A Videoton-vezér beleszállt a keleti nyitásba, a gazdasági semlegességbe és a minimálbér emelésébe is

A kormányzati kommunikációba és gazdaságpolitikába számos ponton szállt be a Portfóliónak adott interjúban Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója, aki ugyanakkor kritizálta azt is, hogy a fejlett világban mindinkább felborul a work-life balance, méghozzá a munka rovására.

A legfőbb állítása: a magyar gazdaság évek óta gyengén teljesít, aminek számos oka van. Első helyen azt említette, hogy „a különutas, elsősorban a kínai elektromosautó, illetve akkumulátor-piacra építő stratégia (...) nem látszik működni” részben a fogyasztói kiábrándulás és a kínai autókra irányuló védővámrendszerrel kapcsolatos bizonytalanságok miatt. Ahogy később fogalmaz: „ a megváltónak kikiáltott kínai akkugyáraktól a vergődő autóipar nem vásárol a várt volumenben”.

De látszanak rendszerszintű, trendszerű problémák is, ami „az EU-val szembemenő, illetve keletre fókuszáló politikánkban gyökeredznek”, és már trendszerűen jelzik a visszaesést.

„Magyarország teljesítménye folyamatosan elmarad a régiós országokétól. Ha egyes területeken abszolút értelemben fejlődünk is, annak üteme lényegesen lassabb a környező országokénál” – mondta a vállalatvezető, aki szerint

„azok az országok, akik 20-30 éve még minket irigyeltek, mint Románia vagy Bulgária, nemcsak utolérnek, de szép lassan el is hagynak, a lengyelekről nem is beszélve”.

Abban, hogy a régiós versenytársaink folyamatosan elszakadnak tőlünk, Sinkó szerint szerepe van annak is, hogy „romlik a viszony az EU-val, így nem hozzánk jönnek az egyébként is egyre ritkuló nyugati beruházások, hanem más régiós országokat választanak”.

A nyugati országok ráadásul akkor is messze előttünk jártak, amikor mi még régiós éllovasok voltunk.

„Azok, akik megélték a rendszerváltást, emlékezhetnek rá, hogy a határok megnyitásával vált nyilvánvalóvá a nagy tömegek számára, hogy a »rothadó Nyugat« csak a kommunista propagandában létezik.

Miközben élelmes honfitársaink hada Bécsnek büszke vára alatt felkötözte a nagymama valutakeretéből vásárolt Gorenje hűtőt a Zsiguli tetőcsomagtartójára, tudatosult benne, hogy valójában Nyugaton sokkal magasabb az életszínvonal, mint az akkori szocialista blokkban” –idézi a lap Sinkót.

A cégvezető kritikusan beszél a tervezett nagyarányú bér- és minimálbér-emelési programról is, bár elismeri, hogy keresetekben is elmaradtunk a térségbeli országok mögött. Ugyanakkor szerinte „ennek a lemaradásnak részben az oka a gyengébb össznemzeti hatékonyság”, ezért, ahogy az interjú egyik pontján fogalmaz: „öngyilkos megoldás a minimálbér erőszakos, túlzott mértékű emelése”.

Egy másik helyen bő húsz évvel ezelőtti esetet idéz fel: „már Videoton vezetőként éltem meg azt, amikor 2000-2001-ben egy ehhez hasonlóan gondolkodó Fidesz-kormány az erőltetett minimálbér-emelést választotta kormányprogramjának részeként. Ezt követően részben ennek, részben a világban történt egyéb eseményeknek az eredményeképpen a Videoton létszáma 3-4 év alatt a csaknem a harmadára csökkent, 18 ezer főről 6-7 ezer körülire.”

Sinkó arról is beszél, hogy a gazdasági semlegesség egy értelmetlen lózung, a magyar gazdaság problémáira nem lehet válasz a kormány által meghirdetett semlegességi politika, hiszen

„hogyan beszélhetünk semlegességről egy olyan helyzetben, ahol mind a piacaink, mind a geopolitikai szövetségi rendszerben elfoglalt pozíciónk Nyugathoz kötnek bennünket”.

A cégvezető egy globális problémára is felhívta a figyelmet: arra, hogy az emberek egyre kevesebbet akarnak dolgozni, és egyre többet akarnak élni. „Általános, különösen a fejlett gazdaságokat sújtó, fogyasztást csökkentő tendenciának érzem azt a kulturális változást, amit leginkább a korábbi »work-life balance« munka rovására való eltolódása jellemez. Az emberek több időt akarnak szánni az életre, emiatt kicsit kevesebb marad a munkára, ami ugyan érthető, de visszaveti a globális kibocsájtást”.