Több uniós ország mellett Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság, mert úgy véli, hogy energiaszabályozása nem felel meg az uniós jognak. Erről Anna-Kaisa Itkonen klíma- és energiapolitikáért felelős szóvivő tájékoztatta az MTI-t.

MEGNYUGODHATUNK, A BRUXINFO SZERINT AZ ELJÁRÁSNAK NINCS KÖZE A REZSICSÖKKENTÉSHEZ!!!

Annál inkább a MET-Zrt féle gigantikus pénzszivattyúhoz. A Bizottság szerint ugyanis "a magyar állam soron kívüli hozzáférést biztosít az MVM-nek és az E.On-nak a Magyarországot az ausztriai Baumgartennel összekötő gázvezeték (HAG) határkeresztező kapacitásához." A Bruxinfonak megszólaló szakértő szerint

"a határkeresztező kapacitásokat olyan árveréseken kell értékesíteni, amelyekhez minden érdeklődőnek azonos feltételek mellett van hozzáférése."

Ezt nehéz nem a MET Zrt.-re érteni. Hiszen az E.on gázüzletét az MVM már átvette, és az MVM a MET gázát hozza át ezen a vezetéken, amint áthozta, vissza is adja nekik, szinte ugyanazon az áron. A MET később a piacon, jelentős haszonért értékesíti az így Magyarországra hozott gázt.

A bizottság szóvivője közölte: minden tagállamban ellenőrzik, hogy a helyi jog megfelel-e az úgynevezett harmadik energiacsomag előírásainak. Luxemburg és Belgium esetében már tavaly eljárás indult, most pénteken pedig Magyarország, Spanyolország, Franciaország, Németország és Olaszország kapott hivatalos felszólító levelet.

A szóvivő elmondta, hogy az egyes esetekről nem tud részletekbe menő információkat közölni, de a bizottság különösen

• a tulajdonosi viszonyok szétválasztását,
• az energiahatóság függetlenségét,
• a fogyasztói problémákat
• és a rendszerhasználati díjak kiszabásának módját vizsgálja.

Brüsszel azt kifogásolja, hogy a háztartások és a közületek számára a nagy nyomású gázhálózat használatáért felszámított díjak alacsonyabbak, mint más fogyasztói kör számára. A bizottság álláspontja, hogy ez azt jelenti, hogy ugyanazért a szolgáltatásért két különféle díjat számítanak fel, ami a diszkriminációmentesség elvével ütközhet.

A brüsszeli testület a Bruxinfo szerint azt is kifogásolja, hogy a magyar jog túlságosan leszűkíti azoknak a költségeknek a körét, amelyeket a hálózatok tulajdonosai átháríthatnak a felhasználókra, így a többi között azt az illetéket, amelyet a hálózatok hossza után kell fizetniük. A hírportál uniós forrásokra hivatkozva azt írja: az energiacégek számára

lehetővé kell tenni, hogy minden olyan költségüket beépíthessék az árba, amely nem a rossz hatékonyságú működésből fakad.

Brüsszel azzal sem ért egyet, hogy Magyarországon a miniszter határozza meg a rendszerhasználati díjak számításának módját, ez ugyanis alááshatja az energiahatóság függetlenségét. A bizottság szerint az sincs rendben, hogy a hatóság olyan rendeleteket adhat ki, amelyeket csak az alkotmánybíróság előtt lehet megtámadni. (MTI / Bruxinfo)