Kedden hiába tárgyalt az ukrajnai tűzszünetről az ukrán, az orosz, a német és a francia külügyminiszter Párizsban. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a három órán át tartó megbeszélés után azt mondta, hogy nem volt áttörés.

Két hete a négy ország első számú vezetője Minszkben megállapodott a tűzszünetről, ezt azonban csak ímmel–ámmal tartják be. A tűzszünet életbe lépése utáni napokban a felkelők elfoglalták Debalcevét, egy stratégiailag fontos várost, amivel sikerült összekötniük a kezükön lévő két regionális központot, Donyecket és Luganszkot.

Debalceve tűzszünet utáni ostroma az egyik legvéresebb csatája volt a háborúnak. Nincs független összesítés a veszteségekről, de az biztos, hogy több mint száz ukrán katona halt meg, és a visszavonulókra is folyamatosan lőttek a felkelők.

Már orosz lapok is megerősítették, hogy a város ostromát is orosz katonák irányították. A Kommerszant beszámolója szerint a nagyobb hadműveleteket az orosz hadsereg katonái viszik véghez, majd egy-két nap után visszavonulnak, és átengedik az elfoglalt terület őrzését a helyi felkelőknek, és csak ezután engedik be a sajtót a területre. Így volt ez Debalceve esetében is. Hogy a felkelők orosz fegyvereket használnak, arról folyamatosan érkeznek bizonyítékok már tavasz óta, részben a NATO műholdképei alapján.

Ebben a helyzetben különösen visszatetsző volt, hogy a tűzszünet életbelépése után alig két nappal az orosz elnök éppen Budapestről, egy NATO-tagállam fővárosából szólította fel Debalceve védőit, hogy adják meg magukat.

A tűzszünetben már nem nagyon bíznak sehol, és annak pontjai is alig teljesültek.

Debalceve eleste óta ugyan a harcok a frontvonal legtöbb pontján megszűntek, és szombaton kicseréltek 200 hadifoglyot, de a nehézfegyverek visszavonása a front környékéről nem teljesült. Sőt Mariupol környékéről újabb csapatösszevonásokról érkeztek hírek, és a város környéki kisebb településeken is folyamatos a harc.

Mariupol ostroma lehet a következő

A közel félmilliós Mariupol lesz várhatóan a következő nagy csata színhelye. A Fekete-tenger partján lévő város jelenti a kaput a Krím felé, amit az oroszok már tavaly tavasszal elfoglaltak. Ha Mariupolt is megszerzik, akkor lesz szárazföldi összeköttetés Oroszország, a Donyecki Népköztársaság és a Krím között, vagyis egyben, egy nagyobb darabot lehet kihasítani Ukrajnából.

Mariupolban már tavaly tavasszal heves utcai harcok dúltak, majd a helyi oligarcha, Rinat Ahmetov felfegyverzett gyári munkásai vették át ideiglenesen a hatalmat, akik aztán az ukrán kormányerőknek adták vissza a várost. Ezután néhány hónap béke következett.

Mariupolt azonban néhány hete az orosz hadseregben rendszeresített rakétákkal lőtték, a piacot, lakóházakat és egy óvodát is eltaláltak, több tucat civil halt meg. A rakétázás terelés is lehetett, mert amíg az egész világ azt nézte, hogy mi lesz Mariupolban, addig megkezdődött az ennél jóval északabbra fekvő Debalceve bekerítése, és végül az utóbbit ostromolták meg.

Az elmúlt napokban tankokat és egyéb támadó eszközöket vontak össze Mariupol környékén, és a város körüli kisebb településeket lőtték a felkelők.

A német és a francia külügyminiszter kedden azt mondta, ha Mariupolt is elfoglalják a mostani tűzszünet idején, akkor „az teljesen új helyzetet jelent”. Hogy ez pontosan mi, az nem világos, leginkább arról szólhat, hogy újabb szankciókat vezetne be az EU Oroszországgal szemben. Az oroszok elleni szankciók egy része márciusban, a komolyabb gazdasági szankciók pedig júniusban egyébként lejárnának, eddig a meghosszabbításukról sincs európai kompromisszum, nemhogy a szigorításukról. A szankciók feloldását leginkább a görög és a magyar kormány támogatja, a szigorítást pedig a brit, a lengyel, a litván, az észt és a lett kormány szorgalmazza elsősorban.

London 75 katonát akar küldeni

A legutóbbi fegyverszünet meghirdetése előtt a nyugati nagyhatalmak nem képviseltek egységes álláspontot. Az USA-ban komolyan felmerült, hogy fegyvert kellene szállítani Ukrajnának, míg Németország ezt a tervet visszautasította. Úgy tűnt, hogy a tűzszünet előtt az USA és Nagy-Britannia a rossz rendőr, Franciaország és Németország a jó rendőr, és ebből a pozícióból utóbbiak egyezkedtek közvetlenül Putyinnal és az Ukrajnát vezető Porosenkóval. Csakhogy az általuk összehozott tűzszünet eddig nem sokat ért.

