Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt héten nyújtott be egy törvénymódosítást, ami tíz évre titkosítaná Magyarország történetének legnagyobb vasúti beruházásának szerződéseit. A KDNP-s politikus ezt azzal indokolta, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása kiemelkedően fontos közérdek, ami nem tűr halasztást. A kínai hitelből finanszírozott beruházás kivitelezését Mészáros Lőrinc cége nyerte konzorciumban.
Semjén javaslatát szerdán tárgyalta a parlament, a közel négyórás vitában a kormánypárt vezérszónoka és az innovációs tárca parlamenti államtitkára mindent megmagyarázott. Hat kérdés, hatt válasz következik:
"Ez a beruházás ellen nem érv, hogy most nehéz időszak jön, hanem mellette érv,"
mondta Schanda Tamás. Sőt, az államtitkár szerint még fontosabbá vált a beruházás, és még gyorsabban neki kell látni.
A Budapest-Belgrád vasútvonal meggyorsítása mintegy 1700 milliárd forintot tesz ki, közölte az államtitkár. Az összeg 660 kilométer felújítását, 200 kilométer építését, és 400 kilométer vasúti pálya villamosítását tartalmazza.
Update: tévesen állítottuk, hogy 1700 milliárdot költene erre a szakaszra a kormány. Valójában 1700 milliárd forintot szán vasútfejlesztésre a 2019-2024 közötti időszakban.
A Belgrád-Budapest vasútfejlesztés értéke a kivitelező Opus Global tőzsdei közzététele szerint 2,078 milliárd dollár, mintegy 700 milliárd forint. Ami több, mint az ötéves fejlesztésre szánt összeg harmada.
A választ a Fidesz vezérszónoka Bányai Gábor szállította, méghozzá saját példáját bemutatva.
"Mezőgazdasági őstermelőként épp egy beruházásban vagyok benne, aminek 2016-ban készített költségvetéséhez képest már 40 százalékkal megnőtt az ára,"
mondta. Felhívta a figyelmet, hogy nála
"nem volt közbeszerzés, nem volt Mészáros Lőrinc, Tiborcz István. Elmentek az árak."
Igen, állítja Bányai Gábor. De hosszabb távon. Szerinte senki nem kérdezi, hogy megtérült-e a Budapest-Vác vasút építése a század elején, vagy, hogy megtérült-e például az Erzsébet-híd.
"Ha Széchenyi István a megtérülésre alapozta volna a Lánchíd építését, akkor az sosem épült volna meg,"
tette hozzá.
"Legyünk arra büszkék, hogy magyar emberek vesznek részt magyarországi beruházásokban,"
válaszolta Schanda. Az államtitkár hozzátette: a pályázaton bárki indulhatott, mindenkinek meg lett volna a lehetősége.
Igen, közölte az államtitkár. Csak Szegedet nem érinti majd a nyomvonal. Schanda Tamás szerint
megvizsgálták a szakemberek a Szegedet is érintő nyomvonal lehetőségeket és egyértelműen arra a megállapításra jutottak, hogy a várost elkerülő pálya a jobb.
Hogy miért, nem derült ki.