Svájc úgy lőtte tökön magát és a világot, mint eddig kevesen

gazdaság
2015 január 16., 12:58
comments 393

Ha Svájcról van szó – pláne ha a svájciakról és a pénzről –, ritkán jut eszünkbe a bombasztikus, váratlan, felelőtlennek ható őrület. Ehhez képest a svájci jegybank egyetlen döntéssel viccet csinált a világ egyik legfontosabb devizájából. Normális devizák nem szoktak egy pillanat alatt 25 százalékot erősödni vagy gyengülni a legfontosabb kereskedelmi partnerükkel szemben.

Eluralkodott a káosz

Ehhez képest most ez történt, miután minden előjel nélkül bejelentették, hogy feladják az euróhoz rögzített 1,2-es árfolyamot.

A svájci frank nem csak Magyarországon és a többi közép-európai országban fontos, hanem az egész globális pénzpiacon. Magyarországon kiszórtak több mint tízmilliárd eurónyi svájci frank hitelt, amiből mostanra is maradt egy 2 milliárd eurós állomány, de a JP Morgan elemzői szerint globálisan több, mint 150 milliárd eurónak megfelelő svájci frankban adósodtak különféle pénzügyi szereplők, a svájci bankoknál pedig hatalmas betétállományokat halmoztak fel a világ leggazdagabbjai.

Egyszóval a tavalyi sokkok után (olajár és rubel összeomlása) után máris itt az idei első fekete hattyú, ami a legváratlanabb helyről érkezett. Néhány őrült körülmény és következmény:

  • Megszegett ígéret? Pipa! (Hétfőn még arról beszélt a svájci jegybank egyik vezetője, a svájci monetáris politika "sarokköve" a sváci frank-euró plafon.)
  • Titkolózás az IMF és a többi jegybank előtt? Pipa!
  • Kétszer százmilliárd svájci franknyi vállalatérték és jegybanki tartalék elégetése? Pipa! (A svájci jegybank devizatartalékán majdnem akkora, a svájci tőzsdén jegyzett vállalatok értékének összezuhanásával pedig nagyobb veszteséget szenvedtek el, mint az éves magyar GDP.)
  • Tönkretett svájciak, akik akár külföldön, akár otthon fektettek be? Pipa!
  • Elpusztított nagybankrészvény? Pipa! (UBS: mínusz 15 százalék egyetlen nap alatt.)
  • Kétségbeesésbe kergetett cégek? Pipa! (A Swatch elnöke például egy cunamihoz hasonlította a lépést.)
  • A fő hazai makrogazdasági kockázatok, a defláció és a versenyképesség-vesztés fokozása? Pipa!
  • A világ pénzembereinek fő találkozója, a davosi fórum 20 százalékos megdrágítása? Pipa! (Talán ez a legmesteribb húzás az összes közül.)

A frankplafon feladása teljes káoszba taszította a piacokat. Senki nem számított arra, hogy ennyire nincs forgalom a svájci frank-euró piacon, ezért néhány pillanatig teljesen elmebeteg üzletek születtek (volt, aki 0,0015-ös árfolyamon ütötte be az eurót, ami, jegyezzük meg, a 666,666 reciproka!), aztán annyira megbénult a rendszer, hogy fel kellett függeszteni a kereskedést. A Bloomberg szerint a nagybankok kereskedői órákon keresztül csak tehetetlenül bazdmegoltak.

Ez azért is történhetett így, mert az SNB annyira meggyőzően védte az 1,2-es árfolyamot, hogy a kereskedők teljesen elpártoltak az euróhoz kötött CHF-fel való kereskedéstől, és azon sem gondolkodhattak sok ideje, hogy akkor valójában mekkora is lehet a fair, manipulálatlan értéke a svájci fizetőeszköznek.

Az árfolyamváltozásnak hatalmas hatásai lehetnek, a pénzügyi szereplők ugyanis jellemzően inkább a svájci frank esésére játszottak. A CFTC múlt pénteki adatai szerint összesen 24 ezer szerződés shortolta a svájci frankot, a nyitott pozíciók értéke 3,5 milliárd dollár volt – de az árfolyamváltozás a tőkeáttételek miatt ennél is nagyobb veszteségeket okozhatott. A világ legkülönbözőbb pontjairól indultak meg a margin call-ok (ez egy olyan figyelmeztetés, amit olyankor küldenek, amikor egy ügylet akkora veszteséget termel, hogy több fedezetre van szükség), Új-Zélandon is ment csődbe brókercég. És persze ezeken túl ott van még az általunk túlságosan is jól ismert frankhiteles probléma, ami Magyarországon kívül Lengyelországot és rengeteg fejlett országbeli pénzügyi és egyéb vállalatot sújt.

