Öt-hatezer mesterszakos hallgatót akar felvenni Magyarországon a kínai Fudan Egyetem

444 Hírlevelek
Hírleveleink házhoz visznek mindent, amit tudni kell.

„A híres sanghaji egyetem első, Kínán kívüli campusa már 2024-ben megnyílhat Budapesten”, ami „várhatóan felpezsdíti az egész oktatási életet” – olvasható az Index név nélkül megjelent cikkében.

2017-ben a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére indult el a Fudan Egyetem magyarországi megjelenésének tervezése. Orbán Viktor 2018-ban, miközben a CEU pont egy hasonló aláírásra várt hiába, határozatot hozott arról, hogy „egyetértek a Magyarország és a Kínai Népköztársaság között a Fudan Egyetem magyarországi felsőoktatási tevékenységének támogatásáról szóló megállapodás létrehozásával”.  2019 októberében az egyetem vezetői a Várban jártak a miniszterelnöknél, decemberben pedig Palkovics László miniszter írt alá megállapodást egy új campusról, a minisztériumi közlemény pedig büszkén kiemelte: „A Kínában közvetlen minisztériumi irányítás alá tartozó egyetemek egyikének sincs még külföldi campusa.”

Hszü Ning-seng, a sanghaji központú Fudan Egyetem rektora tárgyal Orbán Viktorral a Minszterelnöki Hivatalban 2019. október 31-én.Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda

A cikk idézi Horváth Leventét, az MNB elnöki főtanácsadóját, aki így vázolja fel a terveket: a következő félévben a Corvinus mellett más magyar egyetemeken is indulnak kettős diplomát adó programok (BME, SOTE, ELTE), aztán „2024-re készülhet el a campus, ahol egyelőre négy-öt karon (gazdasági, nemzetközi kapcsolatok, orvosi, műszaki tudományok) kezdődhetne meg az oktatás. A Fudan Egyetem hozza a saját oktatási know how-ját, amellyel elérte a világranglista 34. legjobb helyét. Öt-hat ezres lesz a hallgatói létszám, 500 fős az oktatói gárda. Kezdetben »csak« mesterképzés lesz a campuson, tehát a magyar hallgatóknak az érettségi után, az alapképzés alatt lesz még idejük megismerkedni az itteni lehetőségekkel. Terveink szerint ugyanis – és ebben a kínaiak is partnerek – a Fudan Egyetem professzorai „átoktatnak” majd más hazai egyetemekre, az alapképzésekre is, így a magyar hallgatók már a saját egyetemükön tapasztalatokat szerezhetnek a Fudan Egyetemről. Ha úgy gondolják, hogy érdemes angol nyelven a legjobb professzoroktól tanulni, rendelkezésükre áll a saját egyetemük, ahogy rendelkezésükre állnak a Fudan Egyetem együttműködésével létrejött Double Degree kettős diplomát adó programok is.”

A főtanácsadó arra is számít, hogy „a Fudan jelenléte kínai és más nemzetiségű nagyvállalatokat is idecsábít, és az egyetemmel közösen itt alakítják ki kutatási-fejlesztési központjaikat, ezáltal Közép-Európa egyik új tudáscentruma jön létre Magyarországon.”

A cikkben természetesen szó sem esik az esetleges problémákból, pedig akad. Az egyik a kínai kulturális-tudományos intézmények romló megítélése: több nyugati országban bezárták például a Konfuciusz Intézeteket nemzetbiztonsági aggályok miatt, de az amerikai kormány a kínai egyetemekkel kapcsolatban is egyre hangosabban vet fel olyan kérdéseket, hogy mennyiben szolgálják ezek a Kommunista Párt gazdasági és katonai érdekeit, esetleg a szellemi tulajdon utáni kémkedés elősegítését. 

Hallgatók az őszközép ünnepén a Fudan Egyetem sanghaji csarnokában.Fotó: Liu Ying/XINHUA via AFP

A Fudan esetében nagy visszhangot kapott, még a hallgatók is tüntettek tavaly, amikor az egyetem alapító okiratában lecserélték a szabad gondolkodás és a demokratikus vezetés kifejezéseket klasszikus államszocialista fogalmakra és a Kínai Kommunista Párt irányításának hangsúlyozására.

Egész más típusú problémáról beszélt egy egyetemi forrás, aki közvetett érintettsége miatt név nélkül beszélt arról a 444-nek, hogy bár az MNB főtanácsadója szerint a Fudan „elsősorban nem versenytársként jön Magyarországra”, ezt nehéz értelmezni. 5-6 ezer mesterszakos hallgató az említett területeken hatalmas szám, ráadásul a fent vázolt elképzelés szerint a Fudan több száz oktatója megjelenne más egyetemek BA-s óráin, és ott reklámozná a saját képzéseit – nehéz elképzelni, hogyan nem fogja ez elszívni a hallgatókat a csökkentett keretlétszámú és a kínai államhoz nem hasonlítható forrásokkal rendelkező magyar képzésektől.