Eljárást indít a civiltörvény miatt Magyarország ellen az Európai Bizottság
Egyszer már megállapították a kötelezettségszegést, de a kormány azóta se tett eleget a vonatkozó uniós bírósági ítéletnek.
Egyszer már megállapították a kötelezettségszegést, de a kormány azóta se tett eleget a vonatkozó uniós bírósági ítéletnek.
A Reuters úgy tudja, jogi lépések jöhetnek Magyarország ellen, mivel az Országgyűlés még mindig nem módosította a külföldről támogatott civilszervezetek listázásáról szóló törvényt.
Az Európai Bizottság szerint a menedékjogról szóló magyar törvény egyik rendelkezése nem felel meg az uniós közbeszerzési szabályoknak.
Az Európai Bizottságnak azzal a menekültügyi szabállyal van baja, amit a kormány azután hozott, hogy az Európai Bíróság döntése alapján be kellett zárni a tranzitzónákat.
Ciprus és Málta ellen biztosan kötelezettségszegési eljárás indul.
Ursula von der Leyen egy hónap haladékot adott a briteknek, hogy vegyék ki a megállapodásba egyoldalúan belepiszkált részeket, ez pedig lejárt. Kezdődhet a kötelezettségszegési eljárás.
Az Európai Bizottság német elnöke határozott nyilatkozatban állt ki az uniós bíróság felsőbbrendűsége mellett a német alkotmánybíróság rendkívüli döntése után.
Az Európai Bizottság hivatalosan is értesítette erről Varsót.
A korábbi tapasztalatok miatt Magyarországra különösen figyelnek.
Magyarország nem biztosított egyenlő bánásmódot a külföldi és magyar szereplőknek, amikor módosította a felsőoktatási törvényt.
Pont ma is közbe kellett avatkozni a strasbourgi bíróságnak, hogy a magyar hatóságok adjanak enni egy ghánai férfinak.
Nem látnak garanciákat arra, hogy a bírákat nem éri politikai befolyás.
Az igazságügyi reformokkal létrehozott fegyelmi kamarák miatt.
Ha a magyar törvényhozás nem módosít, akkor ez is megy a luxemburgi bíróság elé.
A Népszava és az MTI is úgy tudja, az Európai Bizottság csütörtökön megindítja az eljárást a civil szervezetek ellen hozott törvények miatt.
A legfelsőbb bíróságról szóló törvény miatt.
Alap.
A kvótadöntés szabotálása, a civilek szégyenlistája és a lex CEU is a luxemburgi bíróság elé megy.
A bizottság szerint Magyarország nemzetközi szabályokat sért, amikor cudarul bánik a menekültekkel.
A miniszterelnök szerint "messziről szaglik", hogy az Európai Bizottság "politikai indíttatásból" vizsgálja az orosz hangulatúra módosított civiltörvényt. Kampány viszont még nincs, mert a kormányt túlzottan lefoglalja a munka.
Különben, Mein Gott, az Európai Bírósághoz fordulnak.
A második szakaszába lépett a kötelezettségszegési eljárás.
Völner Pál államtitkár bemutatta azt is, hogyan lehet dicséretként olvasni a kormányt elmarasztaló állásfoglalásokat.
Magyarországnak 2 hónapja van összhangba hozni az EU-s szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
Ha szükséges, a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.
A Bruxinfo forrásai szerint csütörtökön jelentik be a kötelezettségszegési eljárást, és a CEU-törvény miatti eljárást is a második szakaszba léptetik.
Állítólag Lengyelország és Csehország is rajta van a listán, mert ők sem hajtották végre a menedékkérők elosztásáról hozott korábbi megállapodást.
Újabb felszólítás érkezett Magyarországnak a menekültügyi szabályozás miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárás keretében.
Műfajteremtő beszámoló arról, hogy eljárás indult Magyarország ellen.
A CEU rektora a brüsszeli politikusok segítségét kérte, hogy megmenthesse az egyetemét.
Környezeti zajok és élelmiszerek.
Újabb kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság Magyarországgal szemben.
A szeszes italok megadóztatása miatt.
A kiskereskedelmi törvény miatt vizsgálódnak, ami megtiltotta az üzleteknek, hogy két egymást követő évben veszteségesek legyenek.
Az Európai Unió Bíróságán akadt fent a béren kívüli jutattások magyar rendszere, ami lényegében államosította a korábban külföldi cégek uralta piacot.
Völner Pál szerint a magyar kormány még múlt hét pénteken válaszolt az Európai Bizottság felvetéseire a menekültügyi szabályozás miatt indult kötelezettségszegési eljárásban. Az államtitkár szerint a kormány továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy a brüsszeli eljárás "egyfajta bosszú", amiért Magyarország megtámadta a kötelező betelepítés kvótáról szóló jogszabályt az Európai Bíróság előtt. (MTI)
A magyar hatóságok nem hagytak fellebbezési lehetőséget a gyorsított eljárásban elutasított menedékkérőknek.
