Magyarország megfúrta a közös EU-s álláspontot a dél-kínai szigetvitában, helyette Szijjártóék inkább Kínának nyaltak be

Kedden született döntés azon a hágai bíróságon, aminek a dél-kínai tengeri területvitát kellett rendeznie Kína és a Fülöp-szigetek között. A tenger alatt ebben a térségben komoly nyersanyag-lelőhelyeket sejtenek a szakértők, de vízen nincs semmi, csak néhány földhányás. Ezeket a kis szigeteket a kínai hadsereg bővíteni kezdte, és támaszpontokat épített rájuk. Közben minden kíváncsiskodó hajót és repülőt elküldenek a térségből.

Igen ám, de a földhányásokra a térség több állama is igényt tart, köztük a Fülöp-szigetek is. Utóbbinak pedig a nemzetközi jog és a földrajz szerint nagyobb joga van több szigetre is, mint Kínának.

Ahogy az várható volt, a bíróság a Fülöp-szigeteknek adott igazat.

Az Európai Unió erre elkészített egy közös közlemény-terezetet, amiben a tagállamok üdvözölték a döntést, és felkérték a feleket, hogy a nemzetközi jog szabályai szerint rendezzék a vitájukat. Ebben az esetben a nemzetközi jog szerinti rendezés ugye azt jelentette volna, hogy az EU támogatja a bíróság döntését, és azt, hogy a szigetek felett a Fülöp-szigeteki kormány rendelkezzen.

Három ország azonban megfúrta ezt a közös álláspontot:

  • Görögország,
  • Horvátország
  • és Magyarország.

Brüsszelben először azt hitték, hogy a görög-török, a görög-macedón és a horvát-szlovén területviták miatt tiltakoznak a tagállamok, de a magyar vétót sehogyan sem tudták hová tenni. A Wall Street Journal meg is kérdezte a magyar EU-képviseletet, hogy mi a gond a közleménnyel, de nem kaptak választ.

Az újság aztán arról kezdett spekulálni, hogy ezek az országok valószínűleg nem a területvitáik miatt vétóztak, hanem azért, mert képviselni akarták a kínai érdekeket. Görögország számára például még Magyarországnál is fontosabbak a kínai kereskedelmi kapcsolatok.

Végül az EU 3 napos késéssel tudott kiadni egy közös közleményt az ügyben, de ebben már nem volt benne, hogy a Fülöp-szigetek és Kína a nemzetközi jog szerint rendezzék a vitáikat, hanem a szokásos jogi humbug mellett csak annyi, hogy tárgyalásos úton, közös megegyezéssel jussanak dűlőre, ami ugye ebben az esetben a kínai álláspont felé hajlítja a dolgot, hiszen a nemzetközi jog szabályai szerint Kína bármit is mond, több szigetet is ki kellene ürítenie.

Hogy Magyarország Kína pártján áll az ügyben, arra következtetni lehet abból is, hogy a héten Szijjártó Péter egy közös EU-kínai rendezvényen is beszélt arról, hogy

„politikai nyomásgyakorlás és kioktatás helyett együttműködésre kell törekedni azokkal az ázsiai országokkal, amelyek rendkívüli gyorsaságú gazdasági növekedést tudnak felmutatni”.

(Eurológus)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.