Kedden David Cameron brit miniszterelnök vette át a kezdeményezést. Azt mondta, hogy csodának kellene történnie ahhoz, hogy a francia–német közvetítéssel hozott tűzszünetnek értelme legyen. Cameron azt is bejelentette, hogy márciusban 75 brit katonát küld kormánya Ukrajnába, akik az ukrán hadsereg kiképzésében vesznek majd részt. Harcoló alakulatokat is támogatnak majd a kiképzők, és ez fontos változás az eddigi nyugati politikához képest. Az USA tavasszal például már küldött néhány kiképzőt Ukrajnába, de ők csak önvédelmi, kommunikációs és egészségügyi feladatok oktatására voltak felhatalmazva.

Cameron azzal is fenyegetett, hogy ha Mariupolt megostromolják, akkor annak nagyon súlyos következménye lesz, és ebben Lengyelország és a balti államok is támogatják a brit álláspontot. A németek és a franciák viszont elzárkóztak eddig attól, hogy értékeljék Cameron fenyegető nyilatkozatát.

Litvániában visszaállítják az általános hadkötelezettséget

A balti államokban nagyon komoly az aggodalom, hogy az oroszok nem állnak meg Ukrajnában, hanem előbb-utóbb megpróbálják visszaszerezni a Szovjetunió egykori balti területeit is. Leginkább attól tartanak, hogy a helyi orosz kisebbséget használhatják fel valamilyen provokációra, majd az ezt követő zűrzavar ürügyén szivárognának be „rendet rakni”, hasonlóan mint azt tették a Krímben majd Donyeckben. A krími recept szerint felségjelzés nélküli fegyveresek, ahogy a térségben nevezik „zöld kisemberek”, vagyis civil felkelőnek álcázott orosz katonák nyomulnának be. A baltiak félelme szerint a módszer elbizonytalaníthatja a NATO-t, hogy beavatkozzon, és tartós polgárháborús hisztériát kelthetnének vele az oroszok a területükön.

Litvániában éppen kedden jelentették be, hogy visszaállítják a 2008-ban megszüntetett általános hadkötelezettséget, és szeptembertől már be is hívják az első kiskatonákat 9 hónapos szolgálatra. Első körben 3000 férfit hívnak be, 19–27 év között.

Porosenko elment fegyvert venni

Szintén kedden Petro Porosenko ukrán elnök az Egyesült Arab Emirátusokban járt egy fegyverexpón, az IDEX-en. Tárgyalt az Emirátusok koronhercegével, az amerikai védelmi minsiztériumhoz kötődő emberekkel és egy dél-afrikai fegyvergyár képviselőivel is. Arról nincs beszámoló, hogy vett is valamit, de több együttműködési szerződést aláírt, valószínűsíthető, hogy nem üres kézzel távozott. Kérdés, hogy ki finanszírozza az ukrán bevásárlást, mert az országnak egyébként nagyon komoly anyagi gondjai vannak.

Megint nem jön gáz

Ahogy arról kedden beszámoltunk, márciustól az oroszok várhatóan felfüggesztik a gázszállításokat Ukrajna irányába, és ez a Gazprom elnökének fenyegetése szerint az EU-ba menő gázexportot is veszélyezteti. A gázvita tovább élezi a feszültséget, és a háború közép-európai hatásait is.

Az egészet Moszkvában előre kitervelték?

A Noveja Gazeta című ellenzéki moszkvai lap egyik újságírója azt állítja,  hogy hozzájutott egy tavaly februári titkos dokumentumhoz, ami alapján bizonyítható, hogy az egész ukrajnai konfliktust a Kremlben jó előre megtervezték. (A lap a kevés erősen kormánykritikus oroszországi kiadvány egyike. 2001 óta hat újságírója lett gyilkosság áldozata.)

A stratégiai terv még akkor készült, amikor Viktor Janukovics ukrán elnök volt hatalmon, de már régóta tartottak a tüntetések ellene Kijevben. (Janukovics azóta Oroszországba menekült).

A terv szerint Oroszországnak ragaszkodnia kell ahhoz, hogy Ukrajna az orosz gáz felvevőpiaca maradjon, és a nyugatra menő szállításokat is biztosítsa. A stratégia szerint Krím, a harkovi régió és a keleti megyék (Donyeck, Luganszk) megszerzése is már tavaly februárban célja volt Moszkvának. Ezek közül eddig csak Harkovban nem avatkoztak be katonaialag az oroszok. A városban azonban két napja egy bomba robbant egy kormánypárti demonstráción, két ember meghalt, tíz pedig megsebesült.

A dokumentumot a Noveja Gazeta állítólag hamarosan közölni fogja.