Minden adott volt a politikai thrillerhez: kémkedés, intrikák, titkos jelentések, őrizetbe vétel. Ehhez képest a tárgyalásig sem jutottak el. A főügyész szerint azért omlott össze az ügy, mert a brit kormány nem hajlandó nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősíteni Kínát.
Miközben Kínában példátlan léptékű építkezések zajlottak az elmúlt 40 évben, az Egyesült Államokban elfelejtették, hogyan is kell ezt csinálni. Kínában azonban pont a kommunista párt a legfőbb akadálya annak is, hogy az ország igazán prosperáljon. Elolvastuk az év legtöbbet méltatott Kína-könyvét.
Bár a védelmi minisztérium a korrupcióellenes kampány részének minősítette a kizárásokat, az elemzők ezt inkább politikai tisztogatásként értelmezik.
Washingtonban éveken át próbálták kezdeni valamit a Pekingből irányított appal. Trumpék végül sikeresen leválasztották azt kínai anyacégétől. A kérdés már csak az, miért ment ebbe bele a Hszi Csin-ping, és mit kezdenek az amerikai TikTokkal Trump-közeli tulajdonosai.
A diktátorok tömkelege előtt tartott kínai díszszemlén végleg egyértelművé vált: Kína már nem a nyugati technológiák olcsó koppintója. Miután felvonult a kínai nukleáris arzenál, az ország csillapíthatatlan békevágyának demonstrálásaként még nyolcvanezer békegalambot is elengedtek.
A 90 éves 14. dalai láma bejelentette, hogy utódját a hagyományos úton kell majd kiválasztani, a folyamatba pedig senki sem avatkozhat be. Az üzenet annak a Kínának szólt, ami saját jogának tartja a tibeti buddhizmus következő vezetőjének kiválasztását. A konfliktus jó eséllyel két dalai lámához és geopolitikai feszültségekhez vezethet.
Sok országban használnak a hatóságok arcfelismerő rendszereket, jellemzően homályos felhatalmazással. Azt elég jól látni, hogy mit tud kezdeni egy autoriter hatalom a technológiával, ha az ellenzéki hangok elhallgattatása a célja.
Nem ő az első, akinek így vész nyoma.
A szerdai parlamenti meghallgatásán tették szóvá, hogy a pekingi kommunista párttól függ a hitelszerződés nyilvánosságra hozatala. Amit válaszolt, az minimum megtévesztő volt.
Mivel a Magyar Televízió csak Sztálin halála után indult el, így bátran állíthatjuk: sosem dobott még akkorát a közmédia, mint a Xi Jinping gondolatai klasszikus idézetekkel című műsorral.
60 perces élő adásban közvetítette Hszi gépének budapesti landolását a kínai adó, ismerős magyar arcok voltak a műsor vendégei.
Fiatalon végignézte, ahogy apját meghurcolja a párt. Saját anyja megtagadta, őt pedig kemény munkára vezényelték a vidéki szegénységbe. Mindebből azt szűrte le, hogy erősebb pártra van szükség, és amikor évtizedekkel később hatalomra került, el is kezdte ezt megvalósítani.
A momentumos Cseh Katalin kezdeményezte a vitát. Párttársa, Tompos Márton a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult.
Több mint tízezer embert tartóztattak le a 2019-es tüntetéshullámok során, a perek még mindig tartanak.
Január elején tartották az idei év első fontos választását Tajvanon. Ahogy arra számítani lehetett, Kína kiépített álprofil-hálózatok segítségével próbálta manipulálni a tajvani választókat a közösségi médiában.