A tudományos kutatásokat és az innovációt is megszállja a kormány

Október végén Kollár László Péter, az OTKA Bizottság elnöke szűkszavú közleményben jelentette be az OKTA honlapján, hogy egy törvénymódosítás következtében tevékenységük december 31-étől jogutóddal véget ér. Az OTKA programjait, a futó pályázatok ügyintézését és az új pályázati felhívás kezelését a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) veszi majd át.

AZ Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok a magyar tudományos színtér egyik legnagyobb és legfontosabb programja volt, és bár a tudományos élet szereplői közül sem állította azt senki, hogy a rendszer tökéletesen működött volna, de egy demokratikus alapokon álló és viszonylag átlátható rendszer volt. Ezzel szemben a mostani átalakítással odavész az eddigi önállóság, a tudományos kutatás-fejlesztésre vonatkozó támogatások egy kormányhivatal ellenőrzése alá kerülnek. Ráadásul működését a jövőben nem törvény, hanem kormányrendelet szabályozza, azaz bármikor könnyedén alakítható lesz.

Minden hatalom az elnök alá

Az OTKA megszűnését bejelentő hír idején megkeresésünkre még az érintettek sem kívántak nyilatkozni, mivel nagyon kevés részlet volt ismert. Azóta tisztult a kép, a változások megértésében sokat segített Körtvélyesi Zsoltnak az MTA Jogtudományi Intézetének blogján december elején megjelent írás, ami elég részletesen tekintette át, hogy a törvényi változások hogyan alakítják majd tudományos kutatások állami finanszírozásának rendszerét itthon.

Nagyon röviden összefoglalva: központosítással és a demokratikus-tudományos kontroll gyengítésével.

A legfontosabb változás, hogy míg korábban az OTKA-pályázatok ügyében a bizottságnak volt nagyon fontos szerepe, most az NKFI Hivatal elnökének lesz döntő szava. Ezzel párhuzamosan csökken az MTA szerepe a döntésekben, és az eredetileg az elnök ellensúlyaként kitalált szakmai garanciák is gyengülnek.

Az elnököt a törvény szerint a miniszterelnök nevezni ju, öt évre. A régi törvény alapján még három évre szólt a kinevezés, és az MTA elnöke és az oktatási miniszter tette ezt meg, szakmai ajánlások alapján. És míg az MTA szerepe csökken a program fölött, cserébe a Hivatal leendő Elnöke véleményezési jogot kap az MTA-s kutatási forrásokkal kapcsolatos döntéseknél.

Körtvélyesi arról ír, hogy a központosítással a cél, hogy a létrejövő hivatal a kutatás-fejlesztés és az innováció elsődleges pénzelosztó helye legyen, élén a miniszterelnök által kinevezett elnökkel. A hivatal kormányhivatal lesz, kormányzati szolgálati jogviszonyban lévő munkatársakkal, szemben a korábbi közalkalmazotti jogviszonnyal.

"Ezzel tehát az új intézmény a kormány kutatás-fejlesztési hivatalává válik, a kormánystratégiát készíti elő és hajtja végre, egyrészt felügyelve a források felhasználását, másrészt biztosítva az „egységes gyakorlatot” a felügyeletben. Szintén érinti az Akadémiát, hogy a Hivatal elnökének véleményét kötelező kikérni a kutatási, fejlesztési és innovációs források tervezésénél, rendelkezésre bocsátásánál, kezelésénél, felhasználásánál, valamint ellenőrzésénél, akár minisztériumi, akár MTA-s forrásokról van szó, és az elnök koordinál a miniszterek és az MTA elnöke között a kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia kialakításában."

- írja Körtvélyesi, majd azzal folytatja, hogy míg korábban a bizottság szerepe lényeges volt a döntések meghozatalánál, ezentúl az elnök személye lesz a kitüntetett: "Az új törvény az elnök és a vezetésével működő Hivatal számára biztosít döntési jogkört a pályázati ciklus teljes spektrumára: a pályázatok meghirdetésére, a támogatási döntésre és az értékelésre."

