Kínai kémjátszmákat hozott Budapestre Orbán keleti nyitása

Különös meglepetés érte a komolyzenét játszó budapesti Klasszik Rádió hallgatóit 2011. június 24-én. A délelőtti adás egyszer csak megszakadt, az éppen futó európai klasszikus zene helyét pedig egy kínai tematikájú zenés-beszélgetős műsorblokk vette át. “Félbehagyták az aktuális Wagner vagy Bach-zeneművet, és borzasztó magyarsággal felvezetve sírós hangszerekkel megspékelt kínai zene kezdődött” – idézte fel a Direkt36-nak Hankó Viktor, aki akkor a rádió kínai tematikájú adásait vezette.

A műsorváltozás pontosan annyi ideig tartott, mint egy autóút a reptérről a belvárosig rendőri felvezetéssel. A kínai műsort a rádió munkatársa szerint azért kellett beszúrni, hogy „az egy darab fickónak, aki ott ül a limuzinjában, mutogathassák, hogy még a magyar rádióban is kínai adás szól”. A kocsiban ülő nagyhatalmú utas Ven Csia-pao, Kína miniszterelnöke volt, aki magyarországi látogatásra érkezett aznap. Előtte huszonnégy évig nem járt kínai kormányfő Budapesten.

A műsorváltozásról szóló utasítás a kínai miniszterelnök látogatása előtti 48 órában érkezett telefonon, a kínai rezsim külföldnek szóló állami csatornájától, a Kínai Nemzetközi Rádiótól (CRI). Ezután át is küldték az általuk előre megszerkesztett, Kína múltjáról és a kínai-magyar kapcsolatok nagyszerűségéről szóló anyagot, amit a Klassziknak le kellett adnia a megfelelő időpontban. Amikor a rádió magyar vezetője ezt megtudta, kijelentette, szó sem lehet róla. “Sűrűn káromkodott, le voltunk döbbenve és néztünk egymásra, hogy mit is kéne leadnunk” – folytatta Hankó. Végül mégis arra jutottak, hogy nincs választásuk.

A Klasszik ugyanis anyagilag függött a kínai állami rádiótól: 2010 decemberében partnerségre lépett és eladta adásideje egy részét a CRI egyik európai alvállalkozójának, a finn bejegyzésű, de kínai tulajdonú GBTimesnak. Ezt az épp felfutóban lévő kínai partnerséget pedig a magyar rádió nem akarta kockáztatni. Hankó szerint a Kínai Nemzetközi Rádiótól érkező utasítást a GBTimes finn központjából is külön megismételték.

Ven Csia-pao a személyre szabott műsorral, amit a fekete autóban mellette ülő tolmács fordított neki, állítólag elégedett volt – legalábbis ezt mondták utólag kínai partnereik a magyar rádiósoknak. A történteket a Klasszik Rádió akkori vezetője is megerősítette a Direkt36-nak.

A Klasszik kínai partnerei mellett a magyar hatóságok is sokat tettek azért, hogy a kínai kormányfő kellemesen érezze magát budapesti látogatásán. A magyar rendőrség megakadályozta, hogy a repülőtérről a városba beérő kínai miniszterelnöki konvojt Tibet-párti aktivisták megzavarhassák transzparensekkel és bekiabálásokkal. Sőt, a Bevándorlási Hivatal több Magyarországon élő tibetit előre berendelt épp a látogatás napjára. Ez jelentős fordulatot jelzett az akkor már kormányon lévő Fidesz politikájában. Két évvel korábban, még ellenzékben a párt több fontos politikusa Tibet szabadságáért tüntetett a budapesti kínai nagykövetség előtt.

A kínai miniszterelnök látogatását kísérő események elég pontosan vetítették előre mindazt, ami az azóta eltelt tíz évben történt a magyar-kínai kapcsolatokban. Az a júniusi nap megmutatta, milyen módszerekkel érvényesíti politikai befolyását Kína.

Orbán Viktor azonban hiába hirdette meg a keleti nyitás külpolitikáját a nagy kínai pénzeső reményében, az igazán jelentős kínai beruházások elmaradtak. A Kína-barát magyarországi környezet viszont kapóra jött a kínai titkosszolgálatnak, mely az érkező kínai cégeket, intézményeket, egyetemistákat, vagy éppen a letelepedési kötvényeseket is felhasználva vetette meg a lábát Magyarországon. 

Ilyen cikkeket csak akkor tudunk írni, ha vannak támogatóink. Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!

A Direkt36 hosszas kutatómunkával, dokumentumok és adatbázisok, valamint több mint hatvan interjú és háttérbeszélgetés segítségével tárta fel, hogyan erősödött meg Kína magyarországi befolyása az elmúlt tíz évben magyar kormányzati segítséggel, és ennek milyen nem várt következményei lettek. Megkeresésünkre a budapesti kínai nagykövetség nem reagált.

I. Feltámad a keleti szél

Orbán Viktor Pekingben/Forrás: Facebook

Orbán Viktor 2009 decemberében Pekingbe látogatott, és az út komoly változást jelzett előre a Fidesz Kínához való viszonyában. "Magyarország helye a világ térképén egyértelmű, NATO-tagok vagyunk és az Európai Unió tagjai. Ez azt jelenti, hogy mi nyugati zászló alatt hajózunk, de ma keleti szél fúj a világgazdaságban. A vitorláinkat ennek megfelelően kell fordítani" – nyilatkozta Orbán Pekingből az MTI-nek. Egy forrás, aki részt vett Orbán pekingi útjának szervezésében, azt mondta: „azok, akik pár hónappal korábban még Tibet ügyében tüntettek, azzal kerültek szembe, hogy kormányon majd külső források után kell nézniük”. Szerinte az út előtt teljesen világossá vált, hogy a nyugati országokon kívül nincs más elérhető tőke, technológia és nagy piac, csakis Kínában.

Orbán az egyik legtehetősebb magyar üzletember, Demján Sándor társaságában és magánrepülőjén, Matolcsy György fideszes gazdaságpolitikussal az oldalán érkezett meg Kínába, hogy felvegye a kapcsolatot a Kínai Kommunista Párttal (KKP), találkozzon a kínai állampárt vezetésébe nem sokkal korábban bekerült, azóta elnöké választott Hszi Csin-pinggel, és helyre tegye pártja korábbi kritikus megnyilvánulásait. Orbánékat a KKP impozáns vendégszállásán, Dél-Kelet-Pekingben szállásolták el, udvariasan, de némileg távolságtartóan viselkedtek velük. Ez azonban nem a korábbi kommunistázásnak vagy Tibet-barát kiállásoknak szólt. Hanem annak, hogy bár Orbán magabiztosan úgy lépett fel, mint Magyarország következő kormányfője, de a választásokig még hónapok voltak hátra.

Az út szervezésében résztvevő egyik forrás szerint a kínai tárgyalópartnerek a reálpolitika magasiskoláját adták elő azzal, ahogyan felülemelkedtek a Fidesz korábbi Kína-ellenes szólamain.

„Ellenzékben lehet Kínát szidalmazni, de megbocsátják, ha kormányra kerülve majd mást csinálnak” – mondta a kínai vezetésről.