A Európai Bizottság szerint a legsúlyosabb aggályok a menekült gyermekekkel kapcsolatos törvényi szabályokkal vannak.
Az orosz hitelhez még nem nyúlt a kormány, de "belátható távolságban van", hogy nyúljon. Hiába a brüsszeli kifogások, szerinte "Paks megy előre".
Mert nem értesítettük időben az EUrópai Bizottságot arról, hogyan ültették át saját jogrendjükbe a menekültügyi eljárásról szóló irányelvet és a befogadóközpontok minimális körülményeit meghatározó jogszabályt. De ezzel nem vagyunk egyedül.
Hamarosan indulhat a kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, mert Lázár János túl látványosan folyatja a milliárdokat Sánta János zsebébe.
Egyebek mellett a MET mesés üzleti lehetőségeibe kötött bele az Európai Bizottság.
A mezőgazdasági trösztök, a pálinkafőzés és a trafiktörvény miatt.
Csütörtökön a 28 ország 108 ilyet kapott a nyakába, ebből 3 jutott Magyarországnak:
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen a devizahitelek korlátozása miatt. A magyar biztos azt mondja, ennek semmi köze az új bankadóhoz.
Az Európai Bizottság a levelekben felszólítja a kormányt, csináljon jogi elemzést az alaptörvény módosításáról, és változtassa meg a kifogásolt törvényeket.
A magyar szabadság(harc) ellenségei megint fogást keresnek édes hazánkon.
Hírek szerint a kormány (az igazságügyi tárca) már dolgozik azon, hogy alkotmányosan „megszabadulhasson” a 62. életévüket betöltő bíráktól azt követően is, hogy egy hete a szabályozást mind formai, mind tartalmi okokból alkotmányellenesnek mondta ki az Alkotmánybíróság. A kormány lehetetlen küldetésre vállalkozik, ugyanis egy könnyen elintézhető mellett két, alkotmányosan megoldhatatlan problémát is kezelnie kellene.
1. Formai ok: Az AB szerint formailag alkotmánysértő, hogy nem sarkalatos törvény szabályozta a nyugdíjkorhatárt. Ezt nem lesz nehéz korrigálni, a kétharmadnak kétharmados szabályt alkotni nem jelent nehézséget.
2. Diszkriminatív szabályozás: a szabályozás diszkriminatív voltát - ami miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen - a kormány a hírek szerint úgy kívánja megszüntetni, hogy más területeken dolgozóknak sem engedi meg a munkavégzést. Ez eleve zsákutca, hiszen már most tudjuk, hogy az egyetemi oktatókra vagy az orvosokra a korlát nem vonatkozna, sőt a kétharmad által létrehozott szabályozás a nyugdíjkorhatár és a munkavégzés kapcsán a jogászi szakmákon belül is kusza rendelkezéseket tartalmaz. Ráadásul a jogszabályok még a bírói karon belül sem egységesek, például a Kúria elnöke 70 éves koráig töltheti be pozícióját.
3. Bírói függetlenség sérelme: a diszkrimináció az Európai Unió által folytatott kötelezettségszegési eljárásban fontos, azonban a lényeg nem ez, hanem a bírói függetlenség sérelme. Lehetne akár az összes foglalkozási ágban 62 év a kötelező nyugdíjkorhatár úgy, hogy ezzel munkavégzési tilalom jár együtt, jogállamban a kinevezett bírákat a kinevezésük lejártáig akkor sem lenne szabad elmozdítani. Ilyen rövid időn belül biztosan nem. Talán az egyetlen elképzelhető módszer a 70. életév előtti elbocsátásra az lehet, ha 3-5 évvel később léptetik életbe a szabályt. Ez egyrészt biztosít valamennyi időt az érintett bíráknak arra, hogy a hatalmas jövedelemkiesésre felkészüljenek, de ami ennél fontosabb: a végrehajtó hatalom nem a fölötte is ítélkezni jogosult bíráktól szabadulna meg, hanem azoktól, akik valamely következő kormány számára hozhatnak kínos döntéseket.
A kormány azonban nem ezen az úton halad, hiszen a miniszterelnök szerint a rendszer marad. Alkotmányosan ezt éppen olyan lehetetlen kivitelezni, mintha azt kellene igazolni, hogy egy államosítás nem sérti a magántulajdon szentségét. Mondhatni, lehetetlen küldetés. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt több mint száz felmentett bíró ügye a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán továbbra is jó eséllyel nyerni fog.S mivel a bírói függetlenség nem a bírók és az igazságügy belső ügye, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös petíciót tettek közzé a http://www.peticiok.com/a_biroi_fuggetlensegert oldalon. A szervezetek kérik, hogy aki elfogadhatatlannak tartja a bírói függetlenség megsértését, a petíció aláírásával követelje az alkotmányellenesen eltávolított bírák visszahelyezését és a bírói függetlenség szervezeti garanciáinak helyreállítását.
Szerző: Pokerface