és Lovas Miklós (1942-1986 között öt felfedezés) után Sárneczky Krisztián a harmadik magyar csillagász, akiről üstököst neveztek el.

(A címlapi kép illusztráció, azon a Neowise-üstökös látható Pécs felett 2020. július 13-án éjjel.)