Az Orbán-kormány egy volt magas rangú külügyi vezetője szerint korábban sem Orbánban, sem a keleti nyitás ideológusában, Matolcsyban nem élt semmiféle „Kína-hit”. Az országban rejlő erőforrásokra sem ők mozdultak rá először: az MSZP-SZDSZ kormány még Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején, 2003-ban kezdett el közeledni a kínaiakhoz, amivel három-négy évvel megelőzték a régió országait. A kétezres években Orbánt valójában még jobban érdekelte a tekintélyelvű szingapúri rendszer, Matolcsy pedig inkább tűnt Japán-hívőnek a volt külügyes vezető szerint. Sőt, 2000-ben Orbán személyesen fogadta a dalai lámát, még a buddhista hagyományok szerint fehér kendőt is kötött a nyakába. Az őt közelről ismerő forrás szerint bár Orbánnak ez egy erősen antikommunista időszaka volt, Tibet kérdése például sosem érdekelte igazán, ezért később nem is okozott neki nehézséget váltani.

Orbán pekingi útja és a kapcsolatépítés egyik fő célja „a nyugati piacoktól való függés csökkentése volt, ez a szándék egyértelműen a 2008-as válság tapasztalatain alapult” – magyarázta Szunomár Ágnes Kína-kutató. Nyilatkozataiban maga Matolcsy György – aki a kormányváltással nemzetgazdasági miniszter, majd pár évvel később jegybankelnök lett – a gazdasági válságot a nyugat hanyatlásának jeleként értékelte, a keleti piacoktól és a Kínából beáramló pénzektől remélte a gazdaság stabilizálását és a növekedés beindítását.

Ilyen cikkeket csak akkor tudunk írni, ha vannak támogatóink. Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!

A 2010-es kormányra kerülése után Orbán ugyanis nehéz tárgyalásokat folytatott az Európai Bizottsággal, majd nem sokkal később a Nemzetközi Valutalappal (IMF). A két szervezet a Medgyessy és Gyurcsány Ferenc kormányzása idején elszállt költségvetés hiány lefaragására és népszerűtlen megszorításokra próbálta rákényszeríteni Orbán Viktort. Kormányának több akkori tisztviselője is azt mondta a Direkt36-nak, ezért volt muszáj alternatív pénzforrásokat keresniük, egy kínai pénzügyi mentőöv lebegtetése pedig a nyugati hitelezőket is segített megnyugtatni.

Az erről szóló bombasztikus bejelentés épp Ven Csia-pao 2011-es budapesti látogatásakor történt. „Történelmi segítséget kaptunk Kínától, mert ez a biztonság kell ahhoz, hogy bátran végig tudjunk menni a gazdaság újjászervezésének útján, amin elindultunk" – mondta a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor, amikor bejelentette: Kína magyar államkötvényt fog vásárolni, ami szerinte óriási biztonságot fog jelenteni és ezzel az ország finanszírozása középtávon meg lesz oldva. A kínai miniszterelnök még egy egymilliárd eurós speciális kínai hitelt is megígért fejlesztésekre.

A hatalmas kínai pénzügyi segítségnek azonban nem volt sok valóságalapja, az ígéretekből alig lett bármi. Szunomár Ágnes szerint Kínára nem jellemző, hogy „közvetlen módon csak úgy beszáll egy válságba jutott európai ország finanszírozásába”. Bár Görögországban a pireuszi kikötő hosszú távú bérlésével Kína jelentős összegeket biztosított a görög államnak, ez sem direkt finanszírozás volt, inkább csak megragadták a kínálkozó lehetőséget. „Valójában ebben az esetben, de számos további alkalommal is, csupán a magyar oldal feltételezése lehetett az, hogy a kínaiak „megsegítenek minket”, a kínaiak ilyet valószínűleg soha nem ígértek” – tette hozzá a kutató. A kínai gigahitelekhez fűzött akkori reményekről pedig Kusai Sándor 2008-2014 közti pekingi magyar nagykövet úgy fogalmazott: aki már látott élő kínait, az tudta, hogy ilyen nincs.

A következő évek során csak egyre látványosabbá vált, hogy sem a magyar államot nem finanszírozza a várt módon Kína, sem a keleti nyitással beharangozott nagy kínai befektetések nem akarnak megérkezni. A legfontosabb kínai beruházások, a Borsodchem kínai felvásárlása, valamint a Huawei magyarországi terjeszkedése már bőven 2010 előtt eldőltek, igazán jelentős új üzletek az Orbán-kormány alatt sokáig nem születtek. Egy akkori külügyminisztériumi vezető a várt kínai pénzeső elmaradását és Kína ígérgetéseit úgy kommentálta:

„tudatos stratégiájuk mindenkivel elhitetni, hogy ők a kiemelt partnerek. Kapunk vörös szőnyeget, vannak magas szintű találkozók, és mi felülünk ennek, elhisszük, hogy különlegesek vagyunk”.

II. A keleti nyitás korlátai

Orbán Viktor Pekingben/Forrás: Facebook

Kao Csient, Kína szigorú, katonás fellépésű budapesti nagykövetét nem látták még annyira dühösnek magyar tárgyalópartnerei, mint 2010 szeptemberének első napjaiban. Csient a tibetiek szellemi vezetőjének, a Dalai Lámának a pár héttel későbbi parlamenti látogatása sem hozta ki a sodrából. “De a kínai csempészek ügyén borzasztóan kiakadt” – emlékezett vissza az Orbán-kormány egy akkori magas rangú tisztviselője. 

2010. szeptember 1-jén a ferihegyi repülőtéren letartóztattak két kínai állampolgárt, akiket az Egyesült Államok kémkedéssel és csempészettel gyanúsított. Az elfogásuk utáni délelőtt rögtön bevitték őket a bíróságra, ahol délutánra már helyben is hagyták első fokon a gyorsított kiadatásukat az Egyesült Államoknak. „Közben sem a kínai konzult, sem a kínai nagykövetet nem értesítették” – idézte fel az akkori Orbán-kormány tisztviselője, mi váltotta ki a ravasz és kemény diplomataként jellemzett Csien nagykövet haragját, aki pekingi válaszlépésekkel fenyegetőzött. „A kínai kapcsolatok egyik napról a másikra teljesen összeomlottak” – emlékezett vissza a kormányzati forrás.

A Fidesz még csak pár hónapja volt kormányon, amikor kirobbant a konfliktus Budapest és Peking között. A két kínai, Hszian “Harry” Hong-vej és Li “Lea” Li speciális számítógépalkatrészeket (PROM memóriamodulokat) próbált illegálisan megszerezni a kínai állami űrkutatási vállalat számára. A chipeket az amerikai hadseregnek is beszállító brit hadiipari vállalat, a BAE Systems gyártotta, és a Kína elleni amerikai fegyverembargó miatt tilos volt velük kereskedni. Az ilyen, a világűr kozmikus sugárzásának is ellenálló mikrochipeket ballisztikus rakéták vezérléséhez használják.

A kínaiak azért utaztak Budapestre, hogy itt tárgyaljanak az embargót megkerülő „alternatív szállítási módról” egy állítólagos disztribútorral, aki valójában az FBI fedett ügynöke volt. Az amerikaiak egy olyan országba próbálták elcsalni őket, ahol betonbiztos a kiadatásuk, így esett a választásuk a megbízható szövetségesnek tartott Magyarországra. „Az USA azt mondta, hogy ezek valódi kémek, és meggyőzte az Információs Hivatalt, hogy az ügy fontos. Kvázi kész helyzet volt, ahol evidens, hogy NATO-tagokként nem Kínának adunk ki kémeket” – magyarázta egy volt külügyi tisztviselő.

Csakhogy az új Orbán-kormány nem volt tisztában a letartóztatáshoz vezető amerikai-magyar titkosszolgálati együttműködés részleteivel. A diplomáciai kockázatokkal a botrány kirobbanásakor szembesült, az időzítés pedig nem is lehetett volna rosszabb. “Pont ekkoriban szerveződött Orbán Viktor látogatása a 2010 októberi sanghaji világkiállításra, és az ügy azzal fenyegetett, hogy Peking a látogatást letiltja” – emlékezett vissza egy akkori kormányzati vezető.

