Választási autokrácia lett Magyarország az EP határozattervezete szerint

A szuverenitás védelméről szóló törvény és a széles hatáskörökkel bíró Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása sérti a szabad és tisztességes választások elvét, szerepel az ötpárti határozattervezetben, amiről a jövő héten szavaz az Európai Parlament (EP) plenáris ülése.

A Népszava szerint ehhez hasonló megállapítást tartalmaz az Európai Bizottság felszólító levele is, amivel február 7-én elindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a nevezett jogszabály miatt. A kormány április elején reflektált a kifogásokra, ezeket most értékelik Brüsszelben. Ha a választ nem tartják kielégítőnek, a folyamatot a következő szakaszba léptethetik, akár az EU Bírósága elé utalhatják.

Az EP tervezetében a Népszava szerint azt írják, hogy az uniós értékek rendszerszintű megsértésének megállapítása céljából 2018-ban elindított hetes cikkelyes eljárás alatt a helyzet romlott, amihez hozzájárult az európai intézmények határozott fellépésének a hiánya. Mindez az országot a választási autokrácia hibrid rendszerévé tette.A kereszténydemokraták, a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és a szélsőbaloldaliak által előterjesztett szöveg szerint a hetes cikkelyes eljárásban végre el kell jutni ajánlások megfogalmazásáig, majd kimondani, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsértette-e az uniós értékeket. A képviselők aggodalmaiknak adnak hangot a július elsején hivatalba lépő magyar EU-elnökség miatt, és bírálják a tagállamokat, amiért elnézik, hogy a magyar kormány képviselői elnököljenek az EU Tanács demokráciával, jogállamisággal, alapvető jogokkal és az EU pénzügyi érdekeinek védelmével foglalkozó ülésein.

Az állásfoglalás-tervek szerint komoly aggályokat vet fel az a decemberi határozat, ami– az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését szolgáló intézkedések nyomán – 10,2 milliárd euró támogatást szabadított fel Magyarország számára anélkül, hogy az uniós források szabályszerű elköltését megfelelő pénzügyi ellenőrzési mechanizmusok vagy közbeszerzési eljárások biztosítanák.

Felszólítják az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a határozatát, „különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a volt igazságügyi miniszter kiszivárogtatott, az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaló megnyilatkozásai fényében”.Az előterjesztők szerint mindaddig fel kell függeszteni a Magyarországnak szóló közösségi támogatásokat, amíg a kormány a feloldásukhoz kötött összes feltételt nem teljesítette, és az intézkedések a gyakorlatban is hatékonynak nem bizonyultak. A lap azt írja, az EP utolsó, jövő heti plenárisa elé kerülő határozattervezethez a frakciók még be fognak nyújtani módosító indítványokat.