• Mit érezne akkor, ha a szomszédos ország egy hétfő reggelen negyvenezer katonát mozgósítana?
• Ha atomtöltettel felszerelhető rakétákat telepítene közvetlenül a határ mellé?
• Ha akár egy óra alatt lerohanhatná az egész országát?
• Az észtek és a lettek naponta szembesülhetnek ezzel.
• Nem is túl nyugodtak. Bármi történjen Oroszországban, azt a háborúra utaló jelnek veszik.

Csütörtök délben rendőrök és határőrök vették körbe a vilniusi főpályaudvart. Oroszországból futott be egy szerelvény, amin a jelentések szerint feltűnően sok fiatal férfi utazott. Elterjedt, hogy a fiatal férfiak Kalinyingrádba tartó tengerészkadétok, ezért zárták le a hatóságok a pályaudvart, és ellenőriztek mindenkit.

Mint utóbb kiderült, az eset csak vaklárma volt. A védelmi miniszter, Jouzas Olekas szerint minden utas iratát ellenőrizték, és mindegyikük valódi útlevéllel, érvényes vízummal utazott. „Adataink szerint diákok voltak, akik a tengerhez utaztak” – mondta.

Mindenesetre az, hogy egy orosz gimnázium osztálykirándulása ekkora pánikot okozhat, jól jelzi azt a pszichózist, amiben a balti államok Oroszország ukrajnai háborújának kezdete óta élnek. Ahogy az is, hogy a március 15-i hétvégén Észtországban komolyan elterjedt, hogy Putyin azért tűnt el napokra a nyilvánosság elől, mert biztonságos helyre távozott a hamarosan kezdődő baltikumi invázió előtt.

Ugyanott az is pánikot keltett, hogy a hétvégén kamionok sokasága jelent meg a Kreml körül, amiből arra következtettek, hogy vagy nagy tüntetésekre számítanak, vagy díszszemlére készülhetnek. Végül egyik tipp sem jött be, valójában a Krím tavalyi annektálásának évfordulóját ünnepelték csupán.

Ha az ilyen fokú pszichózis túlzásnak is tűnik, a baltiak félelmei nem teljesen alaptalanok:

Oroszország a héten készültségbe helyezte az Északi Flottát és negyvenezer katonával kezdett hadgyakorlatot, melynek részeként nukleáris töltettel is szerelhető Iskander rakétákat telepített a Litvánia és Lengyelország közé ékelődő kalinyingrádi enklávéba.

Okot adnak a rettegésre

Varsó 278 kilométerre van Kalinyingrádtól, az Iskander rakéták kisebbik, „E” jelzésű verziójának 280 kilométer a hatótávolsága. A nagyobbik, „M” jelzésű változattal 500 kilométerrel távolabbi célpontokat is támadhatnak. Például Malmőt, Koppenhágát,

vagy akár Berlint is.

Legalább ennyire aggasztóak a fokozódó orosz kémtevékenységről érkező hírek is. Csütörtökön a lengyel TVN24 jelentése szerint a lengyel elhárítás buktatott le egy, az oroszoknak kémkedő lengyel katonatisztet, aki a lengyel légierő F-16-osairól adott át titkokat az oroszoknak – ezek védik a NATO keleti határát. Egy nappal korábban pedig a svéd titkosszolgálat, a Säpo tette közzé legfrissebb elemzését. Eszerint

az országban szolgáló orosz diplomaták legalább egyharmada valójában hivatalos fedésben dolgozó kém.

A cseh titkosszolgálat, a BIS tavalyi összegző jelentése szerint a prágai orosz követségen is ez a helyzet: a szokatlanul nagy, 125 fős stábbal dolgozó követségen legalább harminc, diplomata státusú kém ügyködik.

Mindkét titkosszolgálat komoly fenyegetésként értékeli ezt, pedig két olyan országról van szó, amelyek nem kimondottan ellenségesek Oroszországgal – a cseh politikai elit hagyományosan oroszbarát, ebben nincs megosztottság a jobb- és a baloldal között; Svédország pedig hagyományosan semleges, és általában is ódzkodik az oroszok hergelésétől.

Nehéz ezt máshogy érteni

A Säpo vezető elemzője, Wilhelm Unge most mégis Oroszországot nevezte „a Svédországot leginkább veszélyeztető titkosszolgálati fenyegetésnek”. Bár a részletekbe nem ment bele, tájékoztatása szerint az elmúlt évben a svéd elhárítás többször is megakadályozta, hogy az orosz kémek svéd katonai technológiai titkokat szerezzenek meg. De mondott ennél rémisztőbbet is:

„Orosz ügynökök százai ügyködnek szerte Európában. Naponta megsértik területeinket. A svédországi orosz kémtevékenységet csakis egy Svédország elleni katonai akció előkészítéseként tudjuk értékelni.”

Na mármost:

Az a szürke paca a három balti állam, amely elég komoly útakadályt képez Oroszország és Svédország között. Ez önmagában is elég lenne a paranoiához, hát még az, hogy a brit parlament alsóházának tavalyi meghallgatásain a NATO több volt parancsnoka is azt állította, hogy a katonai szövetség még a legideálisabb esetben is napok alatt tudna csak reagálni egy, a Baltikum elleni orosz támadásra. És mert Riga – amit 42,3 százalékban eleve oroszok laknak – 40 percnyi repülőútra van a legközelebbi orosz légitámaszponttól, ez a többnapos reakcióidő egyben azt is jelenti, hogy mire a segítség megérkezhetne, már le is rohanhatnák őket az oroszok. (Címlapkép: Brendan Hoffman / Getty Images News)