A Quaestor nyakig benne volt a keleti nyitás legzsírosabb üzleteiben

Szerteágazó ügyletekben volt benne Tarsoly Csaba birodalma, a Quaestor, ami a jelek szerint 210 milliárd forintnyi kötvényállomány alatt omlott össze, amiből az MNB becslése szerint 150 milliárd forintnyit illegálisan bocsátottak ki.

A pénzügyi szolgáltatás, biztosítás, ingatlan- és focibiznisz mellett

a Quaestor egészen fontos szerepet játszott az Orbán-kormány nagy külpolitikai üzletében, a keleti nyitásban is.

A KüKüM ma reggel ijedten felbontotta a Quaestor szerződéseit a moszkvai és az isztambuli kereskedőház, valamint a moszkvai vízumközpont üzemeltetéséről. De ez kevés lesz ahhoz, hogy a külügy lemossa magáról az egészen példa nélküli módon nagy bűncselekmény gyanújába keveredett cégcsoport sarát. A Quaestor ugyanis pénzt kapott a magyar adófizetőktől is, köszönhetően a Külügyminisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőházzal kötött, számukra előnyös szerződéseiknek.

Szerencsére egyszerűen az internetről is lehet tájékozódni, hogy mi is ment ezekben a Quaestor által üzemeltetett kereskedőházakban. Gyorsan lementettük a honlapokat, mielőtt eltűnnének az internetről. Íme a moszkvai kereskedőház honlapja:

moszkvai magyar kereskedőház1

Ez pedig az isztambuli kereskedőházé:

törökmagyar kereskedőház

És ki bukkan fel első helyen a két, egymáshoz nagyon hasonló honlapon, ha a vezetőség menüpontra klikkelünk?

tarsolymoszkva tarsolyisztambul

A magyar üzleti életet a fontos keleti üzleti partnereinknél hirdető kereskedőházak honlapján van részletes cégbemutató is, ami a Quaestor szolgáltatásait népszerűsíti. Persze ez nem véletlen, hiszen a Quaestor üzemeltette a magyar kereskedőházat a keleti nyitás két sarokkövében is. Ezt egészen hiteles forrásból, a Fidesz.hu-ról is tudhatjuk:

A képen Tarsoly Csaba, a Quaestor vezetője Szijjártó Péter külügy-külgazdasági miniszterrel közösen avatja fel a moszkvai kereskedőházat 2013-ban. Egy évvel később a moszkvai vízumközpontot is közösen avatták fel.

Adófizetői pénz, hatalmas jutalék a csaló cégnek

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. állami tulajdonban van ugyan, de az üzemeltetést magáncégek végzik. A külügy indoklása szerint azért, mert ezek a cégek jobb helyismerettel rendelkeznek, mint az állami kereskedőház.

Mit kapnak ezek a cégek, hogy érdekeltek legyenek a kereskedőházak működtetésében?

  • Fix havidíjat.
  • 50 százalékos jutalékot minden üzletből, amit behoznak.

Hogy a Quaestor moszkvai és isztambuli helyismerete miért érne magyar adófizetői pénzt, fogalmunk sincs.

Mindenesetre a keleti nyitásban a hivatalos álláspont szerint nagyon fontos szerepet játszó kereskedőházak feladata elég sokrétű, például figyelniük kell a helyi pályázatokat, közbeszerzéseket és egyéb üzleti lehetőségeket, amikről értesítik a magyar cégeket, tartják a kapcsolatot a magyar exportcégeket finanszírozó Eximbankkal, szakmai támogatást nyújtanak a külföldön terjeszkedni próbáló magyar cégeknek, és hasonlók (igaz, arról nincs sok nyilvános információ, hogy érdemben mit csinálnak). Egyben a helyi befektetői körökkel is felveszik a kapcsolatot, akiknek magyarországi befektetési lehetőségeket ajánlanak.

A kereskedőházak így benne vannak magyar államkötvények és letelepedési kötvények külföldi forgalmazásában is, ami elég nagy üzlet.

