Több ezer Európából származó szarvasmarhát vágtak le embertelen körülmények között Gázában, derült ki egy brit állatvédelmi szervezet, a Compassion in World Farming (CWF) riportjából.

A szervezet, amely nem először talál rettenetes körülmények között EU-ból származó állatokat az EU-n kívül, azt követeli az Európai Bizottságtól, hogy vessen véget az EU-n kívülre történő élőállatszállításnak.

A statisztikák nem tudnak róla

A CWF fotókkal és videófelvételekkel rögzítette a borzalmas (jogilag: az uniós előírásokra fittyet hányó) körülmények között tartott állatokról, amelyeket aztán hasonlóan brutális módon, az ilyenkor szükséges kábítás nélkül öltek le.

Az ügy érdekessége, hogy a CWF megkérdezte a magyar hatóságokat arról, exportált-e Magyarország szarvasmarhákat a Gázai övezet is magába foglaló Autonóm Palesztin Területre (Palesztinába), ám erről sem a Központi Statitsztikai Hivatal, sem az EU statisztikai intézménye, az Eurostat sem tudott.

A CWF ugyanakkor izraeli kormányzati dokumentumokból úgy tudja, Magyarországról és Romániából származó állatokat ezresével szállították el Izraelből a Gázai övezet irányába, Gáza városában pedig levágták őket.

Egészen konkrétan 2014 januárja és októbere között az izraeli-palesztin határt 9 288 magyarországi, 14 817 romániai és 3 512 litvániai állat lépte át a CWF által kikért adatok szerint.

Az EU-ban nagyon komoly állatjóléti előírások szabályozzák az élőállatok szállítását, tartását, levágását, amelyeket akkor is be kell tartani, ha az állatokat harmadik, azaz nem EU-s országba exportálják.

Az állatokat megillető jogok nagyjából így foglalhatók össze:

1. Biztosítani kell, hogy az állat ne éhezzen, szomjazzon, ne legyen alultáplált;
2. Elkerülhesse a kényelmetlenséget;
3. Elkerülhesse a szükségtelen fájdalmat, sérüléseket és betegségeket;
4. Kifejezhesse természetes viselkedését
5. Ne éljen állandó félelemben, stresszállapotban.

Uniós csatlakozásunk óta a magyar jogszabályokba is beépültek azok az előírások, amelyek a fenti jogokat biztosítják az állatokat. Így például körültekintően meghatározták, hogyan szállítható, etethető, vágható le egy állat.

A CWF állítja, az általuk Gázában dokumentált állapotok egyáltalán nem azt mutatták, hogy a több ezer állatot védték az uniós szabályok.

Kábítás nélkül

Mint írják, a több ezer szarvasmarhát lepusztult körülmények közöt tartották, mocsokban, almozás nélkül. A telepen dolgozók szerint állatorvosi felügyeletet sem biztosítottak nekik. Olyan esetet is dokumentáltak, ahol egyszerűen magára hagyták a borjút, amely hosszú kínhalált szenvedett.

Brutális módszerekkel végezték az állatok levágását is: nem kábították el őket annak érdekében, hogy a fájdalmat ne érezzék. A CWF által készített videón látható, amint a vágóhídi munkás a kikötött állatot - valószínűleg nem túl szakszerűen - egyszerűen lekaszabolja, miközben az a saját vérétől iszamos földön rángatózik.

Az állatok egy része még életben van, bár a CWF szerint hasonló sors vár rájuk, mint lefilmezett sorstársaikra.

A CWF cenzúrázatlan videóját itt tesszük közzé, vigyázat, felkavaró képek:

A brit állatvédők vizsgálata szerint magyar, román illetve litván exportból származó állatok kerültek eddig ismeretlen körülmények között Palesztinába.

"Iszonyatos, amit ezek az állatok elszenvedtek. Az élőállatszállítást fel kell váltania a húskereskedelemnek, így megszünhetne az állatok szenvedése. Az Európai Bizottság bevallotta nekünk, hogy semmit sem tud kezdeni az EU-ból származó, de az EU-n kívülre szállított állatok ügyében, amely felveti annak a kérdését, akkor miért engedélyezi az EU az élőállatszállítást?"

- írta a riportban Pru Elliott, a szervezet kampányának egyik vezetője. A CWF levélben tájékoztatta Vytenis Andriukaitist, az Európai Bizottság egészségügyi és élelmiszer-biztonsági biztosát.

Arról, hogy melyik magyar cég lehet érintett az exportban, a CWF nem tudta pontosan megmondani a 444-nek, mint írták:

"Pontosan nem tudjuk, hogy Magyarországról honnan, melyik cégtől, telepről érkeztek ezek az állatok. A magyar marhákat általában Romániában Midia vagy Szlovéniában Koper városában rakják hajóra. A szállítmányozásban rengeteg cég vesz részt, általában a Beccaria és egy magyar cég által üzemeltetett hajót, a Phoenix 1-et használják. A hajót a Hunland üzemelteti, amely nagy tételben szállít állatokat Törökországba, de arról nincs információnk, hogy ezek a magyarországi állatok tőlük származnak-e."

A CWF-nek válaszoló EU-biztos, Vytenis Andriukaitis elismerte, hogy az EU-nak egyelőre nincs megfelelő infrastruktúrája, hogy a harmadik országba történő exportot megfelelően ellenőrizze. A CWF tavaly egyébként egy bejrúti vágóhidat záratott be hasonló okokból, de regisztráltak hasonló eseteket Észak-Afrikából (Egyiptom, Líbia) és a Közel-Kelet más országaiban is (Libanon, Szíria).

Hivatalosan Törökországba exportálunk

Magyarország a hírek szerint valóban exportált Törökországba - nem is kis mennyiségben - szarvasmarhát, Szijjártó Péter külgazdasági miniszter korábban arról számolt be, a 110 ezer exportált állatból 70 ezer ment a törököknek tavaly. Idénre ennek megduplázását várja Szijjártó.

A 444 megkereste a földművelésügyi minisztériumot, a Hunlandot és a nemzeti élelmiszerlánc-biztonság hivatalt, hátha a marhák fülében lévő biléta alapján kiderül, honnan származnak a Gázába került állatok.

A Nagy-Britanniában elég komoly reputációval bíró CWF történetének negyven éve alatt globális méretű állatjóléti szervezete lett, a kontinensen Olaszországba, Franciaországban, Portugáliában és Csehországban is működtetnek irodát, az EU-ban életbe lépő, számos állatjóléti szigorítás (vemhes állatok szállítása) a CWF aktivizmusának köszönhető.

A Compassion in World Farming fotói:

A CWF által gyűjtott dokumentumok itt érhetők el.