A konfliktus pár hét alatt mégis elsimult. A nagykövet – aki magyar kormányzati források szerint maga is a kínai katonai hírszerzés tisztje volt – a találkozókon ismét mosolygott, és Orbán is gond nélkül kiutazhatott a világkiállításra. Az ügyet nem a magyar kormány oldotta meg, a történet két főszereplője jutott valamiféle alkura, mondta egy volt pekingi magyar diplomata. “Valójában nem történt más, mint két szuperhatalom titkosszolgálati akciói, hírszerzése és elhárítása összeütköztek egy harmadik országban, Magyarországon” – magyarázta.

Ugyanezt erősítette meg a két kínai akkori ügyvédje, Mester Csaba. „Irgalmatlan elánnal küzdöttünk a kiadatás ellen. Aztán egyszer csak szóltak az ügyfelek, hagyjuk mégis az egészet, menjen a kiadatás a lehető leggyorsabban. El sem akartam hinni” – emlékezett vissza. Az éles fordulat épp egy magas szintű kínai-amerikai találkozó után történt, az ügyvéd úgy véli, ott születhetett „valamilyen deal”.

A volt pekingi diplomata szerint „az ügy megmutatta, mik a kínai érdekérvényesítés lehetőségei és határai abban a nyugati szövetségi rendszerben, amiben Magyarország van”. 2011. április 1-jén a két kínait felrakták egy Amerikába tartó gépre, ahol később beismerték a bűncselekményeket és elítélték őket. A kiadatási ügy hatására az Orbán-kormány sokkal óvatosabb lett, tudatosan kerülni kezdte a konfliktusokat Kínával. Egy a kínai területtel is foglalkozó volt külügyminisztériumi vezető szerint a NATO-tagság miatt az Orbán-kormány nem mer és nem tud Kína javára dönteni, legalábbis kemény biztonságpolitikai kérdésben. „Ahol konkrét, súlyos kérés van, ott a NATO-val és Amerikával vagyunk” – mondta a volt külügyes vezető, de azt is hozzátette: „ahol viszont nincs egységes álláspont, ami szürke, ott meg azt csináljuk, amit a németek”.

Az Orbán-kormány részben azért is követi a német iránymutatást, mert a kínai-magyar külkereskedelem valójában jórészt Kína és Németország közt zajlik. „A Magyarországról Kínába irányuló export 60%-át az Audi-motorok és hasonlók teszik ki, a magyar kkv szektor részesedése nagyon szerény” – magyarázta egy Kínát jól ismerő volt diplomata. A Győrben készült motorokat például egy észak-kínai gyárban szerelik be az autókba. A német kormány évek óta látványosan kerüli a konfliktust Kínával: Angela Merkel kancellár alig szólal fel emberi jogsértések ellen, nehogy hátráltassa a német nagyvállalatok kínai boldogulását.

A magyar és német taktikázásra jó példa egy 2019 eleji, zárt ajtók mögötti konfliktus, melyről EU-s diplomaták és brüsszeli tisztviselők árultak el részleteket a Direkt36-nak. A Vörös Apolló, vagy APT10 nevű hackercsoport akkor már évek óta lopott el technológiai titkokat Amerikától Japánig gyakorlatilag minden fontos iparágból. Az Öt Szem nevű amerikai, ausztrál, brit, kanadai, új-zélandi hírszerzőszövetség országai ezekért a támadásokért nyilvánosan is Kínát tették felelőssé. A britek erre akarták az EU-t is rávenni, valamint arra, hogy az 2019. április 9-i EU-Kína csúcs előtt adjanak át egy demarsot, azaz diplomáciai tiltakozó jegyzéket. Egy EU-s diplomata szerint ráadásul a támadás elítélése Kínával szembeni szankcióknak ágyazott volna meg hosszú távon, ezért is tűnt jelentős lépésnek Peking felelősségének kimondása. Csakhogy Kína mindig hevesen tagadja, hogy titkosszolgálata állna a hasonló kibertámadások mögött, így a közös EU-s fellépés kínai retorziókkal fenyegetett.

A találkozót előkészítő üléseken a briteket támogatta például a korábban orosz kibertámadásokat elszenvedő Hollandia, Lengyelország és Észtország. A kínai tőkétől jobban függő déli államok viszont hangosan érveltek amellett, hogy nem szabad Kína haragját kockáztatni. Eleinte Magyarország is kifejezetten ellenezte, hogy kimondják Kína felelősségét, később viszont a németek kifinomultabb stratégiáját kezdte követni. Egy, a konfliktus részleteit ismerő EU-s diplomata forrás szerint az egyik fontos ülésen Németországnak ugyanis direkt nem volt álláspontja, nem szólt hozzá a vitához, csak kivárt. Arra játszottak, hogy egy ilyen horderejű javaslat az EU legbefolyásosabb tagállama nélkül úgysem megy át. Az EU és a britek eközben a Brexittel is küszködtek, így látni lehetett, ha nincs gyors döntés, akkor a kínai állami hackelés elleni kezdeményezés kifullad – így is lett, március végére a tiltakozási akció ötlete elbukott.

A német irányvonalhoz igazodás mellett más oka is volt a magyar kormánynak, hogy ne aggódja túl a kínai hackerek ügyét. Európában „inkább a gazdasági és technológiai hírszerzés jellemző Kínára, kevésbé a politikai, és éppen ezért nem is Magyarország a fő célpontjuk. Nincs igazán ellopható magyar csúcstechnológia, a kínaiak nem a Béres-csepp receptjére kíváncsiak” – magyarázta Katrein Ferenc egykori kémelhárító tiszt, az AH volt műveleti igazgatója. Ezt mutatja az is, hogy több EU-s diplomata szerint az APT10 akkori kínai hackeléseinek szintén nem voltak magyar célpontjai.

A magyar diplomácia eközben olyan ügyekben próbálja elnyerni a kínaiak jóindulatát, amelyek látszólag látványosan szembe mennek a nyugati érdekekkel, valójában azonban nincs sok kockázatuk. Például rendre vétózza és akadályozza a Kínát alacsonyabb szinten elítélő közös EU-s nyilatkozatokat. Ezek a vétók azonban egytől-egyig olyan puha ügyekben születnek, melyekre az EU-nak nincs is valódi ráhatása. Így Magyarország például nem hagyta, hogy átmenjen egy olyan nyilatkozat, amely a dél-kínai-tengeri konfliktusban Kínát bírálta volna – miközben az EU-nak se katonai, se diplomáciai befolyása nincs a világ túlfelén lévő térségre.

“Legyünk őszinték, az összes EU-s határozat egy vicc. Ezek erkölcsi kiállások, a kínaiak is tudják, hogy nincs következményük” – magyarázta a külügyminisztérium egyik volt vezetője, aki szerint ezek a vétók így sosem mennek a NATO valódi stratégiai érdeke ellen. Szerinte azért tartják mégis sokan épp a magyar kormányt Kína-barátnak, mert miközben a németek csendben üzletelnek, nálunk melldöngető politikai nyilatkozatokban dicsérik Kínát.

Azonban az áttörést eddig ez sem hozta meg, még a látszólag mindkét félnek előnyös üzletek sem mennek igazán gördülékenyen. Hszi Csin-ping már 2013-as hatalomra kerülésekor elindította a kínai ipar felpörgetésére és Kína külpolitikai befolyásának növelésére az Övezet és Út kezdeményezést, amihez az EU-ból Magyarország csatlakozott elsőként. Az Új Selyemútnak is nevezett óriási infrastrukturális beruházások egyike ugyanis a Belgrád-Budapest vasútvonal felújítása, amin a pireuszi kikötőből érkező kínai árukat szállítanák. Csakhogy Kína mindenütt ragaszkodik hozzá, hogy saját cégei legyenek az építkezések fővállalkozói.

