2197 külföldi embercsempészt már biztosan kiengedett a magyar kormány a börtönökből

Naponta egy külföldi embercsempészt biztosan „reintegrációs őrizetre bocsátottak”, vagyis lényegében elengedtek a magyar börtönökből még idén is. Ez derül ki a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BvOP) adataiból, melyeket Ujhelyi István európai parlamenti képviselő adatkérésére osztottak meg.

A kormány - a börtönök túltelítettsége miatt, de költséghatékonyságra hivatkozva - tavaly áprilisban fogadta el azt a rendeletet, amely a külföldi állampolgárságú embercsempészeket úgynevezett „reintegrációs őrizetbe” helyezi. Ezzel megteremtették a lehetőséget arra, hogy a Magyarországon jogerősen elítélt külföldi embercsempész, aki egyéb, súlyosabb bűncselekményt nem követett el, és megígéri, hogy 72 órán belül elhagyja az országot, az távozhat a rácsok mögül.

A rendeletet hatályba lépése után százával és egyre nagyobb létszámban kezdték ilyen formán szabadon engedni az elítélteket. Tavaly májusban 606, augusztusban már 1385 fogvatartott embercsempészt engedtek ki, és ez emelkedett év végére 2021 főre.

Idén április 9-éig is szabadon engedtek már 176 külföldi embercsempészt, vagyis továbbra is bőven napi egy fölött van az átlag.

A kormány tavaly áprilisi rendelete óta összesen 2197 külföldit engedtek ki a börtönökből.

Még a kormányrendelet megjelenése előtt 2600 külföldi fogvatartott volt, többségük embercsempészet miatt ült, vagyis szűk

egy év alatt a külföldi állomány közel 85 százalékát engedhette el a kormány. A BvOP április 9-i adatai szerint embercsempészet miatt 191 magyar állampolgár van börtönben és 358 külföldi. A magyarokra az áprilisi kormányrendeket nem vonatkozott. A rendelet értelmében a reintegrációs őrizet kezdetének megállapítását követő 72 órán belül köteles elhagyni az elítélt Magyarország területét. A büntetés-végrehajtási szervezet a rendőrséggel és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósággal folyamatos szakmai egyeztetéseket folytat az embercsempész elítélt őrizetbe helyezéséről. Ez annyit tesz, hogy ha a rendőrség észleli, hogy az elítélt nem hagyja el 72 órán belül Magyarország területét, akkor az elítéltet elfogja és a legközelebbi büntetés-végrehajtási intézetbe állítja elő.

A BvOP adatai szerint 16 olyan eset volt, amikor visszakerült a szabadon engedett embercsempész a rácsok mögé, mert 72 órán belül nem hagyta el az országot. Ilyen esetekben a korábbi szabadságvesztésükből megmaradt időt is le kell tölteniük.

Ördögi kör ez, ami az EU-nak sem tetszik

Bár látszólag a kormány a reintegráció őrizetet és a szabadon engedést jó ötletnek, sőt, indokolt lépésnek tartja, valójában faramuci helyzet alakult ki. A kormány szerint ugyanis azért kellett ezt a szabályozást kialakítaniuk, vagyis kiengedniük a csempészeket, mert a rabok ellátása komoly terhet ró a költségvetésre. Mindez pedig nem független attól, hogy megszaporodott az embercsempészetért elítéltek száma a börtönökben. Ami szakértők szerint összefüggésben áll a kormány menekültpolitikájával. 2020 májusa óta ugyanis sem a határon, sem pedig Magyarországon nem lehet menedékkérelmet benyújtani, amivel lehetőséget teremtenek a szervezett bűnözői köröknek, hogy illegális úton „segítsék” a menekülteket.

A témával kapcsolatban idén februárban Ujhelyi István azt kérdezte az Európai Bizottságtól, hogy a magyar gyakorlat mennyivel áll összhangban az EU politikájával, igényel-e ez külön intézkedést. Tényszerűnek tartja-e a Bizottság Rétvári Bence belügyi államtitkár magyarázatát, miszerint az embercsempészek elengedésére az Európai Unió kényszeríti Magyarországot, hiszen nem járulnak hozzá a határvédelem költségeihez, viszont a túlzsúfolt börtönök miatt büntet.

Ujhelyi kérdésére az Európai Bizottság belügyi biztosa Ylva Johannson azt válaszolta, hogy amiatt, hogy Magyarország a migránscsempészetért kirótt börtönbüntetéseket reintegrációs őrizetté alakította, és gyakorlatilag szabadon engedi az elítélt külföldi állampolgárokat, a Bizottság 2023 júliusában kötelezettségszegési eljárást indított. Ennek oka, hogy Magyarország nem teljesítette azon kötelezettségét, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat szabjon ki.

Johannson megjegyezte: Magyarország a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) programján keresztül 87,22 millió euró uniós támogatásban részesül (2021–2027) a hatékony határellenőrzés és a külső határok biztonságának biztosítása érdekében, ezzel cáfolta az Ujhelyi által idézett belügyi államtitkár, Rétvári Bence szavait. A HAVE program olyan intézkedéseket támogat, amelyek célja a külső határokon átnyúló bűnözés, különösen a migránscsempészet és az emberkereskedelem, valamint az irreguláris migráció megelőzése és felderítése.

„Ezek a külföldiek mind az illegális migráció szervezői, vámszedői és haszonélvezői; vagyis további kontroll nélküli szabadon engedésükkel a magyar kormány tulajdonképpen nem megakadályozza, hanem konkrétan elősegíti az illegális migrációt” – mondta Ujhelyi István lapunknak. Továbbra is várja ugyanakkor a magyar kormány teljeskörű tájékoztatását azzal kapcsolatban, hogy milyen hivatalos magyarázattal szolgáltak az embercsempészek kiengedése miatt kötelezettségszegési eljárást indító Európai Bizottság felé. Szerinte ugyanis „minimális elvárás, hogy a Fidesz-kormány teljes transzparencia mellett nyilvánosságra hozza, hogy milyen érveket hozott fel a Brüsszelbe küldött magyarázkodó levelében”.