Svájcban sem különb a helyzet. Az erős svájci frank teljesen ellehetetleníti a svájci gazdasági szereplőket. A külföldről érkező import olcsóbb lesz tőle, a svájci export pedig drágább. Az importárak esése még jobban elmélyíti a gyenge exportpiacok és a zuhanó olajárak miatt egyébként is elég durva deflációs veszélyt. A zürichi tőzsde SMI indexére elég vetni egy pillantást: a csütörtöki 9 százalékos zuhanás pénteken is esett még 4 százalékot. A svájci államkötvényeket pedig megrohanták a vevők, most már nekünk kell fizetni akkor is, ha tíz évig kölcsön akarunk adni a svájci államnak. Százmilliárd svájci franknyi érték semmisült meg egy pillanat alatt.

photo_camera Ilyet se látni gyakran: emberek rohanták meg a pénzváltókat Genfben. (AFP PHOTO / FABRICE COFFRINI)

A svájci frank elengedése azonnali sokkszerű veszteséget okozott magának a svájci jegybanknak is. A frank gyengítése érdekében ugyanis hatalmas mennyiségű eurót és dollárt vásároltak az utóbbi években. A 600 milliárd eurósra (hat magyar éves GDP) duzzadt devizatartalék svájci frankban számolt értéke most ugyanúgy 15-20 százalékot zuhant, mint minden más.

De akkor mégis, miért kellett ezt?

A legkülönbözőbb elméletek születtek és születnek, hogy miért lépett ilyet Svájc jegybankja. A legtöbben azt gondolják, hogy

Svájc kapitulált:

beismerték, hogy ez nem lehet tovább csinálni. Az euró ugyanis évek óta folyamatosan gyengül, ahogy vele együtt a svájci frank. A héten az is kiderült, hogy gyakorlatilag semmi nem áll az útjában annak, hogy a gyenge európai növekedés miatt kínjában lazításra készülő Európai Központi Bank elkezdjen egy olyan kötvényvásárlási rohamot, mint korábban az amerikai Federal Reserve. Ez az euró további gyengüléséhez fog vezetni. A svájci frankot egyre többen akarták venni, amiben közrejátszik az orosz tőkemenekülés, vagy a többi energiaországból és az energiacégektől kivitt pénzek. (A globális tőkések körében az egyik közhely, hogy ha semmit nem akarnak csinálni a pénzükkel, csak biztonságban akarják tudni azt, akkor Svájcba vagy Japánba kell vinniük.)

El kellett hát engedni a frank kezét, mert úgy látták, a jövőben még a mostaniaknál is nagyobb veszteségeket szenvednének el, ha tartanák az árfolyamot. A várható jövőbeli még nagyobb veszteségeket akarták tehát megelőzni ezzel. Úgy tűnik, arra számítottak, hogy a mínusz 0,75 százalékosra vágott alapkamat majd elijeszti a befektetők Svájcból, de ez egyelőre egyáltalán nem jött be.

A világ legnagyobb jegybankár trollja

photo_camera Thomas Jordan, az SNB elnöke. (ALESSANDRO DELLA BELLA / AFP)

Nem csak a piacokat lepte meg a svájci jegybank elnöke, Thomas Jordan ezzel a bejelentéssel, hanem mindenki mást is. Nagyon érdekes volt például az IMF igazgatójának a reakciója. Az általában a végletekig udvarias Christine Lagarde teljesen leplezetlenül kritizálta Jordant. Azt mondta a CNBC-nek,

"meglepőnek találom, hogy Jordan nem lépett velem kapcsolatba a lépés előtt",

majd arra is utalt, hogy valószínűleg a többi nagy jegybank vezetőjének sem adott jelzést semmiről. Majd megdícsérte az amerikai jegybank elnökét, Janet Yellent, aki szerinte Jordannal ellentétben nyíltan, egyértleműen és kiszámíthatóan kommunikál.

Nem véletlen a felháborodás, a komoly jegybankok nem szoktak ilyen váratlan dolgokat csinálni. Általában előtte kiszivárogtatják, megdolgozzák a piacokat, hogy mire várhatnak. Nem csoda, hogy csütörtök óta arról beszél mindenki, hogy az SNB elvesztette minden hitelességét. Mások szerint még az is lehet, hogy ez volt a cél.

Ki az, aki biztosan jól járt ezzel az egésszel?

(A határ menti német, francia, osztrák és olasz kiskereskedőkön kívül) azok a nem Svájcban élő gazdagok, akik svájci bankszámlán, svájci frankban tartják a pénzüket.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.