„Erről megegyezni egy olyan országban, ahol egy csoport visz minden hasonló közbeszerzést, nagyon nehéz volt. Baromság, hogy ez a projekt olyan fontos lenne a kínaiaknak politikailag. Ők mindent pénzért csinálnak” – magyarázta egy volt pekingi diplomata, miért csúszott a 700 milliárd forintba kerülő magyar projekt hosszú éveket. Végül egy olyan kínai-magyar konzorcium nyerte el a kivitelezést, ahol két kínai állami vasútépítő és Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége az alku szerint 50-50 százalékban részesednek az üzletből.

Egy volt külügyminisztériumi vezető szerint ez is azt mutatja, hogy a keleti nyitás végül csak „nindzsafüst volt a magyar lehúzások és mutyik elé”:

a Kína-barát külpolitikai fordulatból a magyar nemzetgazdaság egésze alig profitált, rendre csak kormányközeli üzleti körök húztak belőle hasznot. A vasútprojekt mellett ide sorolta a kereskedőház-nyitásokat, a letelepedési kötvényprogramot és a lélegeztetőgép-beszerzéseket is.

Ám az egyre szorosabb kínai-magyar kapcsolatok egy olyan fenyegetést is felszínre hoztak, amit a magyar állam sem mer teljesen figyelmen kívül hagyni: a magyar kémelhárításnak egyre több munkát adnak a kínai kémek, akik már magyar politikusok körül is felbukkannak.

III. A nagy Kína magyar barátai

Forrás: Iványi Aurél, szeged.huFotó: Iványi Aurél

A kémelhárítók megkérdezték Ujhelyi István szocialista képviselőt, letehetnek-e valamit az asztalára. Egy különleges röntgengép került elő, amivel egymás után átvilágították a parlamenti dolgozószobát díszítő, aprólékosan megmunkált tőröket, színes vázákat, porcelánszobrokat. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) lehallgató berendezések után kutatott. „Megkértem őket, hogy szedjék szét ízekre az összes ajándéktárgyat, amit az évek során kínaiaktól kaptam” – idézte fel a jelenetet Ujhelyi István, az egyik legkiterjedtebb kínai kapcsolatokkal rendelkező politikus, aki a titkosszolgálati vizsgálat időpontjáról annyit árult csak el, hogy az „2013 körül” történt. A politikus másoktól származó ajándékait is átvizsgálták. Ujhelyi akkoriban a magyar parlament alelnöke volt, így állami vezetőnek számított és a nemzetbiztonságiak is jobban figyeltek rá.

Ujhelyit a művelet alatt kiküldték a szobából, máig nem tudja, volt-e poloska az irodában, de a kémelhárítás emberei búcsúzóul hozzátették, hogy majd jelentkeznek, ha úgy érzik, hogy valamiről szólniuk kell. 2014 környékén jelentkeztek újra. „Jelezték, hogy többször is volt nálam egy kínai illető a parlamentben, aki problémás, és megkértek rá, hogy többé ne tartsam vele a kapcsolatot” – mondta Ujhelyi, aki állítása szerint így is tett. További részleteket nem volt hajlandó elárulni kínai ismerőséről, mert szerinte azzal esetleg nemzetbiztonsági érdeket sértene. Több volt kémelhárító a Direkt36-nak azt mondta, ilyesmit akkor kérnek, ha valaki ellenséges külföldi hírszerzővel kerül kapcsolatba. Az elhárítás arról is kikérdezte Ujhelyit, hogy miért jár olyan gyakran Kínába. 

Ilyen cikkeket csak akkor tudunk írni, ha vannak támogatóink. Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!

A magyar elhárítás nem véletlenül figyeli a Kínához magas szinten bekötött magyarokat, a kínai kémek ugyanis az európaitól eltérő, finomabb módszereket használnak. A kínaiak „nem bíznak a sajátjaikon kívül másokban”, komoly kémkedési feladatokkal kínai etnikumúakat bíznak meg. Emellett pedig „nem klasszikus ügynökhálózatokat szerveznek Nyugaton, hanem a nagy Kínának fehér barátokat” – magyarázta egy volt magas rangú magyar hírszerzési vezető. A kínai hírszerzés ezeket a „barátokat” használja akár információszerzésre, akár a kínai pozíciók erősítésére – úgynevezett hálózati feladatokra –, de ez a kapcsolat a rendes beszervezésnél sokkal lazább, informálisabb. Sokszor ők sincsenek tisztában vele, hogy a kínai hírszerzés használja fel őket. A kínaiaknak az is jellemző módszere, hogy évekig csak ártatlanul ápolnak egy kapcsolatot, szívességekkel, ingyenes kínai utakkal lekötelezik az illetőt, mielőtt egyszer majd kérnek is valamit cserébe.

Ujhelyi még az ezredforduló környékén szeretett bele Kínába, főként kulturális, oktatási, turisztikai területeken próbálta a kínai-magyar, később Brüsszelből pedig európai parlamenti képviselőként a kínai-EU-s együttműködést elmélyíteni. „Én hoztam Magyarországra a második Konfuciusz Intézetet Szegeden, amivel többezer tanulónak adtunk kínai nyelvtudást. Ezt én a saját magánkapcsolataimmal lobbiztam ki” – büszkélkedett. Később még két vidéki intézet megnyitásáért lobbizott Miskolcon és Pécsett, majd „jött a Kósa Lajos és megirigyelte, akkor Debrecenben is csinálni kellett egyet” – mondta Ujhelyi.

A kínai kormány 2004 óta pénzeli a kínai kultúrát népszerűsítő Konfuciusz Intézetek külföldi terjeszkedését. Több mint ezer nyílt belőlük világszerte, ám az elmúlt években több helyről elkezdték kirakni őket. Például pár héttel a 2019 végi debreceni intézetnyitás után Brüsszelben azért szüntették meg a helyi intézetet, mert annak vezetőjét a belga elhárítás kínai kémkedéssel és informátorok beszervezésével gyanúsította meg. 2020-ban pedig az összes svédországi intézetet betiltották, miután kiderült, hogy a kínai nyelvtanárok a pekingi rezsim propagandáját terjesztik a svéd kampuszokon. A bezárási hullám az Egyesült Államokból indult, ahol idén márciusig már 71 intézetet zártak be és nemzetbiztonsági okokból törvényeket is hoztak a visszaszorításukra.

Hogy a Konfuciusz Intézetek propagandát terjesztenek és jó eséllyel hírszerzési fedőszervként működnek, az Ujhelyi szerint butaság, sőt, hidegháborús pánikkeltés. Viszont számos, a kínai-magyar kapcsolatok alakításában korábban szerepet vállaló forrás azt mondta a Direkt36-nak: ahogy a világon mindenhol, úgy Magyarországon is valószínűleg így van, de ezzel muszáj együtt élni. Kusai Sándor volt pekingi nagykövet szerint, ha olyan politikai döntés születik, hogy fejleszteni kell a kínai kapcsolatokat, ahhoz kínai nyelvi és kulturális ismeretekre van szükség. Viszont a magyar állam ezeknek a feltételeit nem tudta előteremteni – így maradtak a Konfuciusz Intézetek.

“A kínai térnyerés fontos része a kulturális expanzió, mert a sikeres európai pozícióépítéshez át kell hidalni egy óriási kulturális szakadékot” – magyarázta az AH egy volt elhárítótisztje.