Annyira, hogy mindkét kereskedőház "Mivel foglalkozunk" menüpontjában az első helyen az szerepel, hogy "Magyar értékpapírok és állampapírok, valamint a letelepedési kötvények bemutatása orosz/török üzletembereknek és befektetőknek." Ha valóban 50 százalékos jutalékot kapnak a letelepedési kötvények után is, akkor elég zsíros üzletről lehet szó.

A Quaestornak fizetett állami pénzekkel kapcsolatos kérdést feltettük a KüKüM-nek, amint válaszolnak, frissítjük a cikket. Az is megkérdeztük, hogy miért döntöttek amellett, hogy a Quaestor legyen a moszkvai és az isztambuli kereskedőház üzemeltetője.

A letartóztatott Kiss Szilárd Miklóssal együtt bizniszelt Tarsoly

Ami egészen szórakoztató ebben a történetben, az az, hogy nem Tarsoly Csaba az első a keleti nyitás kulcsemberei között, aki magyarországi pénzügyi lehúzásba keveredett. Kiss Szilárd Miklós korábbi moszkvai agrárdiplomatát és kelet nyitásért felelős kormánybiztost januárban tartóztatták le, mert arról egyeztetett az Orgovány és Vidéke nevű, azóta bedőlt takarékszövetkezet vezetőjével, hogy a bank hogyan fogja eltüntetni Kiss cége, a Winexport Kft. 700 millió forintos tartozását.

(gif: TBG)

Kiss Szilárd Miklós és Tarsoly Csaba nem voltak ismeretlenek egymás számára. A Nol korábbi cikke szerint Kiss Szilárd Miklós fontos szerepet játszott abban, hogy Tarsoly megkapja a moszkvai vízumközpont és kereskedőház üzemeltetési jogát. A moszkvai vízumközpontot üzemeltető Visaworld-Center Kft. alapítói között Tarsoly mellett ott van Jelene Cvetkova is, aki a nemrég letartóztatott Kiss Szilárd Miklós felesége. A borral is üzletelő Kiss egy időben Tarsoly Csaba borászatának borait is terjesztette Oroszországban. Kiss ebben a beszámolóban még attaséként lelkesedik a 2013-ban megnyitott kereskedőház iránt.

UPDATE 19.06

Cikkünk megjelenése után a Külgazdasági és Külügyminisztérium az alábbi közleményt küldte a 444-nek:

A moszkvai kereskedőház a Questor magánkezdeményezéseként indult el. Az elmúlt egy évben folyamatosan folytak tárgyalások arról, hogy az MNKH Zrt. ehhez a kezdeményezéshez az addigi eseti együttműködéseken túl is kapcsolódik, de szerződés megkötésére nem került sor. Értelemszerűen így a cikkben jelzett havidíjra sem volt a Questor jogosult, és más jogcímen sem jutott közpénzhez. Ez nem jelenti azt, hogy az MNKH nem közvetített orosz relációban ügyletet, kb. 1 millió eurónyi szállítmány volt Oroszországba, többféle terméket érintve, de ezekben a Questor nem vett részt.

Az isztambuli török kereskedőház annyiban speciális az MNKH hálózatán belül, hogy nem szerződéses-megbízásos viszonyban működött eddig, hanem egy vegyesvállalat jött létre TMTE néven, amelyben az MNKH, Tarsoly Csaba és egy török üzletember vett részt. A múlt idő azért jogos, mert az MNKH már kezdeményezte ennek a vegyesvállalatnak a felbontását. A TMTE a török jog szerinti minimális alaptőkével alakult meg, a működtetéshez eddig néhány ezer eurót használt fel, amelyet a partnerek egyenlő arányban biztosítottak.

Az MNKH külföldi ügyfeleinek nem kínál sem állampapírokat, sem letelepedési kötvényeket, a cikkben szereplő honlapok a megbízott partnercégek honlapjai.

A moszkvai vízumközpont üzemeltetéséhez a Questor-csoport egy forint közpénzt sem kapott, a vízumközpont a saját vállalkozása volt.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.