Az Európai Bizottság három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A kormány 2022-ben adta 35 évre Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégének az állami gyorsforgalmi utak meghatározó részének üzemeltetési jogát, amivel akár 700 milliárd forintot is kereshetnek.

A Bizottság most azért indított kötelezettségszegési eljárást, mert úgy látják, a 35 évre szóló koncesszió nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre került megkötésre, ami sérti az uniós jogot. A kormánynak mostantól két hónapja van, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat. Tavaly novemberben Lázár János arról beszélt, hogy azért kapta Mészáros és Szíjj László a koncessziót, hogy a fix bevétellel versenyképessé tudják tenni a vállalataikat. Egyébként Szíjj László volt az a vállalkozó, akinek a jachtján Szijjártó Péter 2020-ban a nyaralását töltötte. A külügyminiszter azóta sem tisztázta, hogy a NER-es nagyvállalkozó ezért mit kért cserébe.

Emellett eljárás indult amiatt is, mert a magyar kormány nem hajtotta végre az Európai Unió Bíróságának (EUB) azt a döntését, ami kimondta, hogy Magyarország azzal, hogy nem biztosította a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számára a nemzetközi védelmi eljáráshoz való tényleges hozzáférést, megsértette a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló irányelvet. Azt kifogásolták, hogy a magyar szabályok szerint a harmadik országbeli állampolgárok csak az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen kérhetnek menedékjogot.

A harmadik eljárás pedig azért indult, mert a Bizottság továbbra sem tartja összeegyeztethetőnek az uniós szabályokkal a lex-CEU-t. Előírták, hogy nemzetközi szerződésnek kell meglennie a székhelyük szerinti országgal, valamint az Egyesült Államokban is oktatási tevékenységet kellet volna folytatniuk.

„A 2021. május 18-án elfogadott új jogszabály már nem tartalmazza a második említett követelményt. Az új törvény azonban továbbra is előírja, hogy Magyarország és a székhely szerinti ország között nemzetközi szerződést kell kötni, ami miatt folyamatosan sérülnek a GATS-ban és az Európai Unió Alapjogi Chartájában lefektetett elvek” - írta a Bizottság, ami most felszólító levelet küld a kormánynak.