A NASA Curiosity marsjárójának megfigyelései arra utalnak, hogy a Gale-kráter közepén lévő Aeolis Mons (Mt. Sharp) hegy több tízmillió év alatt keletkezett tavi üledékből.

Ez az interpretációja a Curiosity eredményeinek arra utal, hogy az ősi Mars klímája, 3.8-3.5 milliárd évvel ezelőtt, képes volt hosszú ideig fenntartani tavakat, nagy vízfelületeket a vörös bolygón.

"Amennyiben helyesnek bizonyul a hipotézisünk a Mt. Sharp-al kapcsolatban, akkor az cáfolni fogja azt az elgondolást, hogy a meleg és vizes környezet csak átmeneti, helyi vagy felszín alatti volt a Marson. Egy radikálisabb magyarázat az, hogy a Mars ősi, vastagabb légköre fagypont fölé növelte a hőmérsékletet globálisan, ugyanakkor még nem tudjuk, ez hogyan történhetett meg."

- összegezte az eredmények hatását Ashwin Vasavada, a Curiosity küldetésének helyettes tudományos vezetője.

Hosszú ideje kihívást jelentett megmagyarázni a kutatóknak, hogyan keletkezett egy üledékes hegy a kráter közepén. Az Aeolis Mons (Mt. Sharp) 5 kilométeres magasságú, az alsóbb részein pedig több száz kőzetréteg bukkan a felszínre. Ezek a rétegek - váltakozva tavi, folyami és szél által szállított üledék - a marsi tó többszöri feltöltődéséről és elpárolgásáról tanúskodnak.

A Gale-krátert kitöltő tó sokkal nagyobb lehetett és tovább létezhetett, mint bármelyik eddig közelről vizsgált példa a Marson.

"Haladunk a Mt. Sharp rejtély megoldásával. Ahol most egy hegy van, valószínűleg tavak sorozata lehetett. Az a jó egy többször kialakuló tóban, hogy minden egyes alkalommal egy különböző mintát mutat arról, hogyan működött az ősi marsi környezet. Ahogy a Curiosity folytatja útját felfele a Mt. Sharp-on, különböző műszerekkel fogjuk vizsgálni, hogyan hatott egymásra az egykori légkör, a víz és az üledék. Valószínűleg látni fogjuk, hogyan változtak az idő előrehaladtával a kémiai viszonyok a tavakban. Ezt a hipotézist az eddig látottak igazolják, de tovább fogjuk tesztelni a következő évben."

- mondta el John Grotzinger, a Curiosity küldetését vezető kutató.

A marsjáró jelenleg az Aeolis Mons (Mt. Sharp) legalsó üledékes rétegeit vizsgálja, a 150 méter magas Murray-formációt. Folyók homokot és agyagot szállítottak az egykori tóba, lerakva az üledéket a folyók végződésénél, hasonlóan ahhoz, ahogy folyódelták formálódnak a Földön. Ez a ciklus hosszú ideig ismétlődött.

Miután a kráter több száz méternyi vízzel megtelt és az üledékek kőzeteket formáltak, a felhalmozott üledékes rétegeket a szél eróziós hatása heggyé formálta. A szél több száz millió év alatt elszállíthatta a kráter széle és a hegy jelenlegi széle közti anyagot.

A Curiosity 8 kilométeres utazása alatt a 2012-es leszállási helytől az Aeolis Mons (Mt. Sharp) aljáig, feltárta, hogyan változott a Gale-kráter aljzata, amikor felszínét tavak töltötték ki. A kutatók olyan üledékes kőzeteket találtak, amelyek kis méretű folyódelták egymásra épüléséről tanúskodnak. A Curiosity az egykor folyók által dominált régióból az egykori tavak által domináltba ment át.

Bár korábbi marsjárók és leszállóegységek eredményei erősen utaltak ősi vizes környezetre, a korai légkör és a klimatikus viszonyok modellezése még nem tudta feltárni, hogyan jöttek létre stabilan nagy mennyiségű felszíni víz létezését lehetővé tevő viszonyok. Főleg ennek az ellentmondásnak a megoldása miatt indult a nemrég Marshoz érkezett és a légkört vizsgáló MAVEN szonda.

"A Mt Sharp vizsgálatából szerzett tudásunk a marsi környezet változásáról segíteni fog a jövőbeni, egykori élet nyomait kutató küldetések tervezésében."

- jelentette ki Michael Meyer, a NASA mars kutatási programjának a vezetője.

via NASA JPL