Nincs jele annak, hogy az Oumuamua több lenne űrbéli anyagnál
2017 december 15., 15:41
Szétesett csillagközi üstökös hulladékfelhőjének maradványa lehet az Oumuamua
Többféle elmélet látott már napvilágot az Oumuamua, a Naprendszer első „csillagközi bevándorlója” eredetét és származását illetően, a legújabb szerint a különleges formájú égitest egy szétesett csillagközi üstökös hulladékfelhőjének maradványa lehet.
Zdenek Sekanina, a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory csillagásza szerint az üstökös még azelőtt esett szét, hogy a pályája elérte volna a Naphoz legközelebbi pontját, a perihéliont, és egy szivarformájú sziklás kőzettöredéket hagyott hátra – írja a PhysOrg.
A tudós szerint a 2017 októberében észlelt égitest csak töredéke az eredeti objektumnak, ami abban az évben belépett a Naprendszerbe.
Sekanina kutatásában John E. Bortle kutató vizsgálatára hivatkozik, ami szerint a szinte parabolikus pályán mozgó halvány üstökösök, amik a Naphoz egy csillagászati egységnél (1 AU) közelebb kerülnek, hajlamosak hirtelen szétesni röviddel azelőtt, hogy elérnék a perihéliont. 1 AU a Nap és a Föld átlagos távolságának felel meg.
Sekanina szerint korábbi kutatások bizonyították, hogy néhány esetben méretes töredék maradhat hátra. A tudós a tanulmányában kifejti: ez a töredék hasonlíthat „laza kötésű porszemek száraz összességére, ami különleges formát ölthet, különleges rotációs tulajdonságokkal rendelkezhet, szélsőségesen porózus lehet, mindez a szétesési folyamat eredményeként”. Ez a leírás pedig tökéletesen illik az Oumuamuára.
A Naprendszerbe lépett Oumuamuát észlelő csillagászok pedig először az égitest különösen furcsa alakjára figyeltek fel. A Nagyon Nagy Teleszkóp (Very Large Telescope, VLT) adatai alapján a tudósok megállapították, hogy az Oumuamua egy sziklás anyagból álló, hosszúkás formájú objektum. Ezután megállapították, hogy az Oumuamua forgása kaotikus. A kutatócsoport akkor megállapította, hogy ez múltbéli összeütközések okozzák, de Sekanina értékelése szerint ezt az eredeti objektum szétesése is okozhatja.
Sekanina összehasonlításokat végzett két olyan üstökössel, amik szétestek, amikor elérték a perihéliont. Mindkétszer robbanás történt, majd hatalmas porfelhő szabadult fel. Ebből a csillagász arra következtet, hogy az Oumuamua nem bocsát ki gázokat és a Napból érkező sugárzás hatása alatt áll.
A tudós szerint további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy meghatározzák, hol és mikor esett szét az üstökös, amiből az Oumuamua „született”.
A Hawaii Egyetem csillagászai 2017. október 19-én észlelték a Naprendszeren nagyon nagy sebességgel áthaladó objektumot. A kutatók Oumuamuának, hawaii nyelven „elsőként érkező távoli üzenetnek” nevezték el az égitestet. A felfedezése után kb. 2,5 hónapon át volt látható nagy teljesítményű, földi bázisú teleszkópok segítségével. A kutatók folytathatták a munkát az összegyűjtött információk alapján, de a szivar-alakú égitestet nem láthatják többé.
2018-ban hivatalosan üstökösnek nyilvánították az Oumuamuát. (MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.