Az 1977-ben útnak indított űrszonda, ami egy éve lépett át a csillagközi térbe, a Voyager-1 után a második ember alkotta űreszköz, ami elhagyta a Naprendszert.
A vizsgálatban használt teleszkóp adott időben a Nap felszínének csak 1 százalékára képes fókuszálni, szerencsére egy tudós a megfelelő időben és a megfelelő helyre irányította a figyelmét, amikor megtörtént a napkitörés.
Egy új elmélet szerint az üstökös még azelőtt esett szét, hogy a pályája elérte volna a Naphoz legközelebbi pontját, a perihéliont, és egy szivarformájú sziklás kőzettöredéket hagyott hátra.
A Farout rózsaszín, és több mint 1000 évre lehet szüksége ahhoz, hogy egyszer megkerülje a Napot.
A NASA vezető kutatója nemrég egy telefonos sajtókonferencián beszélt az űrhivatal elmúlt évtizedes bolygókutatási eredményeiről és újságírók - köztük a 444 - kérdéseire válaszolt.
2008-ban robbant szét a szudáni sivatag felett egy meteor. A földre hullott darabkáiban olyan gyémántszemcséket találtak, amik csak egy bolygó mélyén alakulhattak ki.
A műhold a csillagfény parányi elhalványulásait méri, amiket a napjuk körül keringő bolygók elhaladása okoz.
Nincs sok esély rá, de még búcsúzóul megfigyelik az Oumuamuát.
Nevetséges 11 fényévnyire van.
Az A/2017 UI névre keresztelt szikladarab szeptember 9-én suhant el a nap mellett, ahonnan 90 km/s-os sebességre gyorsulva elcsúzlizott a Föld mellett.
Nem csak, hogy nem gömbölyű, de magyar csillagászok azt is kiderítették, hogy gyűrűje is van.
Az űrkutatás történetének egyik legsikeresebb bolygókutató küldetése zárul le néhány órán belül. A Cassini 13 évig vizsgálódott a Szaturnusz körül.
Lehet, hogy megvan az első hold, ami egy másik csillag körül keringő bolygó körül kering, de lehet, hogy nem: erről is az internet tehet.
Németh Zoltán előadása a májusi Budapest Science Meetup-on.
Pál András előadása az októberi Budapest Science Meetup-on.
A szeptember 8-án induló minta-visszahozó szonda bizonyíthatja, hogy kisbolygók erőforrásainak kiaknázása a gyakorlatban is megvalósítható.
Mi meg nagyon pici pontok vagyunk benne.
A küldetés célja a gázóriás belső szerkezetének és légkörének vizsgálata, amely választ adhat Naprendszerünk kialakulásával kapcsolatos alapvető kérdésekre.
Kiss Csaba előadása a júniusi Budapest Science Meetup-on. A magyar kutatók felfedezéséről, miszerint ez a Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygója, még a NASA is beszámolt.
A csillagászok egy törpebolygóról mondták azt, hogy jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.
Klagyivik Péter előadása az áprilisi Budapest Science Meetup-on.
Bár még nem sikerült közvetlenül megfigyelni, elég valószínűnek tűnik, hogy mégis kilenc bolygó van a Naprendszerünkben.
Itt a nap semmiféle aktualitással nem bíró, de mégis érdekes animációja.
Molnár László előadása a novemberi Budapest Science Meetup-on.
Varga-Verebélyi Erika előadása a szeptemberi Budapest Science Meetup-on.
Tóth András előadása a szeptemberi Budapest Science Meetup-on.
Fantasztikus képeket csinált a szonda a felszínről, miközben más műszereivel a hold belső szerkezetét és felszínét alakító folyamatokat vizsgálta.
Húsz éve figyeli a Napot és annak aktivitását. Senki nem gondolta volna hogy emellett évente átlagosan 200 üstököst is fel fog fedezni.
Egy 45 perces út a Naptól a Jupiterig.
13:50-kor lesz legközelebb a törpebolygóhoz a szonda. Holnap hajnalban derül ki, hogy átvészelte-e rendben a Plútó-rendszeren való áthaladást.
Ezzel a történelmi eseménnyel véget ér a bolygórendszerünk felderítésének kezdeti szakasza.
A NASA New Horizons szondája már folyamatosan figyeli a törpebolygót és holdjait és egyre jobb fotókat küld vissza.
A NASA New Horizons űrszondája 9 éves, 5 milliárd kilométeres utazást követően karnyújtásnyira van a céljától.
9 tudományos műszer utazik majd a 2020-as évek elején indítandó szondán, a Jupiter Europa holdjához.
Négy évig vizsgálta a Naphoz legközelebbi bolygót.
Kezdenek feltárulni a Plútó felszíni részletei, ahogy a NASA New Horizons szondája közeledik hozzá.
Legalábbis a NASA alacsony költségvetésű Discovery programjának a keretében. Jupiter/Szaturnusz holdak, Vénusz, Mars, kisbolygók a célpontok közt.
A JPL mérnökei szerint ezek segíteni fognak abban, hogy a jövő Marsra szálló egységei precízebben és biztonságosabban landoljanak. Egy emberes küldetésnek ez kritikus fontosságú előfeltétele.
Egy videó arról, hogy a Napból induló fény mennyi idő alatt, meddig jut el. 45 perc alatt a naprendszert sem hagyja el.
Ez egyben a Tejútrendszer legrégebbi ismert naprendszere is.
A csillagászok 13 Neptunuszon túli égitest pályája alapján jutottak erre a következtetésre.
Egy krátert csinál majd egy kisbolygón, a kiszórt anyagból pedig mintákat hoz vissza a Földre. Négy leszállóegységet is kibocsát majd.
A borzasztóan hosszú és elég unalmas filmmel többek közt az a baja az űrben jártas szakértőknek, hogy a távoli galaxisok bolygóit sokkal veszélyesebbnek mutatja be a mi közvetlen szomszédainknál. Ez a videó viszont a Földről elköltözés esetén a Naprendszerben szóba jövő helyszíneket szedi össze, az ilyen ügyekben eléggé jártas Carl Sagan hangjával összevágva. (Quartz)
Az új felfedezés azt is jelentheti, hogy sokkal valószínűbb a földönkívüli élet, mint eddig gondoltuk.
A bolygó légkörét fogja vizsgálni, illetve kommunikációs átjátszóként is működik majd a leszállóegységek és a Föld között.
Kívülről így anyagok juthatnak a jégtakaró alatti óceánba és onnan a felszínre.
De pánikra semmi ok. Nem jelent veszélyt sem a bolygónkra, sem a műholdakra.
Pontosan 25 évvel a Voyager 2 után. Innen már csak 11 hónapot kell utazni a Plútóig.
Rengeteg különböző mikrobát találtak a mintákban. A felfedezésnek a földön kívüli élet kutatására is lehet hatása.
Pedig a tudósok eddig azt hitték, hogy már 2012-ben elhagyta. Tavaly szeptemberben mát meg is ünnepelték ezt.