A G7 cikke alapján úgy tűnik, nem éri meg a kormánynak olyan, politikai és pénzügyi szempontból is költséges gesztusokat tennie Kína felé, mint a Fudan egyetem.
Virágozhat az intertürk ökoszisztéma.
Mi mozgatja a magyar-kínai kapcsolatokat? Hogyan és miért vált az oroszok után a kínai titkosszolgálat a legaktívabbá Magyarországon? Mennyire jött be a keleti nyitás és mekkora árat fizet érte Magyarország? A Direkt36 bemutatja a magyar-kínai kapcsolatok rejtett történetét.
A Trump-adminisztráció nagyon ideges az Orbán-kormány és a Huawei jó viszonya miatt. A kínai óriáscég több magyar állami fejlesztésben is részt vett az elmúlt években, eszközeik pedig még a magyar biztonsági szerveknél is felbukkantak.
A miniszterelnök sok mindent ígért titokban a Budapestre költöző orosz vezetésű IIB miatt aggódó amerikaiaknak. Közben pedig a kormány Washingtonban próbálja puhítani az amerikai képviselőket, hogy minden rendben a sokaknak gyanús bankkal.
A keleti népeknek nincsen identitászavara, ezért olyan szuper arrafelé minden.
A késés miatt a többiek sem voltak túl nyugodtak.
A kínai gazdasági és politikai befolyásszerzés egész Európát érinti, és egyelőre nem látni a közös fellépés lehetőségét. Erős üzenet volt, hogy egyedül Magyarország tartott ki Kína mellett, de a GDP-ben még nem látni ennek a hasznát. Interjú Matura Tamással, a Corvinus oktatójával.
Elment rájuk 600 millió forint, de most vége az egzotikus kalandnak.
Rendőrök, terrorelhárítók, mentők vonultak ki az Alvinci útra.
2015 márciusában négy új követséget ígért be Szijjártó Péter külügyminiszter. Pénzt már költöttek a dologra, de megnyitni azóta is csak egyet sikerült.
De velük egyre nagyobb értékben.
Óriási lesz az államadósság, ellenzi az EU, cserébe szupervonattal repülhetünk Belgrádba.
Másfél milliárd forintnyi BIF részvénytől szabadul meg, a vevő Magyarország egyik legszínesebb vállalkozója.