A szakmai garanciák is csorbulnak, a korábbi törvény említette a külföldi szakértők részvételét a pályázatok elbírálásánál, ez az új szabályozásból kimaradt. Januártól viszont könnyebb lesz pályázni, az új törvény számos garanciális előírást gyengített. Korábban a kutatási prioritások meghatározása a bizottság dolga volt, viszont mostantól az elnök a kormány által kijelölt stratégia alapján dönt majd.

A demokratikus döntéshozatal is pofont kap: korábban a tudományterületi kollégiumok tagjait titkos szavazással választották, és a bizottság alelnökei is függetlenek voltak az elnöktől. Ez is teljesen eltűnik az új rendszerben, mindent a Hivatal hoz létre, mindent a Hivatal elnöke fog felügyelni. A változásokat a Jogtudományi Intézet blogján egy táblázat foglalja össze, az elég jól megmutatja a lényeget.

És bár Körtvélyesi cikkében ez nem jön elő, de minden jel szerint az új Hivatal Elnöke a NKFI Hivatal létrejöttét jelenleg kormánybiztosként felügyelő Pálinkás József lesz majd. Aki egy MTA honlapján is megjelentetett interjúban igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy

"a szakmai kérdésekben, a programokról szakértő kutatói közösségek, kollégiumok fognak dönteni. Szerinte a hivatal vezetője csak aláírja azokat és nem változtat az elé beterjesztett pályázatok sorrendjén. Hozzátette, az új hivatal ugyanúgy fog működni, mint az OTKA. A hivatal elnökét senki nem utasíthatja szakmai kérdésekben, beszámolási kötelezettsége van a kormány és az Országgyűlés felé." 

Azaz bár leépítik a szakmai kontrollfunkciókat és központosított hatalmat adnak az elnök kezébe, az elnök ezzel nem fog visszaélni. Ez így ebben a formában azért messze van az európai tudományos normáktól.

Pálinkás József, jelenlegi kormánybiztos, várható elnök (MTI / Soós Lajos)

A változtatásokat a hazai tudományos élet több szereplője is döbbenten fogadta. A Nature új számában szerdán jelent meg Váradi András (Enzimológiai Intézet, MTA TTK) és Kertész János (Közép-európai Egyetem) a levele, amiben azt írták, hogy egyetlen magyar kutató sem gondolta volna, hogy a Nature rémisztő jóslata ilyen hamar valósággá válik. A világ legtekintélyesebb természettudományos folyóirata még november elején jelentetett meg hosszú anyagot a közép-európai tudomány negyed évszázadáról, és abban Magyarország esetében a finanszírozás folyamatos csökkenése mellett éppen a kutatói pluralizmus megszűnésének veszélyével riogattak. (A Nature cikkének magyar nyelvű összefoglalója a Science Meetup-on jelent meg)

A két kutató levele így szól:

"Magyarország: A kutatási alap elveszíti önállóságát

2015. január 1-én egy nagy, új kormányhivatal veszi át az OTKA, az alapkutatásokat finanszírozó szervezet a szerepét. Ez a hivatal fogja ellátni a kutatás, a fejlesztés és az innováció költségvetési támogatásának szervezését – lerombolva ezzel az Európai Tudományos Alap (European Science Foundation, ESF) által fontosnak tartott értéket, az OTKA "nagyfokú politikai függetlenségét". Az ESF jelentése az OTKÁ-t, mint "a magyar kutatás-fejlesztési rendszer koronaékszerét" magasztalta: "Professzionálisan menedzselt tudományos szervezet, amelynek eljárásai a legmagasabb nemzetközi mércéhez illeszkednek. Eljárásrendjét évek óta állandóan javítja, és nyilvánvalóan ezt a jövőben is így teszi majd." Ugyanez véleménye a legtöbb magyar kutatónak is. Ön a Nature 515, 7–8; 2014-ben megjelent szerkesztőségi cikkében azt írta: "Magyarországon, ahol a pluralizmus fenyegetett helyzetben van, könnyen rosszabbra fordulhatnak a dolgok". Egyetlen magyar kutató sem gondolta volna, hogy ez a jóslat ilyen hamar beteljesedik." 

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.