Szerinte ez a szerepe a Konfuciusz Intézeteknek is, és ezért elsőszámú célpontok Kína számára a nyugati akadémikusok, egyetemi tanárok, diákok, szakértők, újságírók. “Az értelmiség azért fontos számukra, mert ők tudják megolajozni azt a kulturális expanziót, ami aztán kedvező véleménykörnyezetet teremt az olyan óriási projektekhez, mint az Övezet és Út. Okosan csinálják, mert tudják, hogy fél siker, ha meghódítottad a hátországot” – mondta.

A Konfuciusz Intézetek mellett ennek a kulturális terjeszkedésnek egy nagyon fontos eszköze a sanghaji Fudan Egyetem, Kína egyik elit felsőoktatási intézménye. Az egyetem 2024-ben Magyarországon nyitja meg első európai kampuszát, amit maga Hszi Csin-ping kínai elnök is külön kiemelt és méltatott. A kampusz a tervek szerint öt-hatezer hallgatóval és ötszáz tanárral indulna.

„Ha a pekingi Csinghua Egyetem a kínai Harvard, a sanghaji Fudan a kínai Yale, a világ egyik legjobb egyeteme” – magyarázta Kusai nagykövet. A Fudan azonban nem egyszerű elitegyetem, hanem a kínai állampárt fontos utánpótlásképzője: az oktatók és diákok több mint negyede biztosan párttag – derült ki egy nemrég kiszivárgott párttag-adatbázisból, amit a Direkt36 is feldolgozott.

Forrás: Direkt36

Ráadásul az egyetem nemzetközi tanulmányok intézete régóta együttműködik a kínai titkosszolgálattal, sőt 2011-ben az egyetem még külön saját kémiskolát is nyitott. 2019-ben pedig a Fudan chartájában a gondolatszabadságról és kutatási szabadságról szóló részeket a KKP iránti hűség kinyilvánításával helyettesítették. A volt pekingi nagykövet szerint azonban, ha Kínát ismerő szakembereket szeretne képezni Magyarország, a Konfuciusz Intézetekhez hasonlóan a Fudan esetében is el kell fogadnia az ezzel járó negatívumokat, de gondoskodnia kell a biztonsági kockázatok minimalizálásáról.

Semmiféle kockázatot nem lát viszont az az ember, aki a Direkt36 forrásai szerint az egyetem magyarországi terjeszkedésének legfőbb motorja. „Semmilyen módon nem befolyásolta a szabad gondolkodást és a kutatói szabadságot” a Kínai Kommunista Párt a Fudanon – állította egy interjúban Horváth Levente, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója, aki a Fudan-projektet hivatalosan is koordinálja. Szerinte például a Fudan úgysem fogja magával hozni a minden kínai egyetemen kötelező két hét sorkatonai szolgálatot, amit szerinte amúgy is „a hallgatók egyfajta nyári tábornak fognak fel, számos szoros barátság köttetik itt”.

A most a harmincas évei elején járó Horváth – akinek kínai szocializációjáról a Qubit írt részletesen – személyes tapasztalatból beszél. Ujhelyi mellett az ő példája is mutatja, hogyan segítik Kína pozíciószerzését Kínáért rajongó magyarok a jobb- és baloldalon egyaránt. Horváth maga is a Fudanon tanult kínai állami ösztöndíjjal, amikor sanghaji főkonzulnak jelölték. Emiatt a tanulmányai lezárásáig Horváth nem is kaphatta meg az agrémentjét, azaz a hivatalos jóváhagyást, mondta egy volt külügyi vezető.

De a korábbi gyakorlat szerint Horváth azért sem kerülhetett volna pozícióba, mert egy kínai hallgatótársát vette feleségül. Bár törvény nem tiltja, hogy diplomatáknak fogadóországbeli házastársuk legyen, de a nemzetbiztonsági átvilágítást végző elhárítás 2010 előtt ezt még jellemzően kockázatosnak tekintette. Különösen pártállami rendszereknél, hiszen egy külföldi házastársra akár közvetlenül, akár családtagjain keresztül nyomást gyakorolhat a helyi titkosszolgálat. Az Orbán-kormány ezt a gyakorlatot megváltoztatta. Kiss Szilárd akkori moszkvai agrárattasé orosz élettársa például az orosz titkosszolgálathoz volt bekötve, a diplomata ezért kétszer meg is bukott az átvilágításon, végül mégis a helyén maradhatott.

Horváth pár éven belül otthagyta a sanghaji főkonzulátust, testvérét követve az MNB-ben helyezkedett el és vált ő is bizalmi emberré (testvére régóta dolgozik Matolcsynak, korábban személyi asszisztensként és kabinetfőnökként, jelenleg pedig már igazgató a jegybankban). Horváth Levente a régió egyetlen szakértője és a kínai projektek legfőbb intézője Matolcsy körül, mondta több, az MNB-t ismerő forrás. Nem csak a Fudan felsővezetésében vannak még az egyetemi éveiből személyes kapcsolatai őt ismerő források szerint. Hanem ráadásul úgy kezdte magyar állami forrásokhoz segíteni a Fudant, hogy közben ő volt a kínai egyetem öregdiákszervezetének az alelnöke is. Horváthot kerestük többször, de nem akart nyilatkozni. Az MNB kérdéseinkre annyit reagált, pletykákat nem kommentálnak.

„Az államon, kormányzaton belül a Magyar Nemzeti Bank van az extrém Kína-barát állásponton, csak ezután jön Szijjártó Péter és Orbán” – magyarázta egy Kína-szakértő a Direkt36-nak. Egy Kínával rendszeres kapcsolatot tartó állami intézmény vezetője szerint alsóbb szinteken a külügyben és más minisztériumokban általános a gyanakvás nem csak Kínával, de még a Kínában tanult magyarokkal szemben is. „Az államigazgatásban máshol is az a tapasztalat, hogy akik sok időt töltöttek Kínában, már inkább vannak velük, mint velünk” – mondta a forrás, és hozzátette: „mi kifejezetten próbáljuk ezeket az embereket távol tartani magunktól”.

Egy korábban a jegybankelnök környezetében dolgozó tisztviselő ugyanakkor árnyalta az MNB elnökének Kína-barátságát. „Matolcsy tisztában volt a növekvő kínai befolyással és próbál odafigyelni. Egy-kétszer mondta is, hogy ne dőljünk be a kínaiaknak, legyünk velük óvatosak” – idézte fel a forrás, megerősítve, hogy a jegybankelnök ezt valóban a kínai kémkedésre értette. Szerinte Matolcsy mindent összevetve mégis úgy gondolja, hogy mivel minden régiós ország híd szeretne lenni Kína fele, „ha Magyarország nem lesz proaktív, akkor ezt a szerepet majd elfoglalja más”.

IV. Kínaiak mobiltelefonnal és belvárosi lakásokkal

Orbán Viktor Pekingben/Forrás: Facebook

A Gellért-hegyi villaépületbe késve érkező fiatal kínai nő rögtön magára vonta a figyelmet: világos sportcipőjével, farmerjével, rikító rózsaszín műanyag táskájával kilógott a közönségben ülő elegáns diplomaták, politikusok, kormánytisztviselők közül. A Külügyi és Külgazdasági Intézet 2019. április 25-i rendezvényének előadói a NATO előtt álló kihívásokról beszéltek.

