"Háromezer forint – ennyi jutalékot kapott a Quaestor azért, hogy a győri önkormányzat január 16-án rajta keresztül vásárolt 999.987.373 forint értékben magyar állampapírt. Az információt dr. Lipovits Szilárd győri jegyző közölte pénteken rendkívüli sajtótájékoztatón." (Kisalföld.)

"Lipovits Szilárd, a város jegyzője elmondta, hogy zárt eljárás keretében több pénzintézettől kértek ajánlatot, a legjobb hozamot a Quaestor ajánlotta." (Origo.)

A fenti, látszólag érdektelen idézetekben két elég botrányos dolog is el van rejtve. Az egyik az, hogy miért választhatta Győr önkormányzata a Quaestort a hozam alapján, ha egyszer állampapírokat vettek rajta, aminek a hozama szolgáltatótól függetlenül, mindenhol ugyanannyi. De a másik ennél is durvább:

Mi történt január 15-én?

Ez:

Tehát hogy a svájci jegybank hirtelen feladta az euróval szembeni árfolyampadlót, így hirtelen húsz százalékot erősödött a svájci frank, és az egész devizapiac lefagyott egy időre. Ennek még a világgazdaság szintjén is komoly következményei lettek, hát még a pénz- és tőkepiacokon.

Írtunk arról, hogy a devizákkal kereskedő magyarok (a forexezők) mekkorákat buktak ezen, de ezt a veszteséget egyébként megosztották a brókercégekkel. Az alapfelállás az volt, hogy nagyon sokan tartottak olyan pozíciókat, amelyekkel a svájci frank kismértékű gyengülésére fogadtak. A svájci frank ugyanis nagyon közel volt az 1,2-es padlóhoz az euróval szemben, ezért várható volt, hogy – mint korábban már annyiszor – a svájci jegybank nagy erőkkel be fog avatkozni, és valamivel messzebbre távolítja az árfolyamot az 1,2-es szinttől. Mivel kismértékű, de elég valószínű elmozdulásra számítottak a befektetők, ezért hatalmas tőkeáttételekkel kötötték meg ezeket a pozíciókat.

Csakhogy ennek éppen az ellenkezője történt, és sokkal-sokkal nagyobb erővel. Azok, akik néhány tízezres valószínű nyereséget vártak, most akár milliós bukásokat lettek volna kénytelenek elkönyvelni. Újabb csavar a történetben, hogy, mivel a devizapiac lefagyott, ezért az automatikus stopok – amelyeknek egy bizonyos veszteségnél le kellett volna zárniuk az ügyfelek pozícióit – nem működtek. Ezért a legtöbb svájci frankkal kereskedő ügyfélnél a teljes fedezetet elvitte, és még azon felül is veszteséget okozott a brókercégeknek. Utóbbiak ezért gigantikus pótfedezeteket követeltek az ügyfeleiktől, amit azok jelentős része nem fizetett be.

Végső soron tehát a forexes veszteség elég jelentős része maradt a brókercégeknél. Nem tudni, hogy pontosan mekkorák voltak ezek a mínuszok, de például a Buda-Cashnél 6-8 milliárd forintos veszteségekről pletykáltak a piacon (sokak szerint ez közvetlenül vagy közvetetten, de hozzá is járult a cég bedőléséhez).

Ugyanez történt a Quaestornál is, szóval elég sürgősen kellett nekik a pénz.

Másnap Győr önkormányzata elhelyezett 999,99 millió forintot a Quaestornál. (Az önkormányzati képviselőtestület korábbi jegyzőkönyveiben nem találtuk nyomát az állampapír-vásárlási terveknek, ezért vélhetően a polgármester döntött erről – akár aznap.)