Kötelezettségszegési eljárást indít az EU a Mészároséknak adott autópálya-koncessziók miatt
április 24., 15:48
15 ezer milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek a Mészáros-féle autópálya-koncesszió
2022-ben a kormány 35 évre koncesszióba adta egy magáncégek alkotta konzorciumnak a hazai autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét. A Szabad Európa kiperelte a szerződés mellékleteit, ezekből kiderült, hogy az üzlet 15-17 ezer milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek. Az már ismert volt, hogy a pályázaton Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó magántőkealapokból álló Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt . (MKIF) nyerte. Az iratokból az is kiderült, hogy ezek nemcsak közvetve, hanem konkrétan a két üzletember tulajdonában vannak.
Korábban csak becsülni lehetett, hogy mennyibe került az autópályák üzemeltetésének kiszervezése: miután a Transparency International Magyarország által - hosszú pereskedés után - nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján 12,6 ezer milliárd forintnyi adófizetői pénz jut 35 év alatt a nyertes pályázóhoz.
Az eredeti szerződés szerint az állam 1666 kilométernyi útszakaszt ad kezelésbe, és további 381 kilométernyi autópályát - az M5 és M6 autópálya egyes részeit - adhat opcióként még oda az MKIF-nek, ezekkel a szakaszokkal számolva a kormányzati háttérszámítás 13,7 ezer milliárdos költséget becsült.
A Szabad Európa birtokába került mellékletek szerint a szerződés a 12,6 és a 13,7 ezer milliárdnál is lényegesen magasabb összeget, 15,073 ezer milliárd forintot tartalmaz. A később bekerülő szakaszokkal együtt a szerződés értéke már 17,29 ezer milliárd forint lehet, az összegek ugyanis változhatnak.
A lap azt is írja, hogy a koncessziós konstrukció egyik sajátossága, hogy ezekre az új autópálya-szakaszokkal, illetve sávbővítéssel kapcsolatos beruházásokra már nem kell közbeszerzést kiírni, az MKIF maga dönti el, hogy kivel mennyiért végezteti el a munkát. Mivel Magyarország két legnagyobb építési vállalkozójának érdekeltségei kapták meg a koncessziót, simán előfordulhat, hogy a saját vállalataikkal is elvégeztethetik.Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert úgy látják, a 35 évre szóló koncesszió nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre került megkötésre, ami sérti az uniós jogot.