A fiatal kínai nő mobiljával folyamatosan fotózta a Gellért-hegyi villaépület vendégeit – köztük egy volt holland védelmi minisztert, egy nyugalmazott német NATO-altábornagyot, vagy épp Donald Trump amerikai elnök különmegbízottját. Egy résztvevő furcsának találta a viselkedését, fogta magát és átült mögé – a jelenetről is ő számolt be a Direkt36-nak. Ő látta azt is, hogy a képeket és az elhangzottakról írt szöveges beszámolókat egy kínai mobilapplikáción elküldte valakinek.

Az esemény résztvevői listája és az ott készült fotók alapján sikerült beazonosítanunk a nőt, egy kínai egyetemistát. Egyik magyar oktatója szerint a kínai nő tanulmányaihoz a védelmi és biztonsági kérdéseknek semmi köze nem volt. Sokáig tanárával sem beszélt politikáról, de egy idő után elárulta neki: nem tudott volna máshogy kijutni nyugatra, ezért belépett a KKP-ba. Szabadkozva mesélte, hogy emiatt olyan dolgokat kell megtennie, ami egy európainak őrültségnek tűnhet. Például telefonján minden nap végig kell néznie egy aktuális kommunista propagandavideót, amiben elmondják, mit gondoljon a világ dolgairól. A telefon kamerája pedig figyeli, lelkiismeretesen végigüli-e a fejtágítókat. Bár erről sosem beszéltek, tanára szerint a fentihez hasonló munkákat is emiatt vállalhatta el. Oktatójának ugyanis már korábban feltűnt, hogy a lány folyamatosan olyan konferenciákra jár, melyek a tudományterületéhez nem kapcsolódnak, de Kínához valahogy mindig.

„A kínaiak sok irányból érdeklődnek irántunk, de ez más országok titkosszolgálataira is igaz” - mondta a védett állami intézménynek számító külügyi intézetben történtekről az egyik ottani munkatárs, aki magán az eseményen is jelen volt. Katrein Ferenc, az AH volt kémelhárítója szerint a kínai hírszerzésnek rengeteg nyugatra érkező egyetemista vagy éppen üzletember dolgozik be. „Segítségükkel az apró információmorzsákat be tudják gyűjteni, mert sok tízezren vannak. Sokszor jelentéktelennek tűnő információkat jelentenek le, de mivel ezek nagy mennyiségben érkeznek be, a pekingi központban össze lehet őket kötni és a végén kiadhatnak valamit” – magyarázta a kínaiak módszerét. A látszólag értelmetlen fotóknak is jól ismert funkciója van: így kell igazolni a megbízóknak, hogy a beszámoló valóban egy adott helyszínen vagy eseményen készült.

„Minden szervezetnek vagy állampolgárnak a törvénnyel összhangban támogatnia és segítenie kell, valamint együtt kell működnie az állami hírszerző tevékenységgel, és a nemzeti hírszerzési tevékenységet titokban kell tartania a nyilvánosság előtt” – áll az új kínai hírszerzési törvényben, amit 2017-ben fogadtak el. Egy magyar hírszerzési szakértő szerint azonban mindössze annyi történt, hogy a kínai jogállam fejlődésével kodifikálták a mindig is létező gyakorlatot.

„Ez az úgynevezett népi hírszerzés. Minden kínai, aki külföldre megy és ott politikai, gazdasági, technológiai, katonai intézményekkel kerül kapcsolatba, akár egyetemista, akár barát, akár házastárs, az bizony leadja a jelentéseket” – magyarázta.

Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy minden Európába érkező kínai kém lenne. Viszont a számukra valamiért érdekes információkhoz hozzáférő kínaiakat a hírszerzés sokkal könnyebben rá tudja venni az együttműködésre, mint egy demokráciában. Jellemzően hazafias alapon vagy anyagi előnyökért – sokszor azonban zsarolással, nyomásgyakorlással, amihez a Kínában maradt családtagokat is felhasználják.

A kínai népi hírszerzés másik sajátossága, hogy a biztonsági szervek kiszervezik a kevésbé érzékeny és egyszerű feladatokat. Erről számolt be az a Kínát is megjárt corvinusos diák is, aki bizalmasabb viszonyba került egy kínai egyetemista lánnyal. „Teljes természetességgel megemlítette, hogy amúgy talált egy tök jó pénzkereseti lehetőséget: telefonbeszélgetéseket kell lefordítania” – mondta a corvinusos diák, akinek a kínai lány részleteket is elárult. A feladatokat Pekingből delegálták és a hanganyagok – teljesen vegyes tartalmú, angol nyelvű beszélgetések – a kínai WeChat mobilapplikáción érkeztek. Ezeket először szóról-szóra le kellett írni angolul, majd lefordítani mandarinra. A hanganyagokon Kínában élő külföldiek beszéltek telefonon.

„Nem is érezte, hogy ez kémkedés vagy mások privát szférájának megsértése lenne. A lány nem volt beszervezve, sima diákmunkaként tekintett rá, úgy is volt meghirdetve. Ártatlanul, naivan mesélt róla, teljesen normálisnak gondolta. Azt mondta, hogy nagyon sok angolul tudó diák csinálja” – tette hozzá a diák. A lány leginkább csak arra panaszkodott, hogy az ausztrál akcentust néha alig lehet megérteni.

„2016-17-től kezdve a kínai titkosszolgálat már egyértelműen felzárkózott aktivitásában az oroszokhoz, az elmúlt évekre nagyon komoly lett a jelenlétük” – mondta Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja, 2010-2018 között elnöke, aki több mint egy évtizede követi közelről a magyar szolgálatok munkáját. A kínai kémkedés előretörésének egyik fő oka szerinte pont az, hogy Kína a Magyarországon lévő egyre több kínai állampolgárt és céget is fel tudja használni hírszerzési feladatokra.

A kínai egyetemisták beáramlása az Orbán-kormány alatt indult meg. Ennek csak kisebb részben volt oka az a magyar állami ösztöndíjprogram, amit a keleti nyitást jegyében egyre több kínai diákra terjesztettek ki. A fő ok a felsőoktatás alulfinanszírozása volt – magyar egyetemek maguktól is elkezdtek fizetős kínai diákokra vadászni. A KSH adatai szerint 2013-ben még csak 446 kínai hallgató volt Magyarországon, 2019-ben viszont már 2776 – vagyis Németország után Kínából érkezett a legtöbb külföldi egyetemista.

Hasonló okból, a külföldi hírszerzés és a szervezett bűnözés által jelentett fenyegetés miatt aggódott Pintér Sándor belügyminiszter és az általa felügyelt Alkotmányvédelmi Hivatal a 2012-ben elindított letelepedési kötvényprogram miatt is. Az évek során kb. 20 ezer külföldi állampolgár vásárolt a magyar letelepedési engedélyt és schengeni vízumot biztosító konstrukcióból, több mint nyolcvan százalékuk – közel 16 ezren – Kínából érkezett. A volt AH-s Katrein Ferenc szerint a magyar elhárítók különösen azt tartották lehetetlen feladatnak és rendkívül kockázatosnak, hogy egy-egy kötvényvásárló átvilágítására mindössze harminc napot kaptak, ő pedig kifejezetten a kínai és orosz illegális hírszerzők esetleges betelepítése miatt aggódott. (A Direkt36, a 444 és a Novaya Gazeta később kiderítette, hogy ezen az engedélyeztetésen még olyan figurák is átcsúsztak, mint Aszad szír diktátor pénzembere és Szergej Nariskin orosz kémfőnök fia.)

Az AH-nak egy másik jelenség is szemet szúrt. Kínai és kisebb részt orosz szereplők őrült ingatlanfelvásárlásba fogtak Budapesten. 2019-ben például a kormányzati nyilvántartás szerint majdnem háromezer fővárosi ingatlant vásároltak külföldiek, több mint felüket kínaiak, miközben a kötvényprogram indulása előtt a kínai ingatlanvásárlók aránya valamivel 10% felett volt csupán. „Van egy kimutatható minta: hogy sokszor irreálisan magas áron vesznek ingatlanokat a budapesti belvárosban” – idézte fel az AH egyik korábbi éves beszámolóját egy a nemzetbiztonsági bizottság munkáját ismerő forrás. Az elhárítás szerint a belvárosi, V., VI. és VII. kerületi ingatlanfelvásárlások esetében sem kizárható, hogy kínai állami hátterű, azaz a kínai titkosszolgálathoz kapcsolódó ügyletek, ám azok lehetséges céljáról nem beszéltek.

2020 végén a polgári és a katonai kémelhárítás ismét megtartotta zárt ajtók mögötti éves beszámolóit. Az ott elhangzottakat ismerő források szerint a titkosszolgálati vezetők egyre növekvő kínai kémaktivitásról, Brüsszelben és Budapesten is érezhető kínai titkosszolgálati offenzíváról beszéltek. Konkrét műveleteket azonban nem említettek – pedig Kína egy-egy akciója addigra már szó szerint a budapesti utcákon zajlott.

V. A barátság ára

Forrás: miniszterelnok.hu

Az amerikai külpolitikai szakértő már hozzászokott, hogy a kínai titkosszolgálat figyeli, próbálja feltörni az eszközeit, sőt ahhoz is, hogy néha ismeretlen ázsiaiak jelennek meg az otthona előtt és próbálnak az ablakain befotózni. A férfi befolyásos washingtoni kapcsolatai segítségével azon dolgozott, hogy Pekinget vonják felelősségre a kommunista rendszer emberi jogsértései miatt. Tisztában volt vele, hogy ezzel magára vonja a kínai titkosszolgálat haragját, azon viszont meglepődött, hogy 2018 januári budapesti látogatásán is a nyomába eredtek.

Épp csak betért egy elegáns cukrászdába a Vörösmarty téren, amikor a szomszédos asztalhoz leült egy ázsiai férfi, majd elkezdte őt a mobiltelefonjával fényképezi. Ugyanez ismétlődött meg egy felkapott Szent István téri borbárban, egy elegáns budai bisztróban, és mindenütt, ahová beült. „Ez teljesen új volt, korábban nem fordult még elő Magyarországon” – mondta a többször Budapestre látogató amerikai férfi közvetlen környezetéből egy forrás a Direkt36-nak.

Az amerikai többek közt magyar kormányzati és más befolyásos Fidesz-közeli szereplőkkel találkozott Budapesten. Az őt figyelők viselkedéséből az látszott, próbálják dokumentálni, kik a férfi magyar kávé- és ebédpartnerei, és miről beszélget velük. Az amerikai elkezdett visszafotózni, megfigyelői pedig ilyenkor jellemzően abbahagyták a fényképezést. A történteket és a fotókat megosztotta a kémelhárítással is foglalkozó Szövetségi Nyomozóirodával. Az FBI visszajelzései megerősítették: nem véletlenszerűen botlik mindenütt ázsiai turistákba, valóban a kínai állam figyeli.

A férfi egy következő, 2019-es budapesti útján ugyanez történt. “Magyarország egy tipikus harmadik ország, titkosszolgálati akciók olyan színtere, ahol büntetlenül lehet mozogni, mint mondjuk Svájcban vagy Ausztriában. Kína leginkább az Egyesült Államokkal harcol Magyarországon” – mondta egy magyar hírszerzési szakértő az esetet értelmezve. A módszert máshol is alkalmazták a kínaiak. 2018 végén a cseh hírszerzés vezetőjét kezdték ugyanilyen látványosan figyelni, miután szervezete figyelmeztetést adott ki a kínai techóriás, a Huawei nemzetbiztonsági kockázatairól.

Hamarosan kiderült, hogy a kínai titkosszolgálat a magyar politikai vezetésről, sőt, annak nyíltan Kína-barát tagjairól is gyűjt információkat. A Shenzhen Zhenhua Data Information Technology nevű kínai cég által összeállított, 2020 szeptemberében kiszivárgott listán 3 millió emberről és szervezetről szerepelnek adatok, Amerikától Európán át Ausztráliáig. A listán 710 magyar név is felbukkan, köztük a magyar politikai-gazdasági elit több ismert tagja és hozzátartozója, mint például Orbán Viktor, valamint Tarlós István volt főpolgármester egy-egy gyereke is. „Az említett gyermekem nincs jelen még a Facebookon sem. Valószínűleg rólam reméltek közvetve információt szerezni, telefonon, e-mailen a közösségi média profilok mellett” – mondta a jelenleg Orbán miniszterelnöki megbízottjaként dolgozó Tarlós a Direkt36-nak.

Bár a Zhenhua Data egy magáncég, de a kínai kormánnyal és hadsereggel is kapcsolatban áll. A magyar katonai titkosszolgálat, a KNBSZ 2020. október 27-én egy zárt nemzetbiztonsági bizottsági ülésén megerősítette, hogy az adatbázis megrendelése a kínai titkosszolgálathoz kötődik – állította a Direkt36-nak egy, a testület munkáját ismerő forrás. A KNBSZ vezetői arról is beszéltek, hogy ezt a fajta tömeges, nyílt forrásokra épülő, sokszor mesterséges intelligencia segítségével kivitelezett adatgyűjtést Kína és az Egyesült Államok is tökélyre fejlesztette és rutinszerűen alkalmazza. Elhangzott az is, hogy az Öt Szem angolszász hírszerzőszövetség valamelyik országa állhat a kínai adatbázis megszerzése és kiszivárogtatása mögött: vagyis az amerikai-kínai vetélkedés egy újabb epizódjáról lehet szó.

Közép-Kelet-Európa és Magyarország 2018-tól vált a két nagyhatalom ütközőzónájává. Akkor került az amerikaiak célkeresztjébe az 5G technológia kiépítésében éllovasnak számító kínai Huawei. A céget a kínai titkosszolgálattal való együttműködéssel vádolták meg, egyik vezetőjét – az alapító lányát – amerikai kérésre őrizetbe vették Kanadában, miközben az amerikai kormány elkezdte rávenni szövetségeseit is, hogy tiltsák ki a Huawei-eszközöket saját 5G rendszereikből. A látványos nyomulásnak még saját nevet is adtak: ez a Clean Network.

Az amerikai fellépés 2021-re az EU összes országában elért eredményeket. Valamiféle nyitottságot a kínai 5G eszközök korlátozására mindegyik tagállam mutatott – a leglátványosabb kivétel Magyarország . A Huawei addigra ugyanis szoros kapcsolatot épített ki a magyar kormánnyal: érzékeny állami megbízásokhoz jutott, Magyarországon hozta létre Kínán kívüli legnagyobb – a régiót 5G-bázisállomásokkal is ellátó – gyártókapacitását, sőt tavaly még a régiós fejlesztőközpontjukat is Budapestre hozták. „A Huawei kétségek nélkül vehet részt a hazai 5G-hálózatok fejlesztésében” – erősítette meg sokadjára Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly, miközben köszönetet mondott a kínai cég maszk- és védőfelszerelés-adományaiért.

Pedig a magyar biztonsági szervek bőven az amerikai fellépés előtt idegenkedtek a Huaweitől. „A keleti nyitás idején még a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat legfideszesebb tisztjei is kifejezetten aggódtak, mennyire erősödik Kína befolyása” – mondta a 2010-es évek első feléről egy nagy távközlési cég akkori vezetője, aki rendszeresen egyeztetett a kémelhárítás technológiai oldalával is foglalkozó szakszolgálattal. A Vodafone mobilszolgáltató esetében például kifejezetten zavarta a titkosszolgákat a forrás szerint, hogy „a Huawei olyan mélyen bennük van”, ám megtörtént biztonsági incidenst sosem említettek. Később, 2019. február 26-án a nemzetbiztonsági bizottságban a Huawei-kérdésről beszámoló szolgálati vezetők szintén nem mondtak konkrétumokat a cég hazai jelenlétének kockázatairól, de „a NATO-hoz lojális módon” ismertették az amerikai lépéseket, mondta korábban egy az akkor elhangzottakat ismerő forrás.

Ezek a nem konkretizált aggodalmak a kormányt nem hatották meg, és a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Direkt36-nak is azt állította: nincs olyan információ a birtokukban, ami alapján a Huawei kockázatot jelentene. „Amikor kormányzati szereplőkkel találkoztunk, nyíltan elmondták, hogy nagy rajtuk a nyomás amerikai részről. Szijjártó átlátja a dolgokat, és korrekt. Nem ígérgetnek nekünk felelőtlenül, és amit mondanak, azt betartják” – mondta Gecse Mariann, a Huawei magyarországi leányvállalatának kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős vezetője. Szerinte Szijjártó Péter sokszor megismételt mondata, miszerint a kormány nem diszkriminál cégeket nemzetiségük szerint, rendkívül fontos volt. Kínában a cégek meghallották, és el is érte a hatását.

Az Orbán-kormány tartotta a szavát és nem akadályozta, hogy háromból kettő hazai mobilszolgáltató is kínai beszállítóval építse ki 5G hálózatát: a cseh-magyar kézben lévő Telenor a kínai állami ZTE-vel, a brit Vodafone pedig – bár ezt nyilvánosan nem kommunikálja – hagyományos beszállítójával, a Huaweijel. Az amerikai lobbizás annyit ért el, hogy a Huawei a régióban nem szerzett új ügyfeleket, például a német tulajdonú Magyar Telekomot. Ebben az esetben a magyar 5G-hálózatok száz százaléka kínai eszközökön futott volna.

Iratkozz fel a Direkt36 hírlevelére, hogy ne maradj le a nyomozásainkról!

Hogy a magyar kormány és Kína viszonya ennyire szoros lett, az paradox módon inkább köszönhető a Trump-adminisztrációnak, mint Pekingnek. „Az amerikaiak rákényszerítették a közép-európai régiót, hogy nyilatkozzanak, álljanak ide vagy oda. Magyarország meg Kína mellé állt, mert a legnagyobb külkereskedelmi partnerré vált, válik. Tavaly Kínából érkezett a legnagyobb értékben új, külföldi befektetés Magyarországra. A kínai tőke most kezdte elhinni, hogy innen biztos nem rakják ki őket, tervezhetnek hosszútávra” – magyarázta az 5G hálózatok körüli háború következményeiről Gecse Mariann. A kínai jó viszonynak azonban éppen úgy van ára, mint a nyugati szövetségi rendszerhez való tartozásnak, és ezzel az árral az Orbán-kormány is szembesült.

Pár nappal azután, hogy 2018 decemberében Kanadában amerikai kérésre őrizetbe vették a Huawei alapítójának lányát, Kína is letartóztatott kémkedés gyanújával két kanadai állampolgárt. A két ország kölcsönösen azzal vádolta a másikat, hogy a letartóztatások jogszerűtlenek, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szerint pedig Kína egyszerűen csak fogolycserét akart kikényszeríteni. Csakhogy az ügybe a magyar kormány is belekeveredett, miután kiderült: a két kanadai egyike, az International Crisis Group nevű szervezetnek dolgozó Michael Kovrig kanadai-magyar kettős állampolgár.

A férfi egy hétfő estén a pekingi utcákon sétált, amikor kínai rendőrök odaléptek hozzá és minden előzmény nélkül elvitték. Pedig pár héttel korábban, 2018. szeptember 25-én Kovrig még a pesti bulinegyedben találkozott magyar barátaival. „Menjünk a Szimpla Kertbe!”, javasolta egyik régi ismerősének, majd némi éjszakai kóborlás után végül egy Király utca környéki étteremben kötöttek ki.

Michael Kovrig családja a kommunista diktatúra elől menekült el Magyarországról. Ő már Kanadában született, de a 90-es években visszaköltözött Budapestre, ahol angoltanárként és a Budapest Week újságírójaként dolgozott, mellette pedig a Bankrupt nevű punkegyüttesben is énekelt. Nagyapja, Kovrig János újságíróként szintén megjárta Kínát az 1930-as években, majd 1946-ban a magyarországi kommunista hatalomátvételkor letartóztatták és internálták. Apja, Kovrig Bence (Bennett Kovrig) pedig ismert történész lett – Michael az ő hatására fedezte fel magyar gyökereit, tanult magyarul és vette fel az állampolgárságot, mondta bankruptos zenésztársa, Sarkadi Balázs.

Mivel minden államnak egyik legalapvetőbb kötelessége megvédeni saját állampolgárait, Kovrig esetéről Kanada és Magyarország egyeztetett egymással – mondta egy, az ügyet kanadai oldalról ismerő tisztviselő a Direkt36-nak. A forrás szerint Szijjártó támogatásáról biztosította a kanadai kormányt és azt állította, személyesen követi Kovrig ügyét. Magyarországnak ekkoriban több magasszintű diplomáciai találkozója is volt a kínaiakkal, Szijjártó kollégái pedig azt állították, a felkészítő anyagokban mindig ott szerepelt a Kovrig-ügy is – azt azonban nem tudni, hogy a kínaiakkal való találkozókon ténylegesen elő is vezették-e.

Michael Kovrigot „a kínai hatóságok kizárólag kanadai állampolgárnak tekintik” - írta a magyar külügy megkeresésünkre, szerintük ez magyarázza, hogy miért nem lehetett „magyar érdekvédelmi eljárást lefolytatni”. Válaszuk alapján Magyarország sima konzuli ügyként kezelte csak a férfi letartóztatását. Christelle Chartrand, a kanadai külügy szóvivője kérdéseinkre úgy reagált, bizalmas diplomáciai megbeszéléseket nem kommentálhatnak, de „Kanada hálás mindenkinek, aki szintén kifejezte aggodalmát Kína cselekedetei miatt”.

Az Orbán-kormány azonban egyszer sem fejezett ki semmit a nyilvánosság előtt Kovrigról. Az EU közös nyilatkozata mellett több uniós ország külön is követelte az exdiplomata szabadon bocsátását, a magyar kormány azonban hallgatott. Amikor pedig 2021. februárjában Kovrigék ügye miatt Kanada összehozott egy 58 országból álló koalíciót a túszdiplomácia elítélésére, az EU-s országok közül egyedül Magyarország nem szerepel a támogatók listáján. A magyar külügy szerint azért, mert ők „EU tagállamként” csatlakoztak – a nyilatkozatot valóban támogatja még külön az Európai Unió is, csakhogy az összes többi EU-s tagállam saját nevében is odaállt a kezdeményezés mellé. Kovrig munkaadója, az International Crisis Group kérdésünkre azt mondta, nincs tudomásuk az Orbán-kormány közbenjárási kísérleteiről. A családdal és más, Kínát megjárt magyarokkal foglalkozó Mervay Mátyás történész szerint a több mint két éve szigorúan őrzött kínai börtönben ülő Michael Kovrig mostanra hosszabb ideje raboskodik, mint egykor nagyapja a kommunista internálásban.