• Orbán Viktor hetek óta arról beszél, hogy a mindjárt lejáró orosz-magyar gázszerződésről kell kedden tárgyalnia Vlagyimir Putyinnal.
• Hétfőn az energetikai államtitikár múlt időben beszélt a parlamentben a szerződés meghosszabbításáról.

"A 2015 végéig hatályos hosszú távú földgázszállítási szerződés nem jelent kockázatot, még abból a szempontból sem jelent kockázatot, hogy a nem átvett mennyiséget később tudja Magyarország esetleg lehívni. E tekintetben, azt kell mondanom, hogy egy ráutaló magatartással történt meg ennek a szerződésnek a hosszabbítása.”

Ezt hétfőn mondta a parlamentben Aradszky András energetikai államtitkár, miután a szocialista Tóth Bertalan több kérdést is feltett neki az oroszokkal kötendő új gázszerződéssel kapcsolatban. Aradszky talán véletlenül szólta el magát, mert Tóth azonnali kérdésére először egy elkenős választ adott (a rezsicsökkentés korábbi eredményeit méltatta), majd amikor Tóth visszakérdezett, akkor a rövid, már spontánabb válaszát kezdte ezzel a felütéssel.

Aradszky itt arról beszélt, hogy Magyarország nem vett át annyi gázt, mint amennyiről 20 éve, az idén lejáró szerződés alapján megállapodott Oroszországgal. Akkor ugyanis azt tippelték, hogy sokkal magasabb lesz a hazai fogyasztás, mint ami a valóságban lett. A szerződés azonban take or pay elven működött: a megállapodás szerint az át nem vett gázt is ki kell fizetni. Magyarország ezért egy komoly tartozást görget maga előtt az át nem vett gáz után.

Lázár János már tavaly januárban arról beszélt, hogy 2015-ben nem feltétlenül kell új gázszerződést kötni az oroszokkal, hanem értelmesebb lenne a le nem hívott mennyiséget megvenni a szerződés lejárta után. Aradszky arra célozhatott tehát, hogy ez a megállapodás már meg is született. Ez logikus lenne, hiszen új hosszú távú szerződést több ok miatt sem érdemes kötni, erről itt írtunk részletesen. Orbán Viktor is jelezte, hogy inkább egy új, az eddiginél rugalmasabb szerződést szeretne.

Ha Aradszky komolyan beszélt, akkor ez a mondat azt jelenti, hogy már meghosszabbította Magyarország és Oroszország az idén lejáró gázszerződést. Eközben Orbán Viktor hetek óta arról beszél, hogy azért nagyon fontos Vlagyimir Putyinnal találkoznia, mert lejár a szerződés, és ha nem sikerül meghosszabbítani vagy újat kötni, akkor a gazdaság leáll, és a háztartások fűtés nélkül maradnak.

Január 30-án ezt mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban:

"Ez a helyzet úgy írható le, hogy 2015-ben lejár az a hosszú távú gázszállítási szerződés, amelyet az oroszokkal korábban tető alá hoztunk. Ez azt jelenti, hogy ma nincs biztosítva a magyar gazdaság működéséhez szükséges energia 2015 után, és ma nincs biztosítva a háztartások gázellátása sem 2015 után. Ezt a kérdést kell nekem megoldanom, erre vannak is elképzeléseink, a látogatás előkészítésének keretében erről folynak már megfelelő szakértői egyeztetések, és én nagyon bízom abban, hogy azt a megállapodást, ami ezt a helyzetet megoldja, tető alá tudom hozni az orosz elnök látogatása alatt."

Vagyis két hete Orbán még azt várta, hogy Putyinnal személyesen köti meg a megállapodást, és erre utalt aztán február 4-i, Hír TV-nek adott interjújában is:

"Azt szeretnénk, hogyha a most, 2015-ben kifutó gázszerződés helyett tudnánk kötni egy szerződést, amely figyelembe veszi azt is, hogy nekünk gázra van szükségünk, de nem tudjuk, hogyan fog alakulni közép és hosszú távon az olaj és a gáz ára, tehát egy rugalmas megállapodást szeretnénk kötni."

Tóth Bertalan úgy csalogatta ki Aradszky válaszát, hogy többek között megkérdezte, miért vette meg az állam 300 milliárd forintért az E.on gázüzletágát, ha a le nem hívott gáz kifizetéséről még nincs megállapodás. Hiszen ha nincs megállapodás, akkor egy jelentős tartozást vett az állam. (A most lejáró szerződést eredetileg a Mol kötötte a Gazprommal, majd a szerződési kötelezettségekkel együtt a Mol gázüzletágát megvette az E.on, az E.on-tól pedig a magyar állam, és az így került az MVM-hez.)

Tóth arra is rákérdezett, hogy Orbán miért tárgyal Putyinnal közvetlenül a gázszerződésről, hiszen azt az MVM-nek és a Gazpromnak kellene megkötnie egymással, és a magyar miniszterelnök Angela Merkel kancellár látogatásakor határozottan kijelentette, hogy „miniszterelnökök nem szoktak konkrét cégügyekről tárgyalni”.

Aradszky lehet, hogy elszólásával erre is válaszolt: hiszen ha már meghosszabbították a szerződést, akkor tényleg nincs miről tárgyalnia a magyar miniszterelnöknek és az orosz elnöknek konkrét cégek dolgairól.

Korábban arról írtunk, hogy Putyin leginkább erőt mutatni jön Magyarországra, és a gázszerződés erőltetése inkább a magyar kormánynak szükséges ürügy, hogy nyugati szövetségesei előtt mutathassa, hogy fontos praktikus ügyben kell tárgyalni az orosz elnökkel.