Karácsony óta nem hallottunk Orbán Viktorról, néhány újságban már fel is vetődött, hogy eltűnt a miniszterelnök, de aztán a Miniszterelnökség elárulta, hogy nem tűnt el, csak kevesen tudják, hol is van. Nagy visszatérésként a szokásos, péntek reggeli Kossuth-rádiós miséjét harangozták be, és január 9-én fél 8-kor be is ült Orbán a rádióba, hogy fél órában összefoglalja, miről mit érdemes gondolni, mi fontos, és mi nem az.

Még az interjú legelején került szóba a párizsi merénylet, ami a miniszterelnök szerint

„brutális és barbár terrorcselekmény” és emiatt „megakad az ember torkán a szó”.

Orbán szolidaritást is hirdetett a gyászoló franciákkal, de szerinte itthon nincs terrorfenyegetettség. Amit a Charlie Hebdo elleni merényletből tanulságként érdemes leszűrni a magyar miniszterelnök szavai szerint, az az, hogy

„egy olyan év előtt állunk, vagy lehet hogy egy olyan korszak előtt is, amiben minden bizonytalan. Arra kell törekedni, hogy egy bizonytalan világban biztonságos Magyarországunk legyen.”

Orbán szeretné is

„megvédeni Magyarországot a bevándorlóktól”

de szerinte egyelőre nem lehet erről az ész hangján beszélni az EU-ban,mert még „a lélek van megrendülve”.

Merkel és Putyin közelgű látogatásairól annyit mondott, hogy míg a német kancellár budapesti útjának konkrét időpontja és napirendje van, addig Putyin látogatásáról csak döntés született, konkrétum még nincs. Orbánék a legutóbbi orosz út idején hívták Putyint Budapestre, és „úgy látszik, hogy a látogatás inkább hamarabb, mint később valósul meg 2015-ben.”

A miniszterelnök elismerte, hogy Merkel érkezése kevésbé furcsa, és az „jobban illeszkedik Magyarország gondolkodásába és diplomáciai rendjébe is.” Azokról a találgatásokról viszont nem igazán akart beszélni, hogy Merkel milyen témákkal készülne a találkozóra:

„A publicisztikai találgatásokra nincs befolyásunk, de az MSZP-t kérjük, hogy térítsék vissza a józan észhez azokat, akik úgy képzelik el Merkel asszonyt, mint a prímást, akinek fel lehet adni a nótát, hogy mit húzzon, mert ez sértő.”

- mondta a miniszterelnök arra utalva, hogy szerinte a szocialisták a magyar belpolitikát vetítik nemzetközi szintre, és Merkeltől azt várják, hogy belpolitikai ügyekben szólaljon fel Magyarországon.

A kérdésre, hogy Putyin érdeke lehet-e az európai országok megosztása, Orbán ezt válaszolta:

„Vonzó ez, hogy gondolkodjak egyszerre két fejjel, Putyinéval és az enyémmel. (…) Nem az oroszok érdekét kell nézni, hanem a magyarokét.”

A magyarok érdeke pedig Orbán szerint az, hogy biztonságos külkapcsolataink legyenek minden irányba, ha mát akaratunkon kívül belecsöppentünk az új hidegháborúba. Orbán azt sem tudja, hogy a szövetségesek hogyan értékelik majd Putyin budapesti látogatását, hiszen a szövetségesek fejével sem tud gondolkodni.

A magyar-amerikai konfliktusban a miniszterelnök szerint nincs új fejlemény, mi készen állunk a viszony rendezésére, de nem vagyunk hajlandóak a szuverenitásunkból engedni. Ettől függetlenül a vitákat rendezni kell, mert a mostani helyzet egyik félnek sem jó.

Orbán cáfolta a riporter azon állítását is, hogy a kormányzás időszaka döccenőkkel indult volna.

„Nem döccenőkkel indult, hanem a megszokott, normális, rendben halad. A politikai életben van szembenállás, de ez nem a kormányzathoz kötődik, hanem a politikához, és az ellenzék helyzetéhez. Évek óta vajúdik az ellenzék, a tüntetések se a kormányzatról szólnak, hanem a modern baloldal vajúdásáról. Ezzel együtt kell élni.”

Ezután elismételte a 2014-es utolsó interjújában megfogalmazott célokat: 2010 és 2014 között a gazdasági válságon kellett úrrá lennie a kormánynak úgy, hogy a magyar szuverenitás elveszett darabjait is visszaszerezze, 2014-2018 között pedig a bérből és fizetésből élő családok anyagi biztonságának erősítése a cél. Orbán kikacsintott a magyar nyugdíjas tömegekre is, azt mondta, ő érzelmileg a nyugdíjasokat is a bérből és fizetésből élőkhöz sorolja, mert valaha dolgoznak. 2010-ben kötöttek megállapodást a nyugdíjasokkal arról, hogy a nyugdíjak értékét meg fogják őrizni, ezt tartják is.
További cél, hogy mind többen felléphessenek a középosztály felé. Mikor a riporter visszakérdezett, és azt mondta, hogy az mostani magyar oktatási rendszer nem ezt a fellépést szolgálja, Orbán azzal válaszolt, hogy az oktatási reform is folyamatban van.

Lesz előrelépés az egészségügyben is, 2015-ös cél a háziorvosok anyagi és erkölcsi megbecsültségének javítása. Ez 2015 egyik legfőbb feladata, benne is vannak a költségvetésben ehhez a források. Ezen kívül fontos az egészséges életmód vonzóvá tétele a fiataloknál a mindennapos testneveléssel a sportlétesítmények felújítása, hogy minden gyereket úszni tanítanak, és hogy sportparkokat építenek, mert ezzel népszerűsítik az egészséges életmódot a fiatalok körében.

Orbán szerint az útdíjjal is minden rendben van.

„Amit most hallunk, az a próbaüzem gépház-zaja.”

Szerinte az embereket természetszerűen bosszantja, ha fizetni kell vagy adminisztrációs átalakítást jelent be a kormány, az e-kasszáknál is ez volt és az első útdíjnál is, de most már mindkét rendszer normálisan működik. Orbán biztatott mindenkit, hogy ha baja van, még most szóljon, mert január harmadik hete körül a kormány megnézi a javaslatokat, levonja a következethetéseket, februárra finomhangolja a rendszert.

Orbán szerint a megyei matricát mindenki támogatja, de ha valaki másik megyében hajt le az első lehajtón, akkor a februártól életbe lépő rendszerben már annak valószínűleg nem kell új matricát vennie.

„A kormány a józan ész talaján áll.”

- így a miniszterelnök, aki szerint az útdíj azért fontos, mert a használóknak hozzá kell járulniuk az utak fenntartási költségeihez, hiszen csak így lehet versenyképes és jó minőségű a hazai úthálózat, így lehet négysávosítani további kétsávos utakat.