Június 7-21. között a Földről nézve a Mars a Nap mögött volt, korlátozva a kommunikációs lehetőségeket az űrszondákkal. A jelenséget, amikor a Nap a Föld és a Mars között tartózkodik marsi együttállásnak hívják, amely 26 hónaponként fordul elő. A Nap közel két hétig nehezíti a rádiókommunikációt a két bolygó között. Annak érdekében, hogy az űrszondák ne kapjanak töredezett vagy hibás parancsokat, a marsi keringőegységek és felszíni marsjárók irányítói ebben a két hétben nem küldtek utasításokat a szondáknak.

Az együttállás alatt az űrszondák előre programozott megfigyeléseket folytattak, de érthető okokból a marsjárók nem gurultak új célpontokhoz a felszínen.

“A megközelítésünk a két évvel ezelőtti együttállás alatti procedúrán alapszik, amely kiválóan működött. Sokat segít, hogy nem először csináljuk ezt végig.”

- mondta el Nagin Cox, a NASA JPL-nél dolgozó mérnök, aki a Curiosity együttállás alatti munkájának megtervezéséért volt felelős.

A szeptemberben Marshoz érkezett MAVEN szondának ez volt az első marsi együttállása. Az irányítók azonban megfelelően felkészítették és folytatta a napszél hatásának vizsgálatát a Mars légkörére nézve. A gyűjtött adatokat a napokban küldi el a Földre.

A két másik keringőegység, a Mars Odyssey és a Mars Reconnaissance Orbiter az együttállás alatt is folyamatosan továbbítottak adatokat a Földre. Részben azért, mert a Curiosity és Opportunity marsjárók az együttállás alatt is limitáltan kommunikációs reléként használták őket. A tudományos adatokat a keringőegységek a MAVEN-hez hasonlóan június végén továbbítják.

A Mars Odyssey-nek, amely 2001 óta dolgozik a bolygó körül ez a hetedik nap együttállása. A szonda irányítói holnap ünneplik a 60 ezredik keringést a Mars körül.

(via NASA JPL)