Mi mozgatja a magyar-kínai kapcsolatokat? Hogyan és miért vált az oroszok után a kínai titkosszolgálat a legaktívabbá Magyarországon? Mennyire jött be a keleti nyitás és mekkora árat fizet érte Magyarország? A Direkt36 bemutatja a magyar-kínai kapcsolatok rejtett történetét.
A Trump-adminisztráció nagyon ideges az Orbán-kormány és a Huawei jó viszonya miatt. A kínai óriáscég több magyar állami fejlesztésben is részt vett az elmúlt években, eszközeik pedig még a magyar biztonsági szerveknél is felbukkantak.
A miniszterelnök sok mindent ígért titokban a Budapestre költöző orosz vezetésű IIB miatt aggódó amerikaiaknak. Közben pedig a kormány Washingtonban próbálja puhítani az amerikai képviselőket, hogy minden rendben a sokaknak gyanús bankkal.
A keleti népeknek nincsen identitászavara, ezért olyan szuper arrafelé minden.
A késés miatt a többiek sem voltak túl nyugodtak.
A kínai gazdasági és politikai befolyásszerzés egész Európát érinti, és egyelőre nem látni a közös fellépés lehetőségét. Erős üzenet volt, hogy egyedül Magyarország tartott ki Kína mellett, de a GDP-ben még nem látni ennek a hasznát. Interjú Matura Tamással, a Corvinus oktatójával.
Elment rájuk 600 millió forint, de most vége az egzotikus kalandnak.
Rendőrök, terrorelhárítók, mentők vonultak ki az Alvinci útra.
2015 márciusában négy új követséget ígért be Szijjártó Péter külügyminiszter. Pénzt már költöttek a dologra, de megnyitni azóta is csak egyet sikerült.
De velük egyre nagyobb értékben.
Óriási lesz az államadósság, ellenzi az EU, cserébe szupervonattal repülhetünk Belgrádba.
Kár lenne elhallgatni a sikert: Laosz a magyar élelmiszeripari fejlesztéspolitika kiemelt célországa, írja az MTI. Ezért Magyarország még áprilisban indított 30 millió dolláros segélyhitel-programot, hogy magyar cégeket bízzanak meg élelmiszeripari kivitelezésekkel. Amúgy az EU-Laosz közös program keretében Magyarország az 5. legjelentősebb donorállam: 5 év alatt 28,5 millió euróval támogatjuk a laoszi agrárfejlesztéseket.
Másfél milliárd forintnyi BIF részvénytől szabadul meg, a vevő Magyarország egyik legszínesebb vállalkozója.
Több, mint egy éve próbáljuk megfejteni, miért éri meg a külügynek milliárdokat önteni az MNKH-ba. A vizsgálódás közben találtunk Franciaországba exportált magyar fagyasztott csigát, és ünnepélyes átadást, ami talán soha nem is létezett.
A keleti nyitásként emlegett külgazdasági offenzíva teljesen eredménytelen maradt. A körbeudvarolt diktatúrák és féldiktatúrák pedig most egymás után zuhannak mély válságba.
Amerikai látogatáson veszt részt Xi Jinping kínai elnök. Szerda a két ország vezető tech cégeinek vezetőivel találkozott Redmondban, a Microsoft székhelyén. Nem gyenge névsor jött össze, ez már igazi Keleti Nyitás.
Fotó: AFP PHOTO / TED S. WARREN
Kikérik a szakértői szerződéseket, mert szerintük itt óriási ráfizetés van. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. például tavaly 430 millió forintos forgalom mellett 2,4 milliárd forintos veszteséget termelt. Sőt, az MSZP ez a cég a Quaestornál parkoltatott négymilliárd forintot is. A cég beszámolója szerint 700 millió forintot fordítottak szakértőkre és tanácsadókra, ezekről szeretne minél többet tudni az MSZP. (MTI)
500 milliós eurókötvénnyel.
A külügyminiszter szerint a Keleti Nyitásból kihozták, amit lehetett. Bár az új világrend még csak alakulóban van, de a kormány már a győztesek oldalán áll.
Nézzük meg alaposan az azeri-magyar gazdasági vegyes bizottság ülésén készült képet.
Vannak az udvariassági körök. És vannak a magyar kormányfő beszédei.
Akár milliókat is elkérhetnek azoktól a magyar cégektől, akik az Öböl-menti országokban szeretnének üzletelni. A keleti nyitás arcai között feltűnik a Közbeszerzési Hatóság volt elnöke.
Mások mellett egy szakállellenes zsidóügyi macher, egy tűzijátékos lovas nagykun, egy eltiltott cégvezető és Etiópia felé Magyarországon át utat kereső dánok is feltűnnek az elmúlt években sorra alakított magyar kereskedőházak körül.
Például abban, hogy csak egymilliárd dollárral esett vissza tavaly a célországokba irányuló magyar export.
A Wizz Air március 29-én indította volna újra a Budapest-Baku járatát, de a légitársaság közölte: a bakui reptér nem tartotta be a reptéri díjakról és költségekről szóló megállapodást, ezért leállították az újraindítást. Ez már a sokadik rossz hír erről. (hvg.hu)
Részt vett a Quaestor a letelepedési kötvények forgalmazásában is, amiért busás jutalékot kaptak, adófizetői pénzből. A most legalább 150 milliárd forint eltüntetésével vádolt Tarsoly Csabának jól jött Szijjártó Péter és a januárban elítélt Kiss Szilárd Miklós támogatása is.
Nagyszerű dolgokat lehet tanulni Lezsák Sándor parlamenti alelnök legkedvesebb iskolájában.
Rejtő Jenő hősei sosem tűnnek el a magyar politikából.
Interjú a külügyminiszterrel az amerikai kitiltási botrány lezárásáról, a határon túli politika változásáról, Habony Árpád szerepéről és arról, hogyan kell diktatúrákkal üzletelni.
2014 év végén Kína több olyat lépett, mint korábban soha. Politikailag, gazdaságilag és katonailag is egészen új területekre merészkedett, és végleg elkezdett nagyhatalomként viselkedni. Van, aki szerint most lett vége a II. világháború utáni felépített világnak.
Míg az ezredfordulóig az Egyesült Államok feltétel nélküli szövetségese volt, Németország egyre többször kacsint kelet felé, és elkalandozik a nyugati tömb többi államának külpolitikai irányvonalától. Ők csak békét és virágzó kereskedelmet akarnak, ehhez viszont kell Kína és Oroszország barátsága is, azt pedig nem könnyű megszerezni, ha közben az USA-val is jóban kell lenni. Tényleg megint Németország jelenti a legnagyobb belső fenyegetést a Nyugat számára?
Kína budapesti nagykövete szerint a nyugati nyitás (Kína) és a keleti nyitás (Magyarország) politikájának találkozása számtalan új lehetőséget biztosít. Például Magyarország térségi központja lehet a nyugati nyitásnak. Amit jól jelez, hogy az évi kb. 210 milliárd dolláros kínai exportból csaknem félmilliárd dollárnyi irányul Magyarországra, Magyarország évi tízmilliárd dolláros exportjából pedig vagy 200 millió dollár Kínába.
Orbán és Szijjártó Dél-Koreában, Áder Vietnamban nyit.
A Nyugat nem rejti véka alá, hogy az Oroszország elleni szankciók révén nem az orosz politika megváltoztatására törekszik, hanem egyenesen rendszerváltást próbál kikényszeríteni az országban. Erről az orosz külügyminiszter szombaton beszélt Moszkvában. Szergej Lavrov szerint amikor régebben szankciókat alkalmaztak Észak-Koreával, Iránnal vagy más országokkal szemben, azt úgy tették, hogy azok legfeljebb az elitet sújtsák, de ne okozzanak károkat a szociális szférában és a gazdaságban. "Ma azonban a nyugati közszereplők nyilatkozataikban azt hangoztatják: olyan szankciókat kell bevezetni, amelyek tönkreteszik a gazdaságot, kiváltva a lakosság tiltakozását" - tette hozzá Lavrov. (MTI)
Örömhírt küldött szét a Nemzetgazdasági Minisztérium: a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) Tanácsa Szófiában megtartott ülésén támogatta Magyarország NBB tagságának megújítását. Így most már tényleg semmi akadálya, hogy visszalépjünk a KGST egykori bankjába, aminek ma néhány kelet-európai országon kívül Oroszország, Mongólia, Vietnám és Kuba alkotja a tagságát.
Lehet, hogy az olaj keletről jön, de a szabadság mindig nyugatról érkezik, üzente a Fidesz vezetője.
Külügyminiszterünk Ankarában járt, ahol a Cankaya-palotában tárgyalhatott a világ legdrágább elnöki palotáját felépítő, az internetet számos módon korlátozó és maga körül óriási korrupciós ügyletet összehozó Recep Tayyip Erdogan államfővel. Alig várjuk, hogy kiderüljön, miről volt szó.
„Soha nem voltak olyan jók, hatékonyak és eredményesek a Magyarország és Kína közötti kapcsolatok, mint most” - jelentette ki Szijjártó Péter, majd átadta a Kínai-Magyar Barátságért Kitüntető Díj - Nagy Fal elnevezésű díjat Pin Jun-szongnak, a Huawei magyarországi vezérigaztójának, a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolának és Vang De-csingnek, a Nemzetközi Chan Wo Szövetség elnökének. (MTI)
Ezért még a héten főkonzulátust nyithat Erbilben. Abban az Erbilben, aminek az ostromát a nyáron csak amerikai légicsapásokkal sikerült megakadályozni.
Csak egy szokásos hétfő a magyar diplomácia életében.
A trágárkodás mellett erősen nyitott keletre is, például a Pussy Riotot is gyalázta.
És felavatta Komor Pál, a sanghaji magyar kolónia zsidómentő vezetőjének emléktábláját a város Zsidó Emlékmúzeumában. Komor 1938-ban alapította meg a Nemzetközi Bizottságot, amely a háború végéig kb. 16 ezer menekülő zsidónak szerzett dokumentumokat, hogy tovább utazhassanak az Egyesült Államokba, Kanadába vagy Ausztráliába. (MTI)
Miközben Szijjártó Péter éppen Washingtonban magyarázkodna, Latorcai János végighallgathatta Teheránban, hogy az USA politikája globális fenyegetést jelent a világra.
De csak azért, mert most minket kell összekötnie valakinek valamivel. Mégpedig Kazahsztánnak Közép-Ázsiával. Ebből már ki is találhatták, hogy Kövér László házelnök a világ egyik haladó demokráciája, Kazahsztán parlamentjének elnökével, Kabibulla Dzsakupovval tárgyalt. (MTI)
Moszkva az új Moszkva! Fiatalabb olvasóink kedvéért mondom: a KGST a szocialista gazdasági közösség volt. Ez ugyan a rendszerváltással megszűnt, de a bankja megmaradt.
A nemzetbiztonsági kockázat témájában jártas párt szerint meg kell vizsgálni, hogy Szijjártó Péter szerzett-e a magyaron kívül más útlevelet.
A képen egy kirgiz férfi lovagol lángoló ruhában a Nomád Világjátékok című rendezvénysorozaton, amit Kirgizisztán közepén rendeztek meg a héten, azeri, kazah, fehérorosz, mongol és tádzsik csapatok vettek részt. Hogy miért teszi mindezt, azt nem tudjuk. Magyarországot sajnos nem képviselte senki. Fotó: VYACHESLAV OSELEDKO / AFP
Az alapkőletételen, Szolnokon. (Nyugi, az időkapszula semmiképp sem a múltban fog előkerülni.) A China BBCA Group Corporation évi 60 ezer tonna citromsavat képes majd előállítani az élelmiszer-, a gyógyszer- és a vegyiparnak.
A Külügyminisztérium keletre nyit: külön főosztályt kap Oroszország és Kína. Az összehasonlítás kedvéért Magyarország legfontosabb külföldi partnerének, Németországnak nincs külön főosztálya, az összes európai országnak van egy, a szomszédainknak meg együtt még egy. Nem csak ebből látszik, hogy jön Szijjártó és Navracsics a külügy élére, hanem például abból is, hogy a sofőröket és a titkárnőket is lecserélik. (hvg)
Tavaly nyáron a kormányzati Csim-Bum Cirkusz nagy dérrel-dúrral bejelentett a keleti nyitása jegyében járatot indított Azerbajdzsánba a Wizz Air. De most a nagyon alacsony jegyárakból, és abból, hogy október 24. utánra nincs kiírva járat, arra lehet következtetni, hogy a keleti nyitás egyik kapuja bezárulhat. Az Egek Ura blog szerint a légitársaság még egyezkedik az azeri